Magyar Hírlap, 2016. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-01 / 231. szám
MAGYAR HÍRLAP NÉPSZAVAZÁS 2016 2016. OKTÓBER 1., HÉTVÉGE Vasárnap tartják hazánkban az uniós kötelező betelepítési kvóta ellen a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyen a választópolgároknak a következő kérdésre kell válaszolniuk: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A Magyarországon szavazók vasárnap 6-tól 19 óráig adhatják le voksaikat az értesítőjükben szereplő szavazókörben. A referendum akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavaz, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele azonos választ adott a megfogalmazott kérdésre. Nem pártügy a kvótareferendum, saját életünkről kell döntenünk BARANYA RÓBERT A pénteki adatok szerint 8,2 millió választópolgár vehet részt a vasárnapi népszavazáson, ennyien szerepelnek a névjegyzékben. Közülük 274 ezer a külhoni szavazó, aki levélben adhatja le voksát, 11231 -en szavaznak valamelyik külképviseleten és több mint 67 ezren átjelentkezéssel. A referendumon minden nagykorú, azaz 18. életévét betöltött magyar állampolgár szavazhat, aki nincs eltiltva választójoga gyakorlásától. A Magyarországon voksolók vasárnap 6 órától 19 óráig szavazhatnak az ország 10 331 szavazókörének egyikében. A referendumon az vehet részt, aki szerepel a választási névjegyzékben. A szavazáshoz a választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét. Előzőt megteheti a régi típusú vagy az új, kártyaformátumú igazolvánnyal, érvényes útlevéllel vagy jogosítvánnyal. A lakcím igazolásához lakcímkártya szükséges, vagy a lakcímet is tartalmazó régi személyi igazolvány. Szavazni az „Igen” vagy a „Nem” feletti körbe írt, két egymás metsző vonallal lehet. A külföldön tartózkodók a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján (Választás. hu) tájékozódhatnak arról, hogy a külképviseleteken mikor adhatják le voksaikat. A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak, valamint az egészségi állapotuk miatt a szavazóhelyiségekben megjelenni nem tudók mozgóurnát igényelhetnek. A külhoniak a szavazatukat tartalmazó levélcsomagot visszajuttathatják postán az NVI-hez, leadhatják a kijelölt külképviseleteken vagy a szavazás napján valamelyik magyarországi szavazókörben. A népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár, a magyarországi lakcímmel rendelkezők és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, „külhoni” választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott. A referendum pedig akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele azonos választ adott a megfogalmazott kérdésre, azaz nincs szavazategyenlőség. Szijjártó Péter FOTÓ: NAGY BALÁZS Kósa Lajos FOTÓ: MH KÖTELESSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓNAK TISZTELETBEN TARTANI NEMZETI IDENTITÁSUNKAT Szuverenitás és lopakodó jogalkotás BR A népszavazás tétje egyfelől az, hogy a választók gátat szabjanak a jogellenes szuverenitáskorlátozásnak, másrészről pedig kiálljanak Magyarország alkotmányos identitása mellett - nyilatkozta lapunknak Szánthó Miklós. Eltérőek a népszavazás „sikerességének” mércéi politikai és jogi szempontból - mondta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Ha ugyanis sok millió polgár „nem” szavazatot ad le, az politikailag hivatkozási alapot ad a kormány kezébe. Jogi értelemben azonban szükséges, hogy a népszavazás érvényes is legyen, tehát a választópolgárok több mint fele érvényesen voksoljon, ezáltal hárul ugyanis feltétlen jogalkotási kötelezettség a parlamentre. Ha érvénytelen lenne a szavazás, az Országgyűlés akkor is hozhatna döntést a kötelező kvóták ellen, hiszen maga a kérdéskör tagállami kompetencia. Tehát az, hogy egy tagállam, akár népszavazással, akár anélkül döntést hoz a kényszerbetelepítés ellen, teljesen jogszerű, hiszen ilyen hatáskört nem ruháztunk át az unióra. Az EU-nak kötelessége tiszteletben tartani a nemzeti identitást, márpedig a migránsok kötelező betelepítése egyértelműen megváltoztatná a lakosság összetételét. A szuverenitáson alapuló döntéshozatal mellett szól, hogy a bevándorláspolitika tagállami hatáskör, de a menekültpolitikai uniós döntések sem érinthetik egy tagállam belső biztonságát. Tehát Magyarország azt is megteheti, hogy a népszavazást követően a kötelező betelepítés tilalmát az alaptörvényben rögzíti, amit nem írhat felül az unió. A tagállamok szuverenitása ellen persze az Európai Bizottság már évek óta küzd, lopakodó jogalkotással igyekszik szabályellenesen egyre több, az unióra át nem ruházott hatáskört elvonni a tagállamoktól - mondta Szánthó. A népszavazás tétje tehát, hogy a választók gátat szabjanak a jogellenes szuverenitáskorlátozásnak, és kiálljanak az ország alkotmányos identitása mellett. Ettől függetlenül nem kétséges, hogyha érvényes lesz a referendum, az uniós szervek majd igyekeznek bebizonyítani, hogy szabályaik felette állnak a tagállami alkotmányos rendnek. A hazai „civilek”, baloldali ellenzéki pártok pedig minden bizonnyal választási csalást fognak kiáltani mondvacsinált érvekkel. Bár a baloldali jogászok szerint is igen nehéz lenne bármiféle csalást eszközölni a jelenlegi szabályozás mellett, Szánthó szerint arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a balliberális oldal a szavazóköri delegált helyek alig ötödét tudta „feltölteni”. Ennek ellenére az MSZP már közölte: „csalásügyi” forródrótot fog üzemeltetni, a Népszava pedig jogi tévedésektől hemzsegő írásban mutatta be előre, hogyan fogják elcsalni a szavazást. Bár a vádak alaptalanok, október 3-án meg fog kezdődni az értelmezési vita. ■ KVÓTAPER A BÍRÓSÁGON Tavasszal lesz ítélet Magyarország benyújtotta észrevételeit az Európai Unió Bíróságához a kvótaperben - közölte Trócsányi László igazságügyi miniszter. Mint mondta, elfogadhatatlan, hogy a nép megkérdezése nélkül hozzanak döntést migrációs kérdésben, amely egy ország összetételét hosszú távon meghatározhatja. A bíróság döntése jövő év második negyedévében várható. A magyar kérelemhez Szlovákia és Lengyelország is csatlakozott. (KB) TERRORISTÁK ÁTUTAZÓBAN Abdeslam Kiskőrösön A Terrorelhárítási Központ (TEK) adatai szerint tizennégy olyan terrorista utazott át Magyarországon 2015 nyarán-őszén, akinek köze volt a 2015. november 13-án Párizsban, valamint a 2016. március 22- én Brüsszelben elkövetett terrorcselekményekhez - jelentette be Majoros Csaba, a TEK alezredese. Salah Abdeslam bérelt autóval érkezett Kiskőrösre, itt csatlakoztak hozzá az Iszlám Állam által kiképzett terroristák. (BK) TÖRVÉNYT SÉRTETT AZ MSZP Elutasított kifogások A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította az MSZP vasárnapra, Budapestre tervezett rendezvénye miatti kifogásokat pénteken, mivel az ellenzéki párt elállt a rendezvény megtartásától. Az NVB-hez két kifogás is érkezett, mert az MSZP október 2-ra a Vörösmarty térre rendezvényt szervezett, és ez a kifogást benyújtók szerint választási gyűlés, olyat pedig a szavazás napján a törvény szerint nem lehet tartani. (RB) „EURÓPAI HISZTI” Nagyon félnek a referendumtól Brüsszelben BR Azért ennyire idegesek Brüsszelben a magyar népszavazás miatt, mert ez lesz az első olyan alkalom, amikor hús-vér emberek mondják el véleményüket arról, hogy mit gondolnak egy Brüsszelben kitalált és ott dédelgetett európai politikáról - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Echo Tv Mélymagyar című műsorában. A külügyminiszter szerint ezek az emberek semmi mástól nem tartanak, mint hogy elveszítik a széküket, az azzal járó fizetést, az irodát és a jó brüsszeli életet. A tárcavezető úgy látja, hogy az őt számon kérő BBC-riporter közismert tényeket vitat a londoni no-go zónákról, hiszen nem kérdés, hogy Nyugat-Európa nagyvárosaiban vannak ilyenek. A miniszter egyértelművé tette: nemhogy tervek léteznek, egyenesen európai bizottsági döntés van százhatvanezer, illegálisan Európába érkező migránsnak a tagországok közötti kötelező elosztásáról. Amelyik ország pedig erre nem hajlandó, annak súlyos tízmilliókat kellene fizetnie minden be nem fogadott után. A helyzet azonban ennél rosszabb, hiszen egyértelmű a szándék arra, hogy ezt egy felső határ nélküli, állandó mechanizmussá tegyék - tette hozzá Szijjártó Péter, aki szerint még harminc-harmincöt millióan állnak készen, hogy elinduljanak Európába. Hangsúlyozta, hogy óriási hatása lesz a vasárnapi referendumnak. Ha ugyanis nem számítana, akkor nem lenne ellene ilyen iszonyatos európai politikai és médiakampány - mondta Szijjártó, utalva arra, hogy az európai vezetők egymást váltva hisztiznek a népszavazás miatt. Tehát igenis van tétje a referendumnak, el kell menni szavazni, és világossá kell tennni a brüsszeli uraknak, hogy ez nem mehet így tovább - szögezte le a miniszter. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU LESZ JOGI KÖVETKEZMÉNY A bizottság nem cselezheti ki a népakaratot PINDROCH TAMÁS Amennyiben az „igen” szavazatok kerülnének többségbe a holnapi népszavazáson, a kormánynak nem lenne más lehetősége, mint lemondani és új választásokat kiírni. Ugyanis ebben az esetben nem tudnánk képviselni a nép álláspontját - erről beszélt tegnap Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A Fidelitas országos választmánya előtt a politikus azt is mondta, ha viszont elsöprő lesz a „nem” voksok aránya, az felhatalmazza a kormányt arra, hogy parlamenti többséget hozzon létre egy migrációs jogalkotási folyamathoz. Hangsúlyozta, a referendumnak lesz hatása a magyar jogrendre. Az Országgyűlésnek mindenképpen van jogalkotási feladata és kötelezettsége, s az automatikusan hat az európai jogrendre is. Ez utóbbit a kabinetnek a parlament által adott kötelező mandátum jelentheti, de nem zárta ki a törvénymódosítás vagy parlamenti határozat elfogadását sem. A frakcióvezető arra számít, érvényes és eredményes lesz a népszavazás, hogy sokan elmennek szavazni. Szerinte az eredményt Brüsszel „nem cselezheti ki”, még akkor sem, ha az érvényesség vitatott lesz. Emlékeztetett, volt már példa a bizottsági cselezésre, hiszen egy kvótadöntésnél már „átverték, kvázi sunnyogva, az európai jogalkotási szabályokat.” Halász János, a kormánypárt frakciószóvivője kifejtette, egyértelmű, ha a népszavazáson nem sikerül megakadályozni a kvótacsomag bevezetését, akkor ki tudja hány migránsnak álcázott terroristát is szétosztanának a tagállamok között. Szerinte a kényszerbetelepítés a társadalmi, kulturális és pénzügyi problémák mellett olyan súlyos mértékű biztonsági kockázatot jelent, amit nem szabad felvállalni, amire nem kényszeríthetik rá a magyarokat. ■