Magyar Hírlap, 2016. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-01 / 231. szám

MAGYAR HÍRLAP NÉPSZAVAZÁS 2016 2016. OKTÓBER 1., HÉTVÉGE Vasárnap tartják hazánkban az uniós kötelező betelepítési kvóta ellen a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyen a választópolgároknak a következő kérdésre kell válaszolniuk: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is elő­írhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A Magyarországon szavazók vasárnap 6-tól 19 óráig adhatják le voksaikat az értesítőjük­­­ben szereplő szavazókörben. A referendum akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavaz, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó vá­lasztópolgárok több mint fele azonos választ adott a megfogalmazott kérdésre. Nem pártügy a kvótareferendum, saját életünkről kell döntenünk BARANYA RÓBERT A pénteki adatok szerint 8,2 millió választópolgár vehet részt a vasárnapi népszavazáson, ennyien szerepelnek a névjegyzékben. Közülük 274 ezer a külhoni szavazó, aki levélben adhat­ja le voksát, 11231 -en szavaznak vala­melyik külképviseleten és több mint 67 ezren átjelentkezéssel. A referendumon minden nagy­korú, azaz 18. életévét betöltött ma­gyar állampolgár szavazhat, aki nincs eltiltva választójoga gyakorlásától. A Magyarországon voksolók vasár­nap 6 órától 19 óráig szavazhatnak az ország 10 331 szavazókörének egyiké­ben. A referendumon az vehet részt, aki szerepel a választási névjegyzék­ben. A szavazáshoz a választópolgár­nak igazolnia kell személyazonossá­gát és lakcímét. Előzőt megteheti a régi típusú vagy az új, kártyaformá­tumú igazolvánnyal, érvényes útle­véllel vagy jogosítvánnyal. A lakcím igazolásához lakcímkártya szüksé­ges, vagy a lakcímet is tartalmazó ré­gi személyi igazolvány. Szavazni az „Igen” vagy a „Nem” feletti körbe írt, két egymás metsző vonallal lehet. A külföldön tartózkodók a Nem­zeti Választási Iroda (NVI) honlapján (Választás. hu) tájékozódhatnak arról, hogy a külképviseleteken mikor ad­hatják le voksaikat. A büntetés-vég­­rehajtási intézetekben fogvatartottak, valamint az egészségi állapotuk miatt a szavazóhelyiségekben megjelenni nem tudók mozgóurnát igényelhet­nek. A külhoniak a szavazatukat tar­talmazó levélcsomagot visszajuttat­hatják postán az NVI-hez, leadhatják a kijelölt külképviseleteken vagy a szavazás napján valamelyik magyar­­országi szavazókörben. A népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár, a magyaror­szági lakcímmel rendelkezők és a ma­gyarországi lakcímmel nem rendelke­ző, „külhoni” választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott. A re­ferendum pedig akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választó­­polgárok több mint fele azonos választ adott a megfogalmazott kérdésre, az­az nincs szavazategyenlőség. Szijjártó Péter FOTÓ: NAGY BALÁZS Kósa Lajos FOTÓ: MH KÖTELESSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓNAK TISZTELETBEN TARTANI NEMZETI IDENTITÁSUNKAT Szuverenitás és lopakodó jogalkotás BR A népszavazás tétje egyfelől az, hogy a választók gátat szabjanak a jogellenes szuverenitáskorlátozásnak, másrész­ről pedig kiálljanak Magyarország al­kotmányos identitása mellett - nyi­latkozta lapunknak Szánthó Miklós. Eltérőek a népszavazás „sikeressé­gének” mércéi politikai és jogi szem­pontból - mondta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igaz­gatója. Ha ugyanis sok millió polgár „nem” szavazatot ad le, az politikailag hivatkozási alapot ad a kormány ke­zébe. Jogi értelemben azonban szük­séges, hogy a népszavazás érvényes is legyen, tehát a választópolgárok több mint fele érvényesen voksoljon, ezáltal hárul ugyanis feltétlen jogalkotási kö­telezettség a parlamentre. Ha érvény­telen lenne a szavazás, az Országgyűlés akkor is hozhatna döntést a kötelező kvóták ellen, hiszen maga a kérdéskör tagállami kompetencia. Tehát az, hogy egy tagállam, akár népszavazással, akár anélkül döntést hoz a kény­szer­betelepítés ellen, teljesen jogszerű, hi­szen ilyen hatáskört nem ruháztunk át az unióra. Az EU-nak kötelessége tisz­teletben tartani a nemzeti identitást, márpedig a migránsok kötelező bete­lepítése egyértelműen megváltoztat­ná a lakosság összetételét. A szuvere­nitáson alapuló döntéshozatal mellett szól, hogy a bevándorláspolitika tag­állami hatáskör, de a menekültpoli­tikai uniós döntések sem érinthetik egy tagállam belső biztonságát. Tehát Magyarország azt is megteheti, hogy a népszavazást követően a kötelező be­telepítés tilalmát az alaptörvényben rögzíti, amit nem írhat felül az unió. A tagállamok szuverenitása el­len persze az Európai Bizottság már évek óta küzd, lopakodó jogalkotás­sal igyekszik szabályellenesen egyre több, az unióra át nem ruházott hatás­kört elvonni a tagállamoktól - mond­ta Szánthó. A népszavazás tétje te­hát, hogy a választók gátat szabjanak a jogellenes szuverenitáskorlátozás­nak, és kiálljanak az ország alkotmá­nyos identitása mellett. Ettől függet­lenül nem kétséges, hogyha érvényes lesz a referendum, az uniós szervek majd igyekeznek bebizonyítani, hogy szabályaik felette állnak a tagállami al­kotmányos rendnek. A hazai „civi­lek”, baloldali ellenzéki pártok pedig minden bizonnyal választási csalást fognak kiáltani mondvacsinált érvek­kel. Bár a baloldali jogászok szerint is igen nehéz lenne bármiféle csalást esz­közölni a jelenlegi szabályozás mellett, Szánthó szerint arra is érdemes felhív­ni a figyelmet, hogy a balliberális oldal a szavazóköri delegált helyek alig ötö­dét tudta „feltölteni”. Ennek ellené­re az MSZP már közölte: „csalásügyi” forródrótot fog üzemeltetni, a Nép­szava pedig jogi tévedésektől hem­zsegő írásban mutatta be előre, ho­gyan fogják elcsalni a szavazást. Bár a vádak alaptalanok, október 3-án meg fog kezdődni az értelmezési vita. ■ KVÓTAPER A BÍRÓSÁGON Tavasszal lesz ítélet Magyarország benyújtotta észrevételeit az Európai Unió Bíróságához a kvótaper­ben - közölte Trócsányi László igazság­ügyi miniszter. Mint mondta, elfogadha­tatlan, hogy a nép megkérdezése nélkül hozzanak döntést migrációs kérdésben, amely egy ország összetételét hosszú távon meghatározhatja. A bíróság dön­tése jövő év második negyedévében vár­ható. A magyar kérelemhez Szlovákia és Lengyelország is csatlakozott. (KB) TERRORISTÁK ÁTUTAZÓBAN Abdeslam Kiskőrösön A Terrorelhárítási Központ (TEK) adatai szerint tizennégy olyan terrorista utazott át Magyarországon 2015 nyarán-őszén, akinek köze volt a­ 2015. november 13-án Párizsban, valamint a 2016. március 22- én Brüsszelben elkövetett terrorcselek­ményekhez - jelentette be Majoros Csa­ba, a TEK alezredese. Salah Abdeslam bérelt autóval érkezett Kiskőrösre, itt csatlakoztak hozzá az Iszlám Állam által kiképzett terroristák. (BK) TÖRVÉNYT SÉRTETT AZ MSZP Elutasított kifogások A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) el­utasította az MSZP vasárnapra, Buda­pestre tervezett rendezvénye miatti ki­fogásokat pénteken, mivel az ellenzéki párt elállt a rendezvény megtartásától. Az NVB-hez két kifogás is érkezett, mert az MSZP október 2-ra a Vörösmarty térre rendezvényt szervezett, és ez a kifogást benyújtók szerint választási gyűlés, olyat pedig a szavazás napján a törvény szerint nem lehet tartani. (RB) „EURÓPAI HISZTI” Nagyon félnek a referendumtól Brüsszelben BR Azért ennyire idegesek Brüsszelben a magyar népszavazás miatt, mert ez lesz az első olyan alkalom, amikor hús-vér emberek mondják el véle­ményüket arról, hogy mit gondolnak egy Brüsszelben kitalált és ott dédel­getett európai politikáról - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter az Echo Tv Mélymagyar című műsorában. A külügyminiszter szerint ezek az emberek semmi mástól nem tarta­nak, mint hogy elveszítik a széküket, az azzal járó fizetést, az irodát és a jó brüsszeli életet. A tárcavezető úgy lát­ja, hogy az őt számon kérő BBC-ripor­­ter közismert tényeket vitat a londoni no-go zónákról, hiszen nem kérdés, hogy Nyugat-Európa nagyvárosaiban vannak ilyenek. A miniszter egyértel­művé tette: nemhogy tervek léteznek, egyenesen európai bizottsági döntés van százhatvanezer, illegálisan Euró­pába érkező migránsnak a tagországok közötti kötelező elosztásáról. Amelyik ország pedig erre nem hajlandó, an­nak súlyos tízmilliókat kellene fizetnie minden be nem fogadott után. A helyzet azonban ennél rosszabb, hiszen egyértelmű a szándék arra, hogy ezt egy felső határ nélküli, ál­landó mechanizmussá tegyék - tette hozzá Szijjártó Péter, aki szerint még harminc-harmincöt millióan állnak készen, hogy elinduljanak Európába. Hangsúlyozta, hogy óriási hatása lesz a vasárnapi referendumnak. Ha ugyanis nem számítana, akkor nem lenne el­lene ilyen iszonyatos európai politikai és médiakampány - mondta Szijjártó, utalva arra, hogy az európai vezetők egymást váltva hisztiznek a népszava­zás miatt. Tehát igenis van tétje a refe­rendumnak, el kell menni szavazni, és világossá kell tennni a brüsszeli urak­nak, hogy ez nem mehet így tovább - szögezte le a miniszter. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU LESZ JOGI KÖVETKEZMÉNY A bizottság nem cselezheti ki a népakaratot PINDROCH TAMÁS Amennyiben az „igen” szavazatok ke­rülnének többségbe a holnapi nép­szavazáson, a kormánynak nem len­ne más lehetősége, mint lemondani és új választásokat kiírni. Ugyanis eb­ben az esetben nem tudnánk képvi­selni a nép álláspontját - erről beszélt tegnap Kósa Lajos, a Fidesz frakció­­vezetője. A Fidelitas országos választ­mánya előtt a politikus azt is mondta, ha viszont elsöprő lesz a „nem” vok­­sok aránya, az felhatalmazza a kor­mányt arra, hogy parlamenti több­séget hozzon létre egy migrációs jogalkotási folyamathoz. Hangsúlyoz­ta, a referendumnak lesz hatása a ma­gyar jogrendre. Az Országgyűlésnek mindenképpen van jogalkotási fel­adata és kötelezettsége, s az automa­tikusan hat az európai jogrendre is. Ez utóbbit a kabinetnek a parlament által adott kötelező mandátum jelenthe­ti, de nem zárta ki a törvénymódosítás vagy parlamenti határozat elfogadását sem. A frakcióvezető arra számít, ér­vényes és eredményes lesz a népsza­vazás, hogy sokan elmennek szavazni. Szerinte az eredményt Brüsszel „nem cselezheti ki”, még akkor sem, ha az érvényesség vitatott lesz. Emlékezte­tett, volt már példa a bizottsági csele­zésre, hiszen egy kvótadöntésnél már „átverték, kvázi sunnyogva, az euró­pai jogalkotási szabályokat.” Halász János, a kormánypárt frak­ciószóvivője kifejtette, egyértelmű, ha a népszavazáson nem sikerül meg­akadályozni a kvótacsomag bevezeté­sét, akkor ki tudja hány migránsnak álcázott terroristát is szétosztanának a tagállamok között. Szerinte a kény­szerbetelepítés a társadalmi, kultu­rális és pénzügyi problémák mellett olyan súlyos mértékű biztonsági koc­kázatot jelent, amit nem szabad fel­vállalni, amire nem kényszeríthetik rá a magyarokat. ■

Next