Magyar Hírlap, 2016. november (49. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-02 / 257. szám

WWW.MAGYARHIRLAP.hu A VOLT MINISZTERELNÖKÖT ÁBRÁZOLÓ ALKOTÁST ELŐSZÖR 1926-BAN AVATTÁK FEL Visszakerült a régi helyére Tisza szobra BARANYA RÓBERT A magyar nemzet a mohácsi vésztől kevésszer volt önmaga ura, megszen­vedte az idegen hatalmak elnyomá­sát, s még negyedszázaddal az utolsó diktatúra után sem úgy gondoljuk a történéseket, mint kellene - mondta Tisza István szobrának avatásán Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A Debreceni Egyetem főépülete előtt avatták újjá az 1918. október 31-én meggyilkolt gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobrát hétfőn a haj­dú-bihari megyeszékhelyen. Az MTI beszámolója szerint a szoboravatón Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azt fejtegette, hogy az a nemzet, amelyik többet élt diktatúrában, elnyomás­ban, mint szabadságban, nehezen sza­badul ettől, és folyamatosan keresi ön­­­azonosságát, azokat a sarokpontokat, amelyek mentén szeretné újrafogal­mazni önmagát. A politikus úgy lát­ja: a magyar nemzet a mohácsi vésztől kevésszer volt önmaga ura, megszen­vedte az idegen hatalmak elnyomását, s még negyedszázaddal az utolsó dik­tatúra után sem úgy gondoljuk a tör­ténéseket, mint kellene. Példaként említette, hogy míg el­ítéljük a náci rendszert és az azt kiszol­gáló propaganda-napilapot, addig a kommunizmust kiszolgáló, a magyar­országi ’56-os forradalom vérbefojtá­­sából szárba szökött MSZMP központi lapját, a Népszabadságot sokan más­ként ítélik meg. Kósa Lajos hiányolta a nemzet panteonjának létrehozását, amely azoknak a magyaroknak és nem magyaroknak állítana emléket, akik sokat tettek a magyar nemzetért, a magyar szabadságért. Ezzel szemben a magyar temetőkben munkásmozgal­mi panteonok sokasága található - je­gyezte meg a frakcióvezető. A hányat­tatott sorsú szoborra utalva Kósa Lajos örömének adott hangot, hogy végre oda került, ahova mindig is szánták. „Hirdesse Tisza István emberi és po­litikusi nagyságát” - hangsúlyozta a politikus. Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Re­formátus Hittudományi Egyetem rektora hálát adott azért, hogy a szo­bor hányattatásával ellentétben a Tisza Istvánt ábrázoló festmény a debrece­ni Református Kollégium falán ugyan­azon a helyen van megalkotása óta. „A reformáció világnapján, a mártír miniszterelnök halálának napján mél­­­tó, végleges helyére került Tisza István szobra Debrecenben” - tette hozzá. A szoboravatás kapcsán tartott tu­dományos konferencián Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutató­­központ Történettudományi Intéze­tének igazgatója örömmel nyugtázta, hogy megindult Tisza István visszavé­tele a magyar történelmi emlékezetbe. Bár Tiszának a saját korában is sok el­lensége volt, kiemelkedő, szoborava­tásra méltó politikusa volt az akkori Magyarországnak - tette hozzá Fodor Pál, megjegyezve: Tisza nem azok közé tartozott, akik - Bethlen István szavai­val - „elvesztették a nemzetközi ho­rizontot”. Hozzátette: mi magyarok méltó módon adjuk meg a tiszteletet ennek a nagy embernek. Szilvássy Zoltán, az intézmény rek­tora beszédében a debreceni egye­temalapító Tisza Istvánra emlékezett. A református miniszterelnök köz­benjárását méltatva úgy fogalmazott: „a református magyar és a katolikus Habsburg akarata találkozott abban, hogy Debrecenben egyetem lett ”. Tisza István szobrát először 1926. október 17-én Horthy Miklós kor­mányzó jelenlétében avatták fel a debreceni klinika főépülete előtti té­ren. A szobrot 1945 -ben ledöntötték, pincékben elrejtve őrizték. 2000. ok­tóber 31-én Orbán Viktor miniszter­­elnök avatta fel az akkor az egyetem kerítése mellé helyezett alkotást. ■ Az egyetem főépülete előtt avatták fel Tisza István szobrát FOTÓ: MTI, CZEGLÉDI ZSOLT TÍZEZERREL KEVESEBBSZER EMELTEK INDÍT, MINT ÖT ÉVE Csökkent a gyilkosságok száma BR Évről évre kevesebb emberölést kö­vetnek el hazánkban, ugyanakkor növekszik a kábítószerrel való visz­­szaélések és az ittas vezetések száma - derül ki az ügyészségi statisztikából. Az elmúlt öt évben jelentősen csök­kent a regisztrált bűncselekmények száma hazánkban - derül ki a Leg­főbb Ügyészség által közzétett ösz­­szefoglalóból. Az adatok szerint 2010- ben 447186 bűncselekményt követtek el Magyarországon, tavaly 280113-at. Ezzel együtt csökkent a legsúlyosabb bűncselekmények, az emberölések száma is, öt éve 313 gyilkosság történt, 2015-ben 205. Több lett ugyanakkor a kábítószerrel való visszaélés, amely tavaly meghaladta a hatezret. Növeke­dett az ittas vezetések száma is, amely majdnem tizenháromezer volt az el­múlt évben. A statisztika szerint a bűncselek­mények elkövetői között egyre keve­sebb a tizenhárom év alatti, 2015-ben még 2247-en voltak, a tavalyi évben viszont ennek már csak nagyjából a fele, 1136. Öt éve csaknem 91 ezer sze­mély ellen emeltek vádat, ez a szám fél évtized alatt több mint tízezerrel csök­kent. A bíróságok 2015-ben összesen 76394 vádlottat ítéltek el jogerősen, ebből 71 ezer volt felnőttkorú és ötezer fiatalkorú. Az életfogytiglani szabad­ságvesztésre ítéltek számának alaku­lásában nincs tendencia, azzal együtt, hogy tavaly az elmúlt évekhez képest a legtöbb, összesen 39 vádlott kapott ilyen súlyos büntetést. Végrehajtandó szabadságvesztéssel 9742 vádlottat sújtottak. A büntetés­végrehajtási intézetekben lévő elítél­tek száma stagnált: tavaly 17449 fő volt rács mögött. A statisztika egyik érde­kes eleme a megvádolt személyekkel szemben lefolytatott büntetőeljárások fő szakaszainak átlagos időtartama. Eszerint a nyomozás elrendelésétől az iratok elsőfokú ügyészségre érkezésé­ig 2010-ben 196 nap telt el, tavaly már 243. Az iratok elsőfokú ügyészségre érkezésétől a vádemelésig öt éve 29, tavaly 35 napra volt szükség. A vád­emeléstől a jogerős bírósági döntés meghozataláig 387 nap telt el öt éve, 2015-ben pedig már 390 nap. ■ A reformáció az egész világot megmozgatta MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ökumenikus ünnepségen emlékeztek meg a reformáció kezdetéről hétfőn Budapesten. Fischl Vilmos, a Magyar­­országi Egyházak Ökumenikus Taná­csa (MEÖT) főtitkára kiemelte: 1517. október 31-én, amikor Luther Márton szerzetes kiszegezte vitatételeit a wit­tenbergi templom kapujára, elindult valami, ami megmozgatta az egész vi­lágot. Fontos, hogy „ne csak emlékez­zünk arra, ami történt, éljük is meg, és hagyjuk, hogy a reformáció újra és új­­­ra átformálja, megújítsa életünket” - hangsúlyozta az MTI beszámolója sze­rint a főtitkár. Huszár Pál, a Magyarországi Re­formátus Egyház zsinatának világi el­nöke arról beszélt, a reformációnak köszönhető a nemzeti nyelvű ige­hirdetés, a nemzeti nyelvű Biblia és a nemzeti nyelvű iskola. Luther Márton azzal, hogy németre fordította a Bib­liát, nemcsak vallási szolgálatot tett, hanem a német irodalmi nyelv alap­jait is megteremtette. Ugyanilyen fon­tos volt a magyar nyelv szempontjából Károli Gáspár bibliafordítása - tette hozzá az elnök. A magyar nyelvű Bib­liát azonban csak akkor volt értelme kinyomtatni, ha olyan emberek kezé­be lehetett adni, akik el tudták olvasni. E felismerés alapján alapították a pro­testáns iskolákat, kollégiumokat, ahol nemcsak a leendő lelkészeket nevel­ték, hanem a leendő polgárokat is­­ is­mertette. ■ 2016. NOVEMBER 2., SZERDA BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Halloween Párizsban ÁLLÁSPONT Kedvenc álarcos-jelmezes ünnepük újraértelmezésével kedveskedett Franciaország a Párizsba látogató amerikai turistáknak: maszkos, a Csillagok háborúja filmek rohamosztagosait idéző férfiak mutattak be látványos csatajelenetet a Tatuin bolygó ideszakadt sátrazó buckala­kóival. A hagyományos amerikai „Trick or treat! ”, azaz csokit követe­lő „Adsz vagy kapsz!” felszólítás helyett inkább a „Mész vagy kapsz!” francia megfelelőit lehetett hallani. Halloweenre időzítve a hihetetle­nül megértő és szolidáris Franciaország rendőrei páratlan hatékony­ságú brutalitással verték ki fővárosukból az ott egyre kevésbé ideigle­nesen állomásozó migránsokat. Napokkal korábban ugyanezt tették a calais- i, nem csak ragadványnevében dzsungelt idéző táborban. Pedig Párizs tényleg szereti a migránsokat! A régieket is, akik min­den jobb ereszd el a hajam hétvége után fejet hajtanak Párizs fényei előtt, és felgyújtják a külvárosokat. A káros szén-dioxid-kibocsátás el­len tiltakozva pedig szétkapják a főváros gépjárműparkját. S az újakat is, akiknek egy két szebb gyerekpéldányát maga Anne Hidalgo pol­gármester asszony is magához ölelte a tévékamerák előtt. A kormány­zó szocialista párt politikusa szeptember elején a New York Timesban tett közzé kiáltványt amerikai és londoni kollégájával együtt. Szem nem maradt szárazon. Idézem: „Tudjuk, hogy az olyan politika, ami a sokszínűséget és a befogadást hirdeti, sikeres. Befektetni a bevándor­lók integrációjába nemcsak helyes, de okos dolog is. ” Most ugyanez az asszonyka a kormányától követelte, hogy a be­vándorlók „nemcsak helyes, de okos” integrációja jegyében verjék ki ezeket a jó büdös francba a városából, természetesen az emberbarát­­­ság jegyében, mert „a migránsok humanitárius, illetve egészségügyi helyzete drámai, helyzetük elviselhetetlen, csakúgy, mint a környék lakóié”. Sadiq Khan, London szintén szocialista, pakisztáni származású, hí­vő muzulmán polgármesterének zsenánt lenne ez ügyben leveleznie a francia kormánnyal, megteszi azt elődje, a Brexit-arcból külügymi­niszterré avanzsált Boris Johnson. Ő arra szólítja fel Párizst, hogy fi­gyeljen már oda jobban az emberi értékekre, és ne pedig Anglia felé te­relje a migránsokat. Jó, néhány gyereket - ha bizonyítják, hogy már van ott dolgos hozzátartozójuk megfelelő pedigrével - befogadnak. Bill de Blasiónak, New York első emberének most nincs ideje Páriz­­­zsal foglalkozni, Halloweenkor Putyin-álarcban amerikai választókat riogat inkább. A migránsokkal egyébként sincs baja, a liberális New Yorkba rendes liberális teheti csak be a lábát, nem nézik a fajtáját. De vissza Párizsba! Mi ez a hirtelen pálfordulás? Netán Francois Hollande elnököt és a helyi ballib politikai elitet Halloweenre meg­szállta Jeanne d’Arc szelleme? Aligha. Mindössze rájöttek arra, hogy a franciák túlnyomó többségének elege van a felelőtlen bevándorláspolitikából. Az idén pedig elnök­­választás lesz, aztán parlamenti és önkormányzati is, így roppant demokratikusan meghajolnak a választói akarat előtt, és legalább a nagyvárosi lakosok - a potenciális ballib szavazótábor - szeme elől el­tüntetik a migránsfalkákat. Ha nem látják őket, nem találkoznak ve­lük, újra elhiszik majd, hogy dübörög a szolidaritási politika. Hogy erről mi lesz a francia vidéki polgár véleménye, akinek háza mellett migránslágereket - bocsánat, befogadóközpontokat, ahova egyetlen párizsi vagy brüsszeli bürokrata sem meri betenni géppisztolykor­­don nélkül a lábát - telepítenek? Nos, a korlátolt, keményfejű paraszt­ja amúgy sem érti a globalizmust. Francia sajt, meg francia bor kell ne­ki, miközben ott a kitűnő, olcsó, dobozos kaliforniai! De egy szó, mint száz, éljük túl a választásokat, aztán majd csak lesz valami. Mindezt nemcsak Párizsban, hanem Berlinben is hasonlókép­pen gondolják. Angela Merkel pártja jelezte, hogy szigorítani kell az eddigi bevándorláspolitikán. Sőt, már a kancellár jövője sem tabu, ígéret parasztvakítás hátán, keménységnek beállított időnyerés, mert az európai határok hatékony védelmének, a migránsok otthon­tartásának ügyében továbbra is csak aktatologatás zajlik. Párizsban is, Berlinben is, Brüsszelben meg főleg. Beveszi ezt a francia és a német szavazó? Elég egy újabb halloweeni álarc ahhoz, hogy újra beetessék őket? Jelenleg úgy tűnik, hogy inkább a párizsi rendőrök jelszavát szívlelné meg a többség: Mész vagy kapsz! S ez most nagyon nem a menekültekre vonatkozik... ■

Next