Magyar Hírlap, 2016. november (49. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-02 / 257. szám
WWW.MAGYARHIRLAP.hu A VOLT MINISZTERELNÖKÖT ÁBRÁZOLÓ ALKOTÁST ELŐSZÖR 1926-BAN AVATTÁK FEL Visszakerült a régi helyére Tisza szobra BARANYA RÓBERT A magyar nemzet a mohácsi vésztől kevésszer volt önmaga ura, megszenvedte az idegen hatalmak elnyomását, s még negyedszázaddal az utolsó diktatúra után sem úgy gondoljuk a történéseket, mint kellene - mondta Tisza István szobrának avatásán Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A Debreceni Egyetem főépülete előtt avatták újjá az 1918. október 31-én meggyilkolt gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobrát hétfőn a hajdú-bihari megyeszékhelyen. Az MTI beszámolója szerint a szoboravatón Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azt fejtegette, hogy az a nemzet, amelyik többet élt diktatúrában, elnyomásban, mint szabadságban, nehezen szabadul ettől, és folyamatosan keresi önazonosságát, azokat a sarokpontokat, amelyek mentén szeretné újrafogalmazni önmagát. A politikus úgy látja: a magyar nemzet a mohácsi vésztől kevésszer volt önmaga ura, megszenvedte az idegen hatalmak elnyomását, s még negyedszázaddal az utolsó diktatúra után sem úgy gondoljuk a történéseket, mint kellene. Példaként említette, hogy míg elítéljük a náci rendszert és az azt kiszolgáló propaganda-napilapot, addig a kommunizmust kiszolgáló, a magyarországi ’56-os forradalom vérbefojtásából szárba szökött MSZMP központi lapját, a Népszabadságot sokan másként ítélik meg. Kósa Lajos hiányolta a nemzet panteonjának létrehozását, amely azoknak a magyaroknak és nem magyaroknak állítana emléket, akik sokat tettek a magyar nemzetért, a magyar szabadságért. Ezzel szemben a magyar temetőkben munkásmozgalmi panteonok sokasága található - jegyezte meg a frakcióvezető. A hányattatott sorsú szoborra utalva Kósa Lajos örömének adott hangot, hogy végre oda került, ahova mindig is szánták. „Hirdesse Tisza István emberi és politikusi nagyságát” - hangsúlyozta a politikus. Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora hálát adott azért, hogy a szobor hányattatásával ellentétben a Tisza Istvánt ábrázoló festmény a debreceni Református Kollégium falán ugyanazon a helyen van megalkotása óta. „A reformáció világnapján, a mártír miniszterelnök halálának napján méltó, végleges helyére került Tisza István szobra Debrecenben” - tette hozzá. A szoboravatás kapcsán tartott tudományos konferencián Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója örömmel nyugtázta, hogy megindult Tisza István visszavétele a magyar történelmi emlékezetbe. Bár Tiszának a saját korában is sok ellensége volt, kiemelkedő, szoboravatásra méltó politikusa volt az akkori Magyarországnak - tette hozzá Fodor Pál, megjegyezve: Tisza nem azok közé tartozott, akik - Bethlen István szavaival - „elvesztették a nemzetközi horizontot”. Hozzátette: mi magyarok méltó módon adjuk meg a tiszteletet ennek a nagy embernek. Szilvássy Zoltán, az intézmény rektora beszédében a debreceni egyetemalapító Tisza Istvánra emlékezett. A református miniszterelnök közbenjárását méltatva úgy fogalmazott: „a református magyar és a katolikus Habsburg akarata találkozott abban, hogy Debrecenben egyetem lett ”. Tisza István szobrát először 1926. október 17-én Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel a debreceni klinika főépülete előtti téren. A szobrot 1945 -ben ledöntötték, pincékben elrejtve őrizték. 2000. október 31-én Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel az akkor az egyetem kerítése mellé helyezett alkotást. ■ Az egyetem főépülete előtt avatták fel Tisza István szobrát FOTÓ: MTI, CZEGLÉDI ZSOLT TÍZEZERREL KEVESEBBSZER EMELTEK INDÍT, MINT ÖT ÉVE Csökkent a gyilkosságok száma BR Évről évre kevesebb emberölést követnek el hazánkban, ugyanakkor növekszik a kábítószerrel való viszszaélések és az ittas vezetések száma - derül ki az ügyészségi statisztikából. Az elmúlt öt évben jelentősen csökkent a regisztrált bűncselekmények száma hazánkban - derül ki a Legfőbb Ügyészség által közzétett öszszefoglalóból. Az adatok szerint 2010- ben 447186 bűncselekményt követtek el Magyarországon, tavaly 280113-at. Ezzel együtt csökkent a legsúlyosabb bűncselekmények, az emberölések száma is, öt éve 313 gyilkosság történt, 2015-ben 205. Több lett ugyanakkor a kábítószerrel való visszaélés, amely tavaly meghaladta a hatezret. Növekedett az ittas vezetések száma is, amely majdnem tizenháromezer volt az elmúlt évben. A statisztika szerint a bűncselekmények elkövetői között egyre kevesebb a tizenhárom év alatti, 2015-ben még 2247-en voltak, a tavalyi évben viszont ennek már csak nagyjából a fele, 1136. Öt éve csaknem 91 ezer személy ellen emeltek vádat, ez a szám fél évtized alatt több mint tízezerrel csökkent. A bíróságok 2015-ben összesen 76394 vádlottat ítéltek el jogerősen, ebből 71 ezer volt felnőttkorú és ötezer fiatalkorú. Az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek számának alakulásában nincs tendencia, azzal együtt, hogy tavaly az elmúlt évekhez képest a legtöbb, összesen 39 vádlott kapott ilyen súlyos büntetést. Végrehajtandó szabadságvesztéssel 9742 vádlottat sújtottak. A büntetésvégrehajtási intézetekben lévő elítéltek száma stagnált: tavaly 17449 fő volt rács mögött. A statisztika egyik érdekes eleme a megvádolt személyekkel szemben lefolytatott büntetőeljárások fő szakaszainak átlagos időtartama. Eszerint a nyomozás elrendelésétől az iratok elsőfokú ügyészségre érkezéséig 2010-ben 196 nap telt el, tavaly már 243. Az iratok elsőfokú ügyészségre érkezésétől a vádemelésig öt éve 29, tavaly 35 napra volt szükség. A vádemeléstől a jogerős bírósági döntés meghozataláig 387 nap telt el öt éve, 2015-ben pedig már 390 nap. ■ A reformáció az egész világot megmozgatta MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ökumenikus ünnepségen emlékeztek meg a reformáció kezdetéről hétfőn Budapesten. Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) főtitkára kiemelte: 1517. október 31-én, amikor Luther Márton szerzetes kiszegezte vitatételeit a wittenbergi templom kapujára, elindult valami, ami megmozgatta az egész világot. Fontos, hogy „ne csak emlékezzünk arra, ami történt, éljük is meg, és hagyjuk, hogy a reformáció újra és újra átformálja, megújítsa életünket” - hangsúlyozta az MTI beszámolója szerint a főtitkár. Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke arról beszélt, a reformációnak köszönhető a nemzeti nyelvű igehirdetés, a nemzeti nyelvű Biblia és a nemzeti nyelvű iskola. Luther Márton azzal, hogy németre fordította a Bibliát, nemcsak vallási szolgálatot tett, hanem a német irodalmi nyelv alapjait is megteremtette. Ugyanilyen fontos volt a magyar nyelv szempontjából Károli Gáspár bibliafordítása - tette hozzá az elnök. A magyar nyelvű Bibliát azonban csak akkor volt értelme kinyomtatni, ha olyan emberek kezébe lehetett adni, akik el tudták olvasni. E felismerés alapján alapították a protestáns iskolákat, kollégiumokat, ahol nemcsak a leendő lelkészeket nevelték, hanem a leendő polgárokat is ismertette. ■ 2016. NOVEMBER 2., SZERDA BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Halloween Párizsban ÁLLÁSPONT Kedvenc álarcos-jelmezes ünnepük újraértelmezésével kedveskedett Franciaország a Párizsba látogató amerikai turistáknak: maszkos, a Csillagok háborúja filmek rohamosztagosait idéző férfiak mutattak be látványos csatajelenetet a Tatuin bolygó ideszakadt sátrazó buckalakóival. A hagyományos amerikai „Trick or treat! ”, azaz csokit követelő „Adsz vagy kapsz!” felszólítás helyett inkább a „Mész vagy kapsz!” francia megfelelőit lehetett hallani. Halloweenre időzítve a hihetetlenül megértő és szolidáris Franciaország rendőrei páratlan hatékonyságú brutalitással verték ki fővárosukból az ott egyre kevésbé ideiglenesen állomásozó migránsokat. Napokkal korábban ugyanezt tették a calais- i, nem csak ragadványnevében dzsungelt idéző táborban. Pedig Párizs tényleg szereti a migránsokat! A régieket is, akik minden jobb ereszd el a hajam hétvége után fejet hajtanak Párizs fényei előtt, és felgyújtják a külvárosokat. A káros szén-dioxid-kibocsátás ellen tiltakozva pedig szétkapják a főváros gépjárműparkját. S az újakat is, akiknek egy két szebb gyerekpéldányát maga Anne Hidalgo polgármester asszony is magához ölelte a tévékamerák előtt. A kormányzó szocialista párt politikusa szeptember elején a New York Timesban tett közzé kiáltványt amerikai és londoni kollégájával együtt. Szem nem maradt szárazon. Idézem: „Tudjuk, hogy az olyan politika, ami a sokszínűséget és a befogadást hirdeti, sikeres. Befektetni a bevándorlók integrációjába nemcsak helyes, de okos dolog is. ” Most ugyanez az asszonyka a kormányától követelte, hogy a bevándorlók „nemcsak helyes, de okos” integrációja jegyében verjék ki ezeket a jó büdös francba a városából, természetesen az emberbarátság jegyében, mert „a migránsok humanitárius, illetve egészségügyi helyzete drámai, helyzetük elviselhetetlen, csakúgy, mint a környék lakóié”. Sadiq Khan, London szintén szocialista, pakisztáni származású, hívő muzulmán polgármesterének zsenánt lenne ez ügyben leveleznie a francia kormánnyal, megteszi azt elődje, a Brexit-arcból külügyminiszterré avanzsált Boris Johnson. Ő arra szólítja fel Párizst, hogy figyeljen már oda jobban az emberi értékekre, és ne pedig Anglia felé terelje a migránsokat. Jó, néhány gyereket - ha bizonyítják, hogy már van ott dolgos hozzátartozójuk megfelelő pedigrével - befogadnak. Bill de Blasiónak, New York első emberének most nincs ideje Párizzsal foglalkozni, Halloweenkor Putyin-álarcban amerikai választókat riogat inkább. A migránsokkal egyébként sincs baja, a liberális New Yorkba rendes liberális teheti csak be a lábát, nem nézik a fajtáját. De vissza Párizsba! Mi ez a hirtelen pálfordulás? Netán Francois Hollande elnököt és a helyi ballib politikai elitet Halloweenre megszállta Jeanne d’Arc szelleme? Aligha. Mindössze rájöttek arra, hogy a franciák túlnyomó többségének elege van a felelőtlen bevándorláspolitikából. Az idén pedig elnökválasztás lesz, aztán parlamenti és önkormányzati is, így roppant demokratikusan meghajolnak a választói akarat előtt, és legalább a nagyvárosi lakosok - a potenciális ballib szavazótábor - szeme elől eltüntetik a migránsfalkákat. Ha nem látják őket, nem találkoznak velük, újra elhiszik majd, hogy dübörög a szolidaritási politika. Hogy erről mi lesz a francia vidéki polgár véleménye, akinek háza mellett migránslágereket - bocsánat, befogadóközpontokat, ahova egyetlen párizsi vagy brüsszeli bürokrata sem meri betenni géppisztolykordon nélkül a lábát - telepítenek? Nos, a korlátolt, keményfejű parasztja amúgy sem érti a globalizmust. Francia sajt, meg francia bor kell neki, miközben ott a kitűnő, olcsó, dobozos kaliforniai! De egy szó, mint száz, éljük túl a választásokat, aztán majd csak lesz valami. Mindezt nemcsak Párizsban, hanem Berlinben is hasonlóképpen gondolják. Angela Merkel pártja jelezte, hogy szigorítani kell az eddigi bevándorláspolitikán. Sőt, már a kancellár jövője sem tabu, ígéret parasztvakítás hátán, keménységnek beállított időnyerés, mert az európai határok hatékony védelmének, a migránsok otthontartásának ügyében továbbra is csak aktatologatás zajlik. Párizsban is, Berlinben is, Brüsszelben meg főleg. Beveszi ezt a francia és a német szavazó? Elég egy újabb halloweeni álarc ahhoz, hogy újra beetessék őket? Jelenleg úgy tűnik, hogy inkább a párizsi rendőrök jelszavát szívlelné meg a többség: Mész vagy kapsz! S ez most nagyon nem a menekültekre vonatkozik... ■