Magyar Hírlap, 2016. december (49. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-01 / 282. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK ÉLNI FOGNAK A KÓRHÁZAK A KÖZPONTI KONSZOLIDÁCIÓ NYÚJTOTTA LEHETŐSÉGEKKEL Rendszer-átalakítási és finanszírozási reform is szükséges JOBBÁGYI ZSÓFIA Onkológiai ellátások javítására, a várólisták hosszának csökkentésére is felhasználható a már bejelentett, gyógyító-megelőző kasszának szánt tízmilliárdos többlet. Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke lapunknak azt mondta, hogy a jelenlegi, összesen hetvenmilliárd forintos támogatás jelentős segítség a kórházaknak. A kórházi adósságok felhalmozódása köztudottan évről évre jelentkező probléma, éppen ezért az intézmények számítanak az állam segítségére, várnak a konszolidációra és az év végi kasszasöprésre is - nyilatkozta lapunknak Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, amikor a korábban bejelentett központi adósságrendezés újszerű felosztásáról kérdeztük. Ahogy lapunk is megírta, az idén az egészségügyi intézmények negyvenötmilliárd forintot kapnak adósságrendezésre, amit közvetlenül az eszközbeszállítók felé lejárt tartozásaik kiegyenlítésére költhetnek. Ezenfelül pályázhatnak további tizenötmilliárd forintnyi támogatásra, amit a működésük hatékonyságát növelő programokra fordíthatnak. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár bejelentette azt is, hogy tízmilliárd forinttal emelik a gyógyító-megelőző kasszát. A kórházak teljes adóssága a szeptember végi adatok szerint hatvanmilliárd forint, amiből a harminc napon túli lejárt tartozás negyvenötmilliárdot tesz ki. Svébis Mihály elmondta, hogy november 17-én soron kívüli konzultációra hívták a kórházigazgatókat, amelyen az államtitkár bejelentette a konszolidáció összegét, de ezt megelőzően a támogatás mértékéről és elosztásáról nem egyeztettek a kórházszövetséggel. Kijelentette, a jelenlegi konszolidáció jelentős segítség a kórházaknak és megnyugtató a beszállítók számára is. Az elosztásról szólva kifejtette, hogy a negyvenötmilliárdon felüli tizenötmilliárd forintos támogatásra tizenhárom kategóriában pályázhatnak majd az intézmények. Ilyen részterület lehet például a gyógyító ellátások működési hatékonyságának javítása, az egészségügyi ellátások intézmények közötti megszervezése, illetve a támogató tevékenységek hatékonyságának fokozása is. Rámutatott, hogy minden intézmény egy pályázatot nyújthat be, de ezen belül akár mind a tizenhárom részterület benne lehet az igénylésben. „A támogatási kérelmek beadási határideje igen szoros, november 30-a volt. Emellett azonban a vonatkozó döntés is igen hamar, még ez év december elején megszületik, és nagy valószínűséggel december 20-a körül megtörténik a szerződéskötés, valamint az elnyert támogatási összeg folyósítása is. A megvalósítás végső határideje 2017. június 30-a” - emelte ki az MKSZ elnöke, majd beszélt a gyógyító-megelőző kasszának ítélt tízmilliárdos többletről is, amelyet az onkológiai ellátások javítására, a várólisták hosszának csökkentésére, valamint nagy értékű gyógyszerek és orvostechnikai eszközök beszerzésére lehet felhasználni. Hozzáfűzte azonban, ahhoz, hogy az elkövetkező esztendőkben ne halmozódjon fel ekkora adósságállomány, az egészségügyi rendszer strukturális átalakítására, a finanszírozási rendszer megreformálására, illetve az amortizációs költségek beépítésére lenne szükség. ■ November 30-ig kellett beadni a támogatási kérelmeket FOTÓ: VARGA IMRE A BÉRLŐ ELVÁGTA A KONKURENS OPTIKAI KÁBELÉT A HERMINA HAPPY LAND HÁZBAN Hírközlési háború a lakóparkban BÁN KÁROLY Egy hét alatt kétszer hívták ki a rendőrséget a zuglói Hermina Happy Land lakópark lakói. A múlt héten ismeretlen tettesek elvágták a UPC kábeleit, a szolgáltató emiatt a lakók tájékoztatása szerint - feljelentést is tett. A UPC a hibát kijavította, de tegnap már nem ismeretlenek, hanem a bérlő által odaküldött személyek ismét nekiestek a kábelcsatornának. A lakók ismét kihívták a rendőrséget. A lakók elmondása szerint az ügy hátterében az áll, hogy a házak üzemeltetését végző cég a Hermina Telekom szolgáltatásait kínálja, és „aki ezt az ajánlatot nem fogadja el, az úgy járhat, mint ők”. Mint elmondták, a vezetékelvágási akció korábban is zajlott a Hermina Metropol Magic házakban, a Bíbor utcában. Csakhogy a hírközlési törvény módosítása értelmében tudatták kötelező helyet biztosítani más szolgáltatónak a „gázcsövek mentén, az áramszolgáltatók oszlopain”. A használatbavételi engedély nélküli lakásokban, osztatlan közös területen élő bérlő azonban nem így gondolta, az optikai kábelt ismét elvágták. A helyszínre érkező rendőrök jegyzőkönyvet vettek fel, ebben az UPC szakembere félmillió forintos kárt jelölt meg. A bérlőt a helyszíni szemlén Illés Attila ügyvéd képviselte. Megkérdeztük, kinek a nevében járt el, de azt mondta, ezt ügyfele felhatalmazása nélkül nem közölheti. „A rendőrök valóban a helyszínen voltak, de nem intézkedtek. Ügyfelem birtokvédelmi eljárást kezdeményezett a zuglói jegyzőnél, mert a vezetéket a bérlő hozzájárulása nélkül építették ki” - mondta az ügyvéd. Felvetésünkre, hogy miért nem várták meg a jegyző határozatát, illetve ügyfelének volt-e joga az önkényes akcióhoz, az ügyvéd azt mondta, a lakók lépése volt önkényes. ■ Tájkép csata után a Pöstyén utcában FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU MEGSZÜLETETT A VÁLASZ SZÉKELY LÁSZLÓ KÉRDÉSEIRE Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja, a kvóta sérti-e a szuverenitást A közös hatáskörgyakorlás nem sértheti Magyarország szuverenitását, nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével - állapította meg az Alkotmánybíróság. Megadta a választ Székely László, az alapvető jogok biztosának az uniós kvótarendszerrel kapcsolatos alaptörvény-értelmezési beadványára az Alkotmánybíróság. Az ombudsman még 2015 végén fordult a testülethez és arra keresett választ, hogy végrehajthatnak-e magyar állami szervek az alaptörvény alapján olyan uniós intézkedéseket, amelyek sértik az alaptörvényben biztosított alapvető jogokat. Felvetette, az alaptörvény alapján a magyar állami szervek közreműködhetnek-e az Európai Unió más tagállamában jogszerűen tartózkodó külföldi személyek csoportos és kényszerű áttelepítésében. Az Alkotmánybíróság (AB) megállapította: bár az Európai Unió az Alapjogi Charta és az Európai Unió Bírósága révén az alapvető jogok kielégítő védelmét biztosítja, az AB nem mondhat le az emberi méltóság és az alapvető jogok védelméről, és biztosítania kell, hogy az alaptörvény alapján megvalósuló közös hatáskörgyakorlás se járhasson az emberi méltóság vagy más alapvető jogok lényeges tartalmának sérelmével. A közösen gyakorolt hatáskörökön túlterjeszkedő uniós jogi aktusok kapcsán az AB két fő korlátot állapított meg. A közös hatáskörgyakorlás nem sértheti Magyarország szuverenitását, nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével. Az AB az alkotmányos identitás védelmét egyfajta, az egyenjogúság és kollegialitás alapelvein nyugvó, egymás kölcsönös tisztelete mellett folytatott alkotmányos párbeszéd keretében, az Európai Unió Bíróságával szorosan együttműködve látja indokoltnak biztosítani. Megjegyzik, a német szövetségi alkotmánybíróság és más tagállamok hasonló szervezetei gyakorlatát is figyelembe véve azt állapította meg: van hatásköre annak vizsgálatára, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve alkotmányos önazonosságát. A csoportos áthelyezésre vonatkozó kérdésre válaszolva az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy vizsgálhatja az említett jogok sérülését. Az AB határozatához Dienes- Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István, Varga Zs. András alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek, Salamon László alkotbíró pedig különvéleményt. ■ Vitáznak a Kozma utcai temetőről KACSÓH DÁNIEL Reagált a Budapesti Ortodox Rabbinátus a Mazsihisz korábbi közleményre. A Mazsihisz döbbenten értesült Baruch Oberländer rabbi egyik, ortodox izraeli lapban megjelent nyilatkozatáról, amely szerint „egyetlen goj halott eltemetése is százezer zsidó halottat sért meg” a Kozma utcai zsidó temetőben. Szerintük ennek nincs köze vallásjogi vitákhoz, ez egyszerűen embertelenség. A rabbinátus szerint azonban a temetkezés a zsidó vallásban, a világvallások mindegyikével egyezve, az egyik legkényesebb szakrális tevékenység. Ahogy a katolikusok szakrális aktusaiból a katolikusok, a zsidó szakrális aktusokból kizárólag zsidó vallásúak részesülhetnek. Azt az eljárást, amely ezeknek nem felel meg, az adott vallás tanításaival ellentétesnek szokás tételezni. Igaz ez a zsidó temetkezésre is, és ezt „semmilyen anyagi érdek nem írhatja felül”. Tisztázták, hogy a zsidó jog kifejezetten kötelezi a zsidó közösséget a nem zsidó vallásúak eltemetésére és a végtisztesség magadására. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség szerint az ügy előzménye, hogy ismét botrány kezd kialakulni a Kozma utcai zsidó temető kezelésével kapcsolatban. Mint írják, „állítólag a Mazsihisz világi vezetésének kezdeményezésére - anyagi érdekekre való hivatkozással - hivatalosan is felrúgták a zsidó vallás temetkezéssel kapcsolatos szabályait”. Utaltak arra is, hogy Oberländer rabbi nyilatkozatát az antiszemita Kuruc.info szándékosan félrefordította. ■ Kövér: Migráció néven háború zajlik a világban PT A migrációra a befogadás nem megoldás, a probléma kezelése érdekében nemzetközi segélyezésre lenne szükség - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke. „Ami ma a világban migráció néven fut, az egy háború, amely hamarosan fegyveres konfliktust is eredményez azokban az országokban, amelyek nem tudják elviselni a migráció terheit. A folyamat első lépéseként a politikai rendszerek jobbra tolódnak, radikalizálódnak, végül pedig a demokrácia és a jogállam is ellehetetlenülhet” - mondta tegnap Kövér László, az Országgyűlés elnöke az általa vezetett Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén. Az MTI beszámolója szerint a házelnök kifejtette, a migrációra a befogadás nem megoldás, a probléma kezelése érdekében inkább a segélyezést, a nemzetközi jogrendszert és a gazdasági rendszereket kellene átalakítani. A tanács meghívott előadója, Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója arról beszélt, az Európai Unió nemzetközi migrációs szempontból nagyon aktív terület, tavaly hetvenhatmillió migrációs háttérrel rendelkező ember élt a közösségben. Az 1990-es években illegálisan évente százezren-háromszázezren érkeztek, 2004 és 2010 között már másfél millióan, 2010-től pedig három és fél millióan. A szakember azt is mondta, ha a migráció nem párosul munkaerőpiaci integrációval, az érkezők csak az ország szociális ellátórendszerét terhelik. ■