Magyar Hírlap, 2017. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-02 / 1. szám

www.magyarhirlap.hu LEGYEN FIGYELMÜNK FELISMERNI, MEGBECSÜLNI A TELJESÍTMÉNYT - MONDTA ÁDER „Útravalónk a kiegyezés korszakából” MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ma is érdemes lenne egyet és mást el­lesnünk a kiegyezés korából, és út­­ravalóul magunkkal vinni 2017-re - mondta egyebek mellett Áder János az új év első perceiben a közmédiá­ban sugárzott beszédében. A köztár­sasági elnök Isten áldását kérte a ma­gyarságra. Aláhúzta, csak a munka fejti ki, tartja fenn a testnek és lélek­nek erejét. Kívánom, hogy 2017 hozzon több békét, nyugalmat, megértést és egy­más iránti tiszteletet világunkban - mondta Áder János tegnap, az új év első perceiben a közmédiában su­gárzott évköszöntő beszédében. A köztársasági elnök - aki beszédé­ben Isten áldását kérte a magyarok­ra - egyúttal azt is kívánta, min­dig legyen elég figyelmünk ahhoz, hogy felismerjük és megbecsüljük a teljesítményt. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a világraszóló eredményeket elérő magyarok telje­sítményét kell értékelni, hanem azo­­két is, akik a maguk helyén, a maguk módján és tehetségük szerint szeb­bé, jobbá, örömtelibbé formálják életünket, mindennapjainkat. A köztársasági elnök a múlt év örömteli eseményei közül kiemel­te a magyar olimpikonok sikerét és a futball - Európa- bajnokság örömün­­­nepeit, továbbá több magyar tudo­mányos és kulturális sikert, köztük az újabb magyar Oscar-díj megszü­letését. Az államfő a 2016-os év fáj­dalmas veszteségei között említette az első magyar irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre halálát, Esterházy Pé­ter, Csoóri Sándor és Kocsis Zoltán elhunytát. Ők mindörökké velünk maradnak, mert mindazzal, amit létrehoztak, mindannyiunkat gaz­dagabbá tettek - jelentette ki. Áder felidézte, hogy az ország az előző évben emlékezett az 1956-os szabadságharc hatvanadik évfordu­lójára. Mint fogalmazott, 1956 nélkül ma más lenne Európa, és mások len­nénk mi is. Aláhúzta, az akkori hősök bátorsága adott ihletet 1989-ben és 1990-ben, hogy ismét kivívjuk sza­badságunkat és függetlenségünket. A köztársasági elnök ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2017-es év nem forradalmi ünne­pi év lesz, hanem egy olyan ese­mény 150. évfordulója, amely „pá­ratlanul sikeres országépítő időszak előtt nyitotta meg az utat.” Ugyan­is az 1867-es kiegyezést követő év­tizedek a magyar felemelkedés cso­dálatos korszakává váltak - mondta. Beszélt arról is, hogy nyugatos pol­gárosodásunk aranykora volt ez az időszak, amelynek eredményeit az­óta is csodálja a világ. Fővárosunk, városaink ekkor nyerték el mai ar­culatukat, ekkor épült ki út- és vas­­úthálózatunk, s ekkor erősödött meg népiskolai rendszerünk is - sorol­ta a köztársasági elnök, megemlítve, hogy a magyar ipar, a magyar mező­­gazdaság, a magyar tudomány sokak által irigyelt, világraszóló eredmé­nyei mindenkit ámulatba ejtettek, s ejtenék még ma is a világon. Csak a munka fejti ki, csak a munka tart­ja fenn a testnek és léleknek erejét, csak munka tesz hasznossá magunk és polgártársainkra nézve - idéz­te Áder János az akkori idők megha­tározó alakjának, a haza bölcsének, Deák Ferencnek a szavait. Áder János beszéde végén hozzá­tette, a mai nap nem a munkálkodá­sé, hanem a jókedvé és a gondtalan ünneplésé, amikor jó szokás szerint közös és személyes reményeinknek adunk hangot. A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára. Isten áldását kérte ránk az államfő. Áder János és Weisz Fanni FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS Kövér: Ramaty állapotban van az unió KD „Egy felfelé ívelő, gazdasági értelem­ben gyarapodó országban élünk" - jelentette ki Kövér László, az Ország­gyűlés elnöke az Echo Televízió Heti mérleg című műsorában. Küzdelmes, ám sikeres öt eszten­dőnek tartja az alaptörvény hatály­ba lépése óta eltelt időszakot Kövér László házelnök, erről az Echo Tele­vízió Heti mérleg című műsorának tegnap esti adásában beszélt. A po­litikus kifejtette, a magyar emberek rengeteget dolgoztak, tűrtek, vár­ták, hogy a rendszerváltozás óta ve­lünk lévő nyűgeink, bajaink jó részét végre magunk mögött tudjuk hagy­ni. „Ma már egy felfelé ívelő, gazda­sági értelemben gyarapodó ország­ban élünk” - fogalmazott. Kitért arra is, bár a tények cáfolták a nemzetközi vádakat, ma is lehet olvasni ordas hazugságokat arról, miként szüntette be az Orbán-kor­­mány a demokráciát. Ám aki kicsit is hajlandó tárgyilagos lenni, látja, nem változott radikálisan az alkot­mányos berendezkedésünk. Megje­gyezte, azon értékek, melyeket bele akartak foglalni az alaptörvénybe, s ezzel nagyon irritálták a politikailag korrektül berendezett balliberális világot, ma fontosabbak a világ sze­mében, mint öt évvel ezelőtt voltak. Szólt arról is, hogy a jogalkotásban most inkább a finomhangolás, úgy­mond a korrekció időszaka követke­zik, bár néhány nagyobb horderejű törvény elfogadására is sor kerülhet még. Felidézte, az egész ország szen­vedett súlyos balesetet 2002, illetve 2004 után, „elsősorban Gyurcsány Ferencnek és kalandorainak köszön­hetően”, szinte a szakadékba kor­mányozták hazánkat, a 2010-es kor­mányváltás után a teljes közjogi és gazdasági intézményrendszert újjá kellett építeni. A katasztrófaelhárítás után következett a konszolidáció, s az új rendszer működőképes. Szerinte elvárható lett volna az el­lenzéktől, hogy a magyar emberek érdekei mellé álljon - mondta a hete­dik, kvótaellenes alaptörvény-mó­dosítás sikertelenségéről. Hangsú­lyozta ugyanakkor, nem mondtunk le szuverenitásunk egy darabjáról sem, miközben a brüsszeli tervek egy senki által meg nem választott Euró­pai Egyesült Államok kialakításáról szólnak. „Ha finoman fogalmaznék, jelenleg nagyon ramaty állapotban van az unió, egy olyan immunhiá­nyos betegre emlékeztet, akit nem egy egyszerű nátha, hanem egyéb­ként is halálos kór támadott meg. A tagállamok elveszítették a kont­rollt a maguk által kreált intézmény­­rendszer felett. Ennek eredménye a kötelező szét­osztási kvóták elfo­gadásának módja is” - részletezte a politikus. Hozzáfűzte, az Európai Uniónak léteznie kell, a Brüsszel­lel kritikus kormányok nem felszá­molni, hanem megreformálni sze­retnék ezt a közösséget. Egységesebb és erősebb unióra van szükség - fog­lalta össze véleményét Kövér László, aki Donald Trump beiktatása után pozitív változásokra számít a ma­gyar-amerikai viszonyban. ■ Kövér László FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT 2017. JANUÁR 2., HÉTFŐBELFÖLDMAGYAR HÍRL­. A béke éve? ÁLLÁSPONT Bár a mentők országszerte csaknem háromezer riasztást kaptak szilvesz­ter éjjelén, a legtöbb az alkoholfogyasztással függött össze. Eszerint há­romszázharminc embert láttak el alkoholmérgezés miatt, s a páciensek közül ötvenkét kiskorú volt, és tizenhét esetben érkezett bejelentés piro­technikai eszköz okozta sérülés miatt. Emellett voltak közlekedési balese­tek, de verekedések és szurkálások sérültjeihez is riasztották a mentőket. Országszerte harminc tűzeset történt pirotechnikai galiba miatt szilvesz­ter éjszaka. Pirotechnikai eszközökkel összefüggésben tizennyolc eljárást indítottak a rendőrök, s három helyen sérülés is történt. Vácon, egy csalá­di ház udvarán hatéves kisfiú kezében robbant fel petárda, a gyereket sú­lyos sérüléssel vitték kórházba. Nagyjából ez a hazai szilveszteri rendellenességek mérlege, vagyis el­mondhatjuk, ezt az estét és éjszakát nagyobb baj nélkül megúsztuk. Mi­ként Európa nagy része is, bár a példátlanul szigorú németországi biz­tonsági intézkedések ellenére ezen a szilveszteren is történtek szexuális zaklatások Kölnben és más városokban, de a németek felsóhajtottak, hogy az adventi berlini kamionos ámokfutó merénylet nem ismétlődött meg. Maga Merkel asszony újévi köszöntőjében a nehéz próbatételek évé­nek nevezte 2016-ot, de szokásos kincstári optimizmusával kijelentette: „Németország és a németek ereje ennek a nehéz évnek a végén is bizako­dásra ad okot jövőnk iránt. ” Szerinte a németek humanitása és összetartá­sa, továbbá a védelemre szoruló menekültek befogadása és beilleszkedé­sének segítése együtt alkotja az „ellenmodellt” a terrorizmus, a gyűlölet világával szemben, és az erősebb is lesz, mint az iszlamista terror. A kan­cellár ezzel a naiv vagy nagyon is tudatos mellébeszéléssel újfent világo­san bizonyította vezetői alkalmatlanságát, mert még mindig nem hajlan­dó fel- és elismerni, hogy Németországot (és több más európai országot) már jó ideje támadja a báránybőrbe bújt terrorista ellenség, akit ő „a befo­gadás kultúrája” nevében beengedett, sőt meghívott hazájába. Hogy az őrült terrornak egyáltalán nincs vége, azt az Isztambulban­­ a Boszporusz európai partján levő egyik patinás, nyugatias szórakozóhelyen­­ szilveszter éjjel elkövetett „Mikulás-ruhás” kíméletlen terrortámadás is mutatja, amelynek harminckilenc halálos és még több sebesült áldozata van. Emellett az sem megnyugtató, hogy Észak-Korea mentálisan igen­csak labilis kommunista diktátora éppen újévi beszédében jelentette be, hogy országa a „Kelet atomhatalma”, amely most egy interkontinentális ballisztikus rakéta kipróbálására készül, hogy erősítse elrettentő nukleá­ris potenciálját az Egyesült Államok és szövetségesei ellen. Baljós jelekkel indult hát a 2017-es esztendő, és ezen az sem segít, hogy az ENSZ tegnap hivatalba lépett új főtitkára, a portugál szocialista António Guterres első beszédében azt üzente a világnak: „Legyen 2017 a béke éve! ” Ez a jámbor óhaj ugyanis az ő szájából hiteltelen, miután nemrég egy konfe­rencián kifejtette, hogy „a migráció nem a probléma, hanem a megoldás”, és arról akarja meggyőzni az európaiakat, hogy „a migráció elkerülhetet­len ”. Most pedig azt állította, hogy „ teljes régiókban uralkodik el a bizony­­­talanság, és senki sem kerülheti el a globális terrorizmus új veszélyét”. A biztonság valóban az első számú értékké és kívánsággá vált Európá­ban, és a visegrádi országok vezetőin kívül ma már szerencsére egyre több uniós tagállam felelős politikusa vallja ugyanazt, amit Orbán Viktor fél éve tusványosi beszédében úgy fogalmazott meg: „ Mindennél többet kell fog­­­lalkoznunk a biztonság kérdésével, a politikának azt kell megvizsgálnia, hogy mit kell az Európai Uniónak másként tennie ahhoz, hogy a félelem és a bizonytalanság eltűnjön az európai emberek életéből. ” A miniszterelnök karácsonyi interjújában is aláhúzta, hogy miközben több nyugat-európai országban, városban már nincs biztonságérzetük az embereknek, mert elszaporodtak a bűncselekmények és a terrorista merényletek, nőnek a társadalmi feszültségek, Magyarország stabil sziget a forrongó nyugati vi­lágban, mert „az illegális bevándorlással szemben 2015-ben és 2016-ban is megvédtük az országot”. Vagyis van alternatíva, ez a tiszta beszéd. A kétszáz éve született Arany János 1853 elején kívánta Istentől az új esz­tendőben: „Kívül, belül maradjon/ Békében az ország”. Most, 2017 újév napján is a legtöbb vezető - köztük Áder János köztársasági elnök is - üze­netében főként békét kívánt hazánknak és a nagyvilágnak. Abban azon­ban változatlanul nincs egyetértés, hogy a békéért kinek mit kell és lehet­séges tennie. Sokan - köztük demokratikusan választott európai vezetők is - sajnos nem tudják, hogy azért küzdeni kell, és bizony áldozni is. Ah­hoz, hogy a körülöttünk tapasztalható veszélyes és ártalmas jelenségeket, folyamatokat megváltoztathassuk, először nekünk kell magunkba száll­­nunk és megváltoznunk. Megjavulnunk. „Mi tikt jobbakká válnotok?” - kérdezi Jóslat című költeményében Vörösmarty, s így folytatja: „ Ha eddig pazaroltatok, / S idő, ész, pénz elszóratott / Megvenni a gyalázatot: / Elég az ok / Javulnotok. ” A most kezdődő reformációs emlékév is remélhetőleg sokakat - és nem csupán Krisztus-követőket­­ ráébreszt arra, amit az ötszáz éve fellépő első nagy reformátor, Luther üzent híres 95 tétele élén felebarátainak: „Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: »Térjetek meg!«­­ azt akarta, hogy a hí­vek egész élete bűnbánatra térés legyen. ” Fél évezred múltán ehhez csak annyit tehetünk hozzá: még most sem késő. ■

Next