Magyar Hírlap, 2017. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-02 / 1. szám
www.magyarhirlap.hu LEGYEN FIGYELMÜNK FELISMERNI, MEGBECSÜLNI A TELJESÍTMÉNYT - MONDTA ÁDER „Útravalónk a kiegyezés korszakából” MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ma is érdemes lenne egyet és mást ellesnünk a kiegyezés korából, és útravalóul magunkkal vinni 2017-re - mondta egyebek mellett Áder János az új év első perceiben a közmédiában sugárzott beszédében. A köztársasági elnök Isten áldását kérte a magyarságra. Aláhúzta, csak a munka fejti ki, tartja fenn a testnek és léleknek erejét. Kívánom, hogy 2017 hozzon több békét, nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet világunkban - mondta Áder János tegnap, az új év első perceiben a közmédiában sugárzott évköszöntő beszédében. A köztársasági elnök - aki beszédében Isten áldását kérte a magyarokra - egyúttal azt is kívánta, mindig legyen elég figyelmünk ahhoz, hogy felismerjük és megbecsüljük a teljesítményt. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a világraszóló eredményeket elérő magyarok teljesítményét kell értékelni, hanem azokét is, akik a maguk helyén, a maguk módján és tehetségük szerint szebbé, jobbá, örömtelibbé formálják életünket, mindennapjainkat. A köztársasági elnök a múlt év örömteli eseményei közül kiemelte a magyar olimpikonok sikerét és a futball - Európa- bajnokság örömünnepeit, továbbá több magyar tudományos és kulturális sikert, köztük az újabb magyar Oscar-díj megszületését. Az államfő a 2016-os év fájdalmas veszteségei között említette az első magyar irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre halálát, Esterházy Péter, Csoóri Sándor és Kocsis Zoltán elhunytát. Ők mindörökké velünk maradnak, mert mindazzal, amit létrehoztak, mindannyiunkat gazdagabbá tettek - jelentette ki. Áder felidézte, hogy az ország az előző évben emlékezett az 1956-os szabadságharc hatvanadik évfordulójára. Mint fogalmazott, 1956 nélkül ma más lenne Európa, és mások lennénk mi is. Aláhúzta, az akkori hősök bátorsága adott ihletet 1989-ben és 1990-ben, hogy ismét kivívjuk szabadságunkat és függetlenségünket. A köztársasági elnök ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2017-es év nem forradalmi ünnepi év lesz, hanem egy olyan esemény 150. évfordulója, amely „páratlanul sikeres országépítő időszak előtt nyitotta meg az utat.” Ugyanis az 1867-es kiegyezést követő évtizedek a magyar felemelkedés csodálatos korszakává váltak - mondta. Beszélt arról is, hogy nyugatos polgárosodásunk aranykora volt ez az időszak, amelynek eredményeit azóta is csodálja a világ. Fővárosunk, városaink ekkor nyerték el mai arculatukat, ekkor épült ki út- és vasúthálózatunk, s ekkor erősödött meg népiskolai rendszerünk is - sorolta a köztársasági elnök, megemlítve, hogy a magyar ipar, a magyar mezőgazdaság, a magyar tudomány sokak által irigyelt, világraszóló eredményei mindenkit ámulatba ejtettek, s ejtenék még ma is a világon. Csak a munka fejti ki, csak a munka tartja fenn a testnek és léleknek erejét, csak munka tesz hasznossá magunk és polgártársainkra nézve - idézte Áder János az akkori idők meghatározó alakjának, a haza bölcsének, Deák Ferencnek a szavait. Áder János beszéde végén hozzátette, a mai nap nem a munkálkodásé, hanem a jókedvé és a gondtalan ünneplésé, amikor jó szokás szerint közös és személyes reményeinknek adunk hangot. A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára. Isten áldását kérte ránk az államfő. Áder János és Weisz Fanni FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS Kövér: Ramaty állapotban van az unió KD „Egy felfelé ívelő, gazdasági értelemben gyarapodó országban élünk" - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Echo Televízió Heti mérleg című műsorában. Küzdelmes, ám sikeres öt esztendőnek tartja az alaptörvény hatályba lépése óta eltelt időszakot Kövér László házelnök, erről az Echo Televízió Heti mérleg című műsorának tegnap esti adásában beszélt. A politikus kifejtette, a magyar emberek rengeteget dolgoztak, tűrtek, várták, hogy a rendszerváltozás óta velünk lévő nyűgeink, bajaink jó részét végre magunk mögött tudjuk hagyni. „Ma már egy felfelé ívelő, gazdasági értelemben gyarapodó országban élünk” - fogalmazott. Kitért arra is, bár a tények cáfolták a nemzetközi vádakat, ma is lehet olvasni ordas hazugságokat arról, miként szüntette be az Orbán-kormány a demokráciát. Ám aki kicsit is hajlandó tárgyilagos lenni, látja, nem változott radikálisan az alkotmányos berendezkedésünk. Megjegyezte, azon értékek, melyeket bele akartak foglalni az alaptörvénybe, s ezzel nagyon irritálták a politikailag korrektül berendezett balliberális világot, ma fontosabbak a világ szemében, mint öt évvel ezelőtt voltak. Szólt arról is, hogy a jogalkotásban most inkább a finomhangolás, úgymond a korrekció időszaka következik, bár néhány nagyobb horderejű törvény elfogadására is sor kerülhet még. Felidézte, az egész ország szenvedett súlyos balesetet 2002, illetve 2004 után, „elsősorban Gyurcsány Ferencnek és kalandorainak köszönhetően”, szinte a szakadékba kormányozták hazánkat, a 2010-es kormányváltás után a teljes közjogi és gazdasági intézményrendszert újjá kellett építeni. A katasztrófaelhárítás után következett a konszolidáció, s az új rendszer működőképes. Szerinte elvárható lett volna az ellenzéktől, hogy a magyar emberek érdekei mellé álljon - mondta a hetedik, kvótaellenes alaptörvény-módosítás sikertelenségéről. Hangsúlyozta ugyanakkor, nem mondtunk le szuverenitásunk egy darabjáról sem, miközben a brüsszeli tervek egy senki által meg nem választott Európai Egyesült Államok kialakításáról szólnak. „Ha finoman fogalmaznék, jelenleg nagyon ramaty állapotban van az unió, egy olyan immunhiányos betegre emlékeztet, akit nem egy egyszerű nátha, hanem egyébként is halálos kór támadott meg. A tagállamok elveszítették a kontrollt a maguk által kreált intézményrendszer felett. Ennek eredménye a kötelező szétosztási kvóták elfogadásának módja is” - részletezte a politikus. Hozzáfűzte, az Európai Uniónak léteznie kell, a Brüsszellel kritikus kormányok nem felszámolni, hanem megreformálni szeretnék ezt a közösséget. Egységesebb és erősebb unióra van szükség - foglalta össze véleményét Kövér László, aki Donald Trump beiktatása után pozitív változásokra számít a magyar-amerikai viszonyban. ■ Kövér László FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT 2017. JANUÁR 2., HÉTFŐBELFÖLDMAGYAR HÍRL. A béke éve? ÁLLÁSPONT Bár a mentők országszerte csaknem háromezer riasztást kaptak szilveszter éjjelén, a legtöbb az alkoholfogyasztással függött össze. Eszerint háromszázharminc embert láttak el alkoholmérgezés miatt, s a páciensek közül ötvenkét kiskorú volt, és tizenhét esetben érkezett bejelentés pirotechnikai eszköz okozta sérülés miatt. Emellett voltak közlekedési balesetek, de verekedések és szurkálások sérültjeihez is riasztották a mentőket. Országszerte harminc tűzeset történt pirotechnikai galiba miatt szilveszter éjszaka. Pirotechnikai eszközökkel összefüggésben tizennyolc eljárást indítottak a rendőrök, s három helyen sérülés is történt. Vácon, egy családi ház udvarán hatéves kisfiú kezében robbant fel petárda, a gyereket súlyos sérüléssel vitték kórházba. Nagyjából ez a hazai szilveszteri rendellenességek mérlege, vagyis elmondhatjuk, ezt az estét és éjszakát nagyobb baj nélkül megúsztuk. Miként Európa nagy része is, bár a példátlanul szigorú németországi biztonsági intézkedések ellenére ezen a szilveszteren is történtek szexuális zaklatások Kölnben és más városokban, de a németek felsóhajtottak, hogy az adventi berlini kamionos ámokfutó merénylet nem ismétlődött meg. Maga Merkel asszony újévi köszöntőjében a nehéz próbatételek évének nevezte 2016-ot, de szokásos kincstári optimizmusával kijelentette: „Németország és a németek ereje ennek a nehéz évnek a végén is bizakodásra ad okot jövőnk iránt. ” Szerinte a németek humanitása és összetartása, továbbá a védelemre szoruló menekültek befogadása és beilleszkedésének segítése együtt alkotja az „ellenmodellt” a terrorizmus, a gyűlölet világával szemben, és az erősebb is lesz, mint az iszlamista terror. A kancellár ezzel a naiv vagy nagyon is tudatos mellébeszéléssel újfent világosan bizonyította vezetői alkalmatlanságát, mert még mindig nem hajlandó fel- és elismerni, hogy Németországot (és több más európai országot) már jó ideje támadja a báránybőrbe bújt terrorista ellenség, akit ő „a befogadás kultúrája” nevében beengedett, sőt meghívott hazájába. Hogy az őrült terrornak egyáltalán nincs vége, azt az Isztambulban a Boszporusz európai partján levő egyik patinás, nyugatias szórakozóhelyen szilveszter éjjel elkövetett „Mikulás-ruhás” kíméletlen terrortámadás is mutatja, amelynek harminckilenc halálos és még több sebesült áldozata van. Emellett az sem megnyugtató, hogy Észak-Korea mentálisan igencsak labilis kommunista diktátora éppen újévi beszédében jelentette be, hogy országa a „Kelet atomhatalma”, amely most egy interkontinentális ballisztikus rakéta kipróbálására készül, hogy erősítse elrettentő nukleáris potenciálját az Egyesült Államok és szövetségesei ellen. Baljós jelekkel indult hát a 2017-es esztendő, és ezen az sem segít, hogy az ENSZ tegnap hivatalba lépett új főtitkára, a portugál szocialista António Guterres első beszédében azt üzente a világnak: „Legyen 2017 a béke éve! ” Ez a jámbor óhaj ugyanis az ő szájából hiteltelen, miután nemrég egy konferencián kifejtette, hogy „a migráció nem a probléma, hanem a megoldás”, és arról akarja meggyőzni az európaiakat, hogy „a migráció elkerülhetetlen ”. Most pedig azt állította, hogy „ teljes régiókban uralkodik el a bizonytalanság, és senki sem kerülheti el a globális terrorizmus új veszélyét”. A biztonság valóban az első számú értékké és kívánsággá vált Európában, és a visegrádi országok vezetőin kívül ma már szerencsére egyre több uniós tagállam felelős politikusa vallja ugyanazt, amit Orbán Viktor fél éve tusványosi beszédében úgy fogalmazott meg: „ Mindennél többet kell foglalkoznunk a biztonság kérdésével, a politikának azt kell megvizsgálnia, hogy mit kell az Európai Uniónak másként tennie ahhoz, hogy a félelem és a bizonytalanság eltűnjön az európai emberek életéből. ” A miniszterelnök karácsonyi interjújában is aláhúzta, hogy miközben több nyugat-európai országban, városban már nincs biztonságérzetük az embereknek, mert elszaporodtak a bűncselekmények és a terrorista merényletek, nőnek a társadalmi feszültségek, Magyarország stabil sziget a forrongó nyugati világban, mert „az illegális bevándorlással szemben 2015-ben és 2016-ban is megvédtük az országot”. Vagyis van alternatíva, ez a tiszta beszéd. A kétszáz éve született Arany János 1853 elején kívánta Istentől az új esztendőben: „Kívül, belül maradjon/ Békében az ország”. Most, 2017 újév napján is a legtöbb vezető - köztük Áder János köztársasági elnök is - üzenetében főként békét kívánt hazánknak és a nagyvilágnak. Abban azonban változatlanul nincs egyetértés, hogy a békéért kinek mit kell és lehetséges tennie. Sokan - köztük demokratikusan választott európai vezetők is - sajnos nem tudják, hogy azért küzdeni kell, és bizony áldozni is. Ahhoz, hogy a körülöttünk tapasztalható veszélyes és ártalmas jelenségeket, folyamatokat megváltoztathassuk, először nekünk kell magunkba szállnunk és megváltoznunk. Megjavulnunk. „Mi tikt jobbakká válnotok?” - kérdezi Jóslat című költeményében Vörösmarty, s így folytatja: „ Ha eddig pazaroltatok, / S idő, ész, pénz elszóratott / Megvenni a gyalázatot: / Elég az ok / Javulnotok. ” A most kezdődő reformációs emlékév is remélhetőleg sokakat - és nem csupán Krisztus-követőket ráébreszt arra, amit az ötszáz éve fellépő első nagy reformátor, Luther üzent híres 95 tétele élén felebarátainak: „Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: »Térjetek meg!« azt akarta, hogy a hívek egész élete bűnbánatra térés legyen. ” Fél évezred múltán ehhez csak annyit tehetünk hozzá: még most sem késő. ■