Magyar Hírlap, 2017. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-01 / 51. szám

KCS Még márciusban összehívják az Or­szágos Diáktanácsot, amely „fel­dolgozza” a diákparlament javas­latcsomagját. Megkezdődött az iskolák infrastrukturális, digitá­lis és módszertani fejlesztésére szol­gáló pályázatok kiírása, elindultak a szerződéskötések. Az iskolarendszer fejlesztésére for­dítandó mintegy száznyolcvanmil­­liárd forintnyi uniós forrásról, va­lamint az Országos Diákparlament februári ülésén összeállított ötven­­­pontos szakmai ajánlásról tájékoztat­ták tegnap a Köznevelési Kerekasztal résztvevőit. Az Emberi Erőforrás Fejleszté­si Operatív Programmal (EFOP) kap­csolatban Maruzsa Zoltán, az Oktatá­si Hivatal elnöke elmondta, az elmúlt hónapokban nagy lendületet kapott az EFOP-pályázatok kiírása, és el­kezdődtek a szerződéskötések. A pá­lyázatok közül tizenhat konstrukci­ót tekintettek át az ülésen. Csaknem száznyolcvanmilliárd forint uniós for­rás célozza az állami intézményrend­szer fejlesztését 2020-ig. A keretből száztízmilliárd az iskolák infrastruk­turális fejlesztését szolgálja, további ötvenmilliárd az informatikai beruhá­­­zásokat, összhangban a kormány által elfogadott Digitális Oktatási Stratégiá­val. A fejlesztések közvetetten minden gyermeket érintenek, de közvetlenül is kétszázezer tanulót a saját iskolá­jukban. Emellett kilencvenezer peda­gógus részesül módszertani, kompe­tenciafejlesztő továbbképzésekben, és kétezer köznevelési intézmény peda­gógiai programja újul meg. A kerekasztal másik napiren­di pontjáról Sipos Imre köznevelé­si helyettes államtitkár közölte, még márciusban összehívja a tárca az Or­szágos Diáktanácsot, amelynek tagja­it a diákparlament delegálja. A diák­tanács feladata lesz a diákparlament által megfogalmazott ötvenpon­tos javaslatcsomag „feldolgozása”. A diákparlament kívánságának meg­felelően lehetőséget adnak arra is, hogy a diáktanács és a megyei diák­parlamentek rendszeresen össze­üljenek, így biztosítva a folyamatos kapcsolatot az oktatásirányítás és a tanulók között. Az öt­ven pont közül a helyettes államtitkár a tizedik évfo­lyamra előre hozott érettségi vizsgákat említette, valamint a pályaorientáci­ót, amelynek erősítésére hamarosan konkrét intézkedések történnek. A szakmai érettségire vonatkozó kérdésre Sipos Imre ismételten hang­súlyozta, a szakgimnáziumok vizs­gaszabályainak változása már a kép­zésre való jelentkezéskor ismert volt. A jelentkezések lezajlottak, változást nem terveznek, véleménye szerint az iskolák a tanulókat fel tudják készíte­ni, egyébként a fenntartó nemzetgaz­dasági tárca mindent megtett, hogy a vizsgáztató pedagógusok felkészítése is megtörténjen. ■ r r r r w w AZ EM1UBEWEZERRE ÁRAMLÓ SZÁZNYOLCVANMILLIÁRDOS FEJLESZTÉSI FORRÁS TERVEZETT FELHASZNÁLÁSÁRÓL TÁJÉKOZTATTÁK A KEREKASZTALT Folyamatos konzultáció a diákokkal Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke és Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár FOTÓ: VARGA IMRE MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2017. MÁRCIUS 1., SZERDA Felszámolnák a hálapénzrendszert VITÉZ ANITA Az orvosok több mint kilencven szá­zaléka dolgozna hálapénzmentes egészségügyben, és a megkérdezettek több mint fele el is utasítja ezt a szokást - derül ki egy felmérésből. Az orvosok szerint a betegek a megfelelő ellátásért vagy előnyökért adnak pénzt nekik. Hálapénzmentes egészségügyet sze­retnének az orvosok, de ehhez nem elég a béremelés - derült ki a Rezi­densek és Szakorvosok Szakszerveze­te (Reszasz) és a Szinapszis Kft. közös felméréséből, amelynek eredményeit Dénes Tamás, a Reszasz elnöke és Kun Eszter, a Szinapszis Kft. kutatási igaz­gatója ismertette keddi sajtótájékoz­tatóján, Budapesten. A megkérdezett 907 orvos - szakorvosok, háziorvo­sok és rezidensek - kilencvenhat szá­zaléka szívesebben dolgozna hálapénz nélküli egészségügyben, s több mint fele elutasítja a hálapénzrendszert. Arra a kérdésre, hogy miért adnak az emberek hálapénzt, az orvosok egy­­harmada válaszolta, hogy azért, mert enélkül nem részesülnének a betegek megfelelő ellátásban, vagy azért, mert előnyhöz szeretnének jutni. Mind­össze tizenhét százalékuk véli, hogy a hálapénz a hála kifejezése. A felmé­résből az is kiderült: a korábbi, 2013- as hasonló kutatáshoz képest az orvo­sok átlagos nettó alapbére 194 ezerről 260 ezer forintra nőtt, a hálapénz­rendszer kiszorításához ugyanakkor a megkérdezettek hatvan százaléka nem tartja elegendőnek a béremelést. Dénes Tamás összegzésében elmond­ta: a hálapénzt fel kell számolni, ami­hez a keretrendszert a Reszasz sze­retné kidolgozni hat elemre építve: tisztességes orvosi alapbér, a saját or­vosválasztás lehetősége, az állami és a magánellátás „tiszta” együttműködé­se, az orvosképzés és -oktatás megbe­csülése, valamint a jogi szabályozás. Az elnök elmondta: a hálapénz „szoftkorrupt intézmény”, jelenle­gi éves összegéről nincsenek adatok, mert sem a betegek és hozzátartozóik, sem pedig az orvosok nem vallják be. A hálapénz felszámolása, az új alapok kialakítása és a jogi szabályozás a be­tegek érdeke, mert „az orvosok elme­hetnek, de a beteg nem, és mi, orvo­sok sem akarunk elmenni”. Szuperkórházat kapnak a miskolciak VA Áprilistól összevonják a Borsod-Aba­új-Zemplén Megyei Kórházat, va­lamint a Miskolci Semmelweis Kór­ház és Egyetemi Oktatókórházat, így a borsodi megyeszékhelyen is úgy­nevezett szuperkórházat hoz létre az egészségügyi kormányzat - jelentet­te be Ónodi-Szűcs Zoltán egészség­­ügyi államtitkár Miskolcon. Úgy fo­galmazott, hogy az országban már tizenhét kórház integrációja történt meg, elsődlegesen azért, hogy a be­tegellátás még biztonságosabbá vál­jék. Az összevont intézményt ideig­lenesen a városi kórház vezetője, Tiba Sándor irányítja majd. A megyei kór­ház eddigi vezetőjének, Csiba Gábor­nak az emberi erőforrások minisztere országos jelentőségű feladatot szán - mondta az államtitkár, aki arra is ki­tért, hogy április elsejétől alapvető­en nem változik senkinek a munkája. Az államtitkár kijelentette: az össze­vonás nem „fiskális” okok miatt tör­ténik. Az idén az összevont miskol­ci egészségügyi intézmény - amely négyezer-ötszáz dolgozót alkalmaz és háromezer-hatszáz ágyon látja el a betegeket - harmincötmilliárd fo­rintból gazdálkodik. HATÁRON ÁTÍVELŐ PROGRAMOK Erősítenék a kapcsolatot Testvértelepülési programok megvalósí­tására hirdet pályázatot kétszázmillió fo­rintos keretösszeggel a nemzetpolitikai államtitkárság - jelentette be Potápi Ár­pád János nemzetpolitikáért felelős ál­lamtitkár. A pályázat célja a magyar-ma­gyar kapcsolatok elmélyítése, a meglévő együttműködések fejlesztése a magyar­­országi önkormányzatok és a Kárpát­medencei országok - Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlové­nia, Ausztria - önkormányzatai között. A támogatás összege ötszázezer forinttól két és fél millió forintig terjedhet. A pályá­zaton a települések mellett már megyei önkormányzatok is részt vehetnek. (BR) 3-AS METRÓ FELÚJÍTÁS Új pályázatot írnak ki A BKV visszavonta a 3-as metró déli sza­kaszának felújítására december végén kiírt tendert - írja az Index.hu az Euró­pai Unió pályázatfigyelő lapjára hivatkoz­va. A visszavonásról szóló hirdetményben nincs megjelölve ok. A portál kérdésé­re Radnai Tibor, a felújítás projektfelelőse azt mondta: a tavaly december 27-én ki­írt tendert másnap, december 28-án jog­szabály-módosítás követte, amely több, uniós közbeszerzésről szóló kormányren­deletet módosított. A 27-i pályázat nem felelt meg a jogszabály-módosításnak, így állásfoglalást kért a minisztériumtól, amely azt javasolta, hogy vonják vissza a pályázatot, és írjanak ki újat. (KD) CIVIL CENTRUMOK Támogatás a kormánytól A civileknek a legnagyobb segítséget a ci­vilek tudják nyújtani - jelentette ki a me­gyékben és a fővárosban működő Civil In­formációs Centrumokkal kötött szakmai együttműködési megállapodások átadá­sán Rétvári Bence, a humántárca parla­menti államtitkára. Hangsúlyozta: nyil­vános pályázaton választották ki azokat a komoly múltra visszatekintő szerveze­teket, amelyek a következő három évben tájékoztatással és rendezvényekkel segít­hetik a szféra fejlődését, erősödését. A fel­adat ellátásához sokféle, évről évre bővü­lő forrás áll a szervezetek rendelkezésére, a centrumok működését az idén 315 millió forinttal támogatja a kormány. (BB) Szigorítják a vétkes közigazgatási szervek elleni szankciókat BARANYA RÓBERT Akár tízmillió forintos bírsággal is sújthatják a jövőben a bírósági hatá­rozatokat nem végrehajtó közigaz­gatási szervet vagy annak vezetőjét - közölte Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Jelentősen­­ csökkent a folyamatban lévő ügyek száma, javult az ítélkezés minősége, és kedvezőek az elektroni­kus eljárások első tapasztalatai a Fővá­rosi Törvényszéken - jelentette ki Fa­zekas Sándor, a törvényszék elnöke múlt évet értékelő sajtótájékoztató­ján. A folyamatban lévő ügyek száma 2012 és 2016 között csaknem száz­ezerről valamivel több mint 75 ezer­re csökkent - mondta az elnök. Ki­emelte: megítélése szerint sikeres az az ügyészségi törekvés, hogy a kisebb súlyú ügyekben - például ittas veze­tés, kisebb értékre elkövetett vagyon elleni cselekmények­­ az olyan gyor­sabb és költséghatékonyabb eljárá­si formákat válasszák, mint például a vádelhalasztás, a tárgyalás mellőzése, illetve a gyorsított eljárás. Ennek kö­szönhetően a bíróság is a nagyobb sú­lyú, illetve bonyolultabb ügyek meg­oldására koncentrálhat. Kérdésre válaszolva elmond­ta: a terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György és társai ügyében első fokon eljáró bírói tanács elnöke a fél éve kihirdetett ítéletet még nem foglalta írásba az anyag terjedelmére hivatkozva. Fazekas azonban ezt nem tudta elfogadni, és megvonta a bíró otthon dolgozási kedvezményét, mi- '­ re a bíró lemondott. Azóta lemondási idejét tölti, és az elsőfokú döntés írásba foglalását végzi, ami mintegy kilenc­venszázalékos készültségi fokon áll. A hivatásrend tekintélyét nem erősí­tették a történtek - jegyezte meg Fa­zekas Sándor. Handó Tünde, az OBH elnöke Pé­csen elmondta: a közigazgatási per­rendtartási törvény alkalmazásával rendkívüli módon megerősödik a bí­rói kontroll a közigazgatás felett. Az OBH elnöke az Országgyűlés által mó­dosítva ismét elfogadott kódex újdon­ságairól azt mondta: sokkal szélesebb körűek lesznek azon közigazgatási cselekmények, tevékenységek és mu­lasztások, amelyeket a bíróság előtt le­het megtámadni. Az azonnali jogvé­delem intézménye komoly hatással lehet az ügyek kimenetelére, s egyút­tal rendkívüli felelősséget ró a bírákra - hangsúlyozta Handó Tünde. Az el­nök hozzátette, hogy bevezetik a tel­jesítési bírságot, amellyel a bírósági határozatokat nem végrehajtó köz­­igazgatási szervet vagy annak vezető­jét akár tízmillió forintos bírsággal is sújthatják a jövőben. ■ OPTIMISTA FIATALOK A nagy többség maradna Az Új Nemzedék Központ kommunikációs igazgatója szerint a lassan felnőtté vá­ló generáció nagyon optimista, a fiatalok többsége itthon képzeli el a jövőjét, s töb­ben tervezik a gyermekvállalást is. Poór Csaba az M1 csatornán elmondta, hogy egy ENSZ-felmérés szerint Magyaror­szágon a lakosság hat százaléka dolgozik külföldön. Ez a visegrádi országok között a legalacsonyabb mutató, a többi állam­ban nyolc-tíz százalékos a ráta. A fiata­lok 67 százaléka képzeli el itthon a jövőjét - mondta Poór, megjegyezve: akik kül­földre mennek, azok története sem mind sikersztori. Londonban már sok fiatal ér­deklődik a hazajövetelről. (VA) E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU NEMZETISÉGI OKTATÁS Milliók az iskoláknak Összesen százötvenmillió forint kiegészí­tő támogatást kapnak a nemzetiségi is­kolák és óvodák 2017-re - mondta Sol­tész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős állam­titkár. A támogatást 42 nemzetiségi ön­­kormányzat által fenntartott intézmény kapja: 36 német, két horvát, két szlovák, egy román és egy ruszin nemzetiségi isko­la, illetve óvoda. Az államtitkár kiemelte: az elmúlt hat és fél év és során nőtt a nem­zetiségek szerepe, és megsokszorozódott a támogatásuk is. A fejlődés a köznevelés területén is látványos, hiszen jóval több intézményt tartanak fenn a nemzetiségi önkormányzatok, mint hét éve. (LMA)

Next