Magyar Hírlap, 2017. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-01 / 51. szám
KCS Még márciusban összehívják az Országos Diáktanácsot, amely „feldolgozza” a diákparlament javaslatcsomagját. Megkezdődött az iskolák infrastrukturális, digitális és módszertani fejlesztésére szolgáló pályázatok kiírása, elindultak a szerződéskötések. Az iskolarendszer fejlesztésére fordítandó mintegy száznyolcvanmilliárd forintnyi uniós forrásról, valamint az Országos Diákparlament februári ülésén összeállított ötvenpontos szakmai ajánlásról tájékoztatták tegnap a Köznevelési Kerekasztal résztvevőit. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programmal (EFOP) kapcsolatban Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta, az elmúlt hónapokban nagy lendületet kapott az EFOP-pályázatok kiírása, és elkezdődtek a szerződéskötések. A pályázatok közül tizenhat konstrukciót tekintettek át az ülésen. Csaknem száznyolcvanmilliárd forint uniós forrás célozza az állami intézményrendszer fejlesztését 2020-ig. A keretből száztízmilliárd az iskolák infrastrukturális fejlesztését szolgálja, további ötvenmilliárd az informatikai beruházásokat, összhangban a kormány által elfogadott Digitális Oktatási Stratégiával. A fejlesztések közvetetten minden gyermeket érintenek, de közvetlenül is kétszázezer tanulót a saját iskolájukban. Emellett kilencvenezer pedagógus részesül módszertani, kompetenciafejlesztő továbbképzésekben, és kétezer köznevelési intézmény pedagógiai programja újul meg. A kerekasztal másik napirendi pontjáról Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár közölte, még márciusban összehívja a tárca az Országos Diáktanácsot, amelynek tagjait a diákparlament delegálja. A diáktanács feladata lesz a diákparlament által megfogalmazott ötvenpontos javaslatcsomag „feldolgozása”. A diákparlament kívánságának megfelelően lehetőséget adnak arra is, hogy a diáktanács és a megyei diákparlamentek rendszeresen összeüljenek, így biztosítva a folyamatos kapcsolatot az oktatásirányítás és a tanulók között. Az ötven pont közül a helyettes államtitkár a tizedik évfolyamra előre hozott érettségi vizsgákat említette, valamint a pályaorientációt, amelynek erősítésére hamarosan konkrét intézkedések történnek. A szakmai érettségire vonatkozó kérdésre Sipos Imre ismételten hangsúlyozta, a szakgimnáziumok vizsgaszabályainak változása már a képzésre való jelentkezéskor ismert volt. A jelentkezések lezajlottak, változást nem terveznek, véleménye szerint az iskolák a tanulókat fel tudják készíteni, egyébként a fenntartó nemzetgazdasági tárca mindent megtett, hogy a vizsgáztató pedagógusok felkészítése is megtörténjen. ■ r r r r w w AZ EM1UBEWEZERRE ÁRAMLÓ SZÁZNYOLCVANMILLIÁRDOS FEJLESZTÉSI FORRÁS TERVEZETT FELHASZNÁLÁSÁRÓL TÁJÉKOZTATTÁK A KEREKASZTALT Folyamatos konzultáció a diákokkal Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke és Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár FOTÓ: VARGA IMRE MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2017. MÁRCIUS 1., SZERDA Felszámolnák a hálapénzrendszert VITÉZ ANITA Az orvosok több mint kilencven százaléka dolgozna hálapénzmentes egészségügyben, és a megkérdezettek több mint fele el is utasítja ezt a szokást - derül ki egy felmérésből. Az orvosok szerint a betegek a megfelelő ellátásért vagy előnyökért adnak pénzt nekik. Hálapénzmentes egészségügyet szeretnének az orvosok, de ehhez nem elég a béremelés - derült ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) és a Szinapszis Kft. közös felméréséből, amelynek eredményeit Dénes Tamás, a Reszasz elnöke és Kun Eszter, a Szinapszis Kft. kutatási igazgatója ismertette keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten. A megkérdezett 907 orvos - szakorvosok, háziorvosok és rezidensek - kilencvenhat százaléka szívesebben dolgozna hálapénz nélküli egészségügyben, s több mint fele elutasítja a hálapénzrendszert. Arra a kérdésre, hogy miért adnak az emberek hálapénzt, az orvosok egyharmada válaszolta, hogy azért, mert enélkül nem részesülnének a betegek megfelelő ellátásban, vagy azért, mert előnyhöz szeretnének jutni. Mindössze tizenhét százalékuk véli, hogy a hálapénz a hála kifejezése. A felmérésből az is kiderült: a korábbi, 2013- as hasonló kutatáshoz képest az orvosok átlagos nettó alapbére 194 ezerről 260 ezer forintra nőtt, a hálapénzrendszer kiszorításához ugyanakkor a megkérdezettek hatvan százaléka nem tartja elegendőnek a béremelést. Dénes Tamás összegzésében elmondta: a hálapénzt fel kell számolni, amihez a keretrendszert a Reszasz szeretné kidolgozni hat elemre építve: tisztességes orvosi alapbér, a saját orvosválasztás lehetősége, az állami és a magánellátás „tiszta” együttműködése, az orvosképzés és -oktatás megbecsülése, valamint a jogi szabályozás. Az elnök elmondta: a hálapénz „szoftkorrupt intézmény”, jelenlegi éves összegéről nincsenek adatok, mert sem a betegek és hozzátartozóik, sem pedig az orvosok nem vallják be. A hálapénz felszámolása, az új alapok kialakítása és a jogi szabályozás a betegek érdeke, mert „az orvosok elmehetnek, de a beteg nem, és mi, orvosok sem akarunk elmenni”. Szuperkórházat kapnak a miskolciak VA Áprilistól összevonják a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházat, valamint a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórházat, így a borsodi megyeszékhelyen is úgynevezett szuperkórházat hoz létre az egészségügyi kormányzat - jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár Miskolcon. Úgy fogalmazott, hogy az országban már tizenhét kórház integrációja történt meg, elsődlegesen azért, hogy a betegellátás még biztonságosabbá váljék. Az összevont intézményt ideiglenesen a városi kórház vezetője, Tiba Sándor irányítja majd. A megyei kórház eddigi vezetőjének, Csiba Gábornak az emberi erőforrások minisztere országos jelentőségű feladatot szán - mondta az államtitkár, aki arra is kitért, hogy április elsejétől alapvetően nem változik senkinek a munkája. Az államtitkár kijelentette: az összevonás nem „fiskális” okok miatt történik. Az idén az összevont miskolci egészségügyi intézmény - amely négyezer-ötszáz dolgozót alkalmaz és háromezer-hatszáz ágyon látja el a betegeket - harmincötmilliárd forintból gazdálkodik. HATÁRON ÁTÍVELŐ PROGRAMOK Erősítenék a kapcsolatot Testvértelepülési programok megvalósítására hirdet pályázatot kétszázmillió forintos keretösszeggel a nemzetpolitikai államtitkárság - jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A pályázat célja a magyar-magyar kapcsolatok elmélyítése, a meglévő együttműködések fejlesztése a magyarországi önkormányzatok és a Kárpátmedencei országok - Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria - önkormányzatai között. A támogatás összege ötszázezer forinttól két és fél millió forintig terjedhet. A pályázaton a települések mellett már megyei önkormányzatok is részt vehetnek. (BR) 3-AS METRÓ FELÚJÍTÁS Új pályázatot írnak ki A BKV visszavonta a 3-as metró déli szakaszának felújítására december végén kiírt tendert - írja az Index.hu az Európai Unió pályázatfigyelő lapjára hivatkozva. A visszavonásról szóló hirdetményben nincs megjelölve ok. A portál kérdésére Radnai Tibor, a felújítás projektfelelőse azt mondta: a tavaly december 27-én kiírt tendert másnap, december 28-án jogszabály-módosítás követte, amely több, uniós közbeszerzésről szóló kormányrendeletet módosított. A 27-i pályázat nem felelt meg a jogszabály-módosításnak, így állásfoglalást kért a minisztériumtól, amely azt javasolta, hogy vonják vissza a pályázatot, és írjanak ki újat. (KD) CIVIL CENTRUMOK Támogatás a kormánytól A civileknek a legnagyobb segítséget a civilek tudják nyújtani - jelentette ki a megyékben és a fővárosban működő Civil Információs Centrumokkal kötött szakmai együttműködési megállapodások átadásán Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára. Hangsúlyozta: nyilvános pályázaton választották ki azokat a komoly múltra visszatekintő szervezeteket, amelyek a következő három évben tájékoztatással és rendezvényekkel segíthetik a szféra fejlődését, erősödését. A feladat ellátásához sokféle, évről évre bővülő forrás áll a szervezetek rendelkezésére, a centrumok működését az idén 315 millió forinttal támogatja a kormány. (BB) Szigorítják a vétkes közigazgatási szervek elleni szankciókat BARANYA RÓBERT Akár tízmillió forintos bírsággal is sújthatják a jövőben a bírósági határozatokat nem végrehajtó közigazgatási szervet vagy annak vezetőjét - közölte Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Jelentősen csökkent a folyamatban lévő ügyek száma, javult az ítélkezés minősége, és kedvezőek az elektronikus eljárások első tapasztalatai a Fővárosi Törvényszéken - jelentette ki Fazekas Sándor, a törvényszék elnöke múlt évet értékelő sajtótájékoztatóján. A folyamatban lévő ügyek száma 2012 és 2016 között csaknem százezerről valamivel több mint 75 ezerre csökkent - mondta az elnök. Kiemelte: megítélése szerint sikeres az az ügyészségi törekvés, hogy a kisebb súlyú ügyekben - például ittas vezetés, kisebb értékre elkövetett vagyon elleni cselekmények az olyan gyorsabb és költséghatékonyabb eljárási formákat válasszák, mint például a vádelhalasztás, a tárgyalás mellőzése, illetve a gyorsított eljárás. Ennek köszönhetően a bíróság is a nagyobb súlyú, illetve bonyolultabb ügyek megoldására koncentrálhat. Kérdésre válaszolva elmondta: a terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György és társai ügyében első fokon eljáró bírói tanács elnöke a fél éve kihirdetett ítéletet még nem foglalta írásba az anyag terjedelmére hivatkozva. Fazekas azonban ezt nem tudta elfogadni, és megvonta a bíró otthon dolgozási kedvezményét, mi- ' re a bíró lemondott. Azóta lemondási idejét tölti, és az elsőfokú döntés írásba foglalását végzi, ami mintegy kilencvenszázalékos készültségi fokon áll. A hivatásrend tekintélyét nem erősítették a történtek - jegyezte meg Fazekas Sándor. Handó Tünde, az OBH elnöke Pécsen elmondta: a közigazgatási perrendtartási törvény alkalmazásával rendkívüli módon megerősödik a bírói kontroll a közigazgatás felett. Az OBH elnöke az Országgyűlés által módosítva ismét elfogadott kódex újdonságairól azt mondta: sokkal szélesebb körűek lesznek azon közigazgatási cselekmények, tevékenységek és mulasztások, amelyeket a bíróság előtt lehet megtámadni. Az azonnali jogvédelem intézménye komoly hatással lehet az ügyek kimenetelére, s egyúttal rendkívüli felelősséget ró a bírákra - hangsúlyozta Handó Tünde. Az elnök hozzátette, hogy bevezetik a teljesítési bírságot, amellyel a bírósági határozatokat nem végrehajtó közigazgatási szervet vagy annak vezetőjét akár tízmillió forintos bírsággal is sújthatják a jövőben. ■ OPTIMISTA FIATALOK A nagy többség maradna Az Új Nemzedék Központ kommunikációs igazgatója szerint a lassan felnőtté váló generáció nagyon optimista, a fiatalok többsége itthon képzeli el a jövőjét, s többen tervezik a gyermekvállalást is. Poór Csaba az M1 csatornán elmondta, hogy egy ENSZ-felmérés szerint Magyarországon a lakosság hat százaléka dolgozik külföldön. Ez a visegrádi országok között a legalacsonyabb mutató, a többi államban nyolc-tíz százalékos a ráta. A fiatalok 67 százaléka képzeli el itthon a jövőjét - mondta Poór, megjegyezve: akik külföldre mennek, azok története sem mind sikersztori. Londonban már sok fiatal érdeklődik a hazajövetelről. (VA) E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU NEMZETISÉGI OKTATÁS Milliók az iskoláknak Összesen százötvenmillió forint kiegészítő támogatást kapnak a nemzetiségi iskolák és óvodák 2017-re - mondta Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. A támogatást 42 nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény kapja: 36 német, két horvát, két szlovák, egy román és egy ruszin nemzetiségi iskola, illetve óvoda. Az államtitkár kiemelte: az elmúlt hat és fél év és során nőtt a nemzetiségek szerepe, és megsokszorozódott a támogatásuk is. A fejlődés a köznevelés területén is látványos, hiszen jóval több intézményt tartanak fenn a nemzetiségi önkormányzatok, mint hét éve. (LMA)