Magyar Hírlap, 2017. április (50. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-01 / 77. szám

MAGYAR HÍRLAP DELIULU 2017. ÁPRILISI., HÉTVÉGE BÁN KÁROLY Tizenegy milliárd forintnyi játékpénzt szórt a szegedi városháza karzatáról a Szeviép-károsultak jogi képviselője az ülésterembe. A Botka féle városveze­tés rendőrökkel vezettette ki Szabó Bálintot. A Fidesz szerint a „Szeviép­­ügyben Botka László a hunyó”. Szabó Bálint, a Szeviép-károsultak képviselője, valamint a Fidesz- és a KDNP frakció tagjai a kifosztott vál­lalkozók kifizetését követelték tegnap a szegedi városházán. A helyi közgyű­lés ülése előtt a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője azt mondta, a Szeviép­­ügy Szeged és Magyarország legjelen­tősebb gazdasági, politikai, közéleti bűncselekménye. Hozzátette, az egy­értelmű politikai felelősök hallgat­nak, Botka László, a város szocialista polgármestere pedig „hazug és gyá­va módon” évek óta bujkál. Az ügyve­zető önkormányzati és országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását követel­te, s azt, hogy Botka személyesen jár­jon közbe a kormánynál a kártalanítás érdekében. A szegedi közgyűlésben Nógrádi Ti­bor, a Fidesz helyi frakcióvezetője azt hangsúlyozta, a Szeviép-ügyről be­szélni kell, hiszen emberek mentek csődbe, váltak földönfutóvá. „Addig a város társadalma nem újulhat meg, amíg nem tisztázzák a történteket, s jogi és anyagi elégtételt nem adnak azoknak, akik ebbe belerokkantak” - jelentette ki az MTI beszámolója sze­rint. Nógrádi péntek délután már arról is beszélt, hogy az eltűnt tizenegymil­­liárd forint egy részét pártfinanszíro­­zásra fordíthatták, és az MSZP kasszá­jába került. Botka László a közgyűlésben azzal védekezett, a Szeviép „ezer szállal kö­tődik a Fidesz politikusaihoz”, milliár­dos megrendeléseket kapott a fideszes kormányoktól és önkormányzatoktól. Ekkor Szabó Bálint - akinek petícióját ezúttal sem vette át a polgármester - a karzatról tizenegy milliárdnyi húszez­res játék pénzt szórt az ülésterembe, és közbekiáltásokkal zavarta a tanácsko­zást. A rendészek távozásra szólítot­ták föl, de miután nem jártak sikerrel, rendőrt hívtak, akik elvezették Szabó Bálintot. A történtekre Halász János, a Fi­desz parlamenti frakciójának szóvivő­je úgy reagált, Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje „bilincsben viteti el azokat, akik kritizálják őt”. Hangsúlyozta, napnál is világosabb, hogy a Szeviép-ügyben „Botka Lász­ló a hunyó”. Szabó Bálint „elvezetése” kapcsán a rendőrség közleményében azt írta, a városházán garázdaság és rendzavarás miatt állítottak elő „egy férfit”. A Szeviép-botrányban - amelyben az MSZP-SZDSZ-kormány és a Botka féle szocialista városvezetés idején harmincnégymilliárd forintnyi köz­pénzhez jutó építőipari cég három ve­zetőjével szemben folyik büntetőeljá­rás - eközben újabb érdekes adatokra bukkantunk. Korábban arról írtunk, az ügyben kezdetben nyomozó Sze­gedi Rendőrkapitányság olyan igaz­ságügyi könyvszakértőt rendelt ki, aki az egyik Szeviép-leányvállalat könyv­­vizsgálója volt. Emiatt a károsultak képviselője 2013-ban elfogultság mi­att kizárási indítványt terjesztett be a nyomozást átvevő NAV regioná­lis bűnügyi igazgatóságára, ám ezt el­utasították. Az indoklás szerint azért, mert „a szakértő a vele szemben fel­merülő kizárási okot köteles a kiren­delőnek haladéktalanul bejelenteni, ám a szakértő ennek nem tett eleget”. Az Oktaéder Kft. - amelyben Stefán József volt a könyvvizsgáló - 2003- tól 2009 végéig résztulajdonos volt a Szeviép Vízépítő- és Szerkezetépí­tő Zrt.-ben. A Szeviép 2010. áprilisi csődvédelme után, 2010. május 20-án fogadta el a közgyűlés az új tulajdonosi szerkezetet. Ebben a régi tulajdonosok - a büntetőügy vádlottjai - már nem bukkantak fel, viszont a három meg­maradt „utolsó tulajdonos” egyike az Oktaéder Kft.­­ volt, 16,84 százalék­nyi üzletrésszel. Szabó Bálint - akit a közgyűlés végéig tartottak fogva a rendőrségen’ -­­lapunknak azt mondta, a jövő héten a Magyar Könyvvizsgálói Kamara etikai bizottságához fordul­nak a szakmai nonszensz és összefér­hetetlenség miatt. Dokumentumaink szerint az adóhatóság a kizárási indít­vány ügyében a nyomozást felügyelő Szegedi Járási Ügyészséghez fordult, ám ott sem találtak kifogásolnivalót Stefán József kirendelésében. ■ w­w n BOTKA LÁSZLÓ „HAZUG ÉS GYÁVA MÓDON ÉVEK ÓTA BUJKÁL”, ÁM BESZÉLNI KELL A SZEGEDI CÉG CSŐDJÉRŐL, MERT EMBEREK VÁLTAK FÖLDÖNFUTÓVÁ Hallgatnak a Szeviép-ügy felelősei Elégtételt követel Szabó Bálint, a károsultak képviselője FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GERGELY NEMZETI KONZULTÁCIÓ Elindult a kézbesítés Már tegnap óta érkeznek a nemzeti kon­zultációs ívek a háztartásokba - jelen­tette be Dömötör Csaba. A Miniszterel­nöki Kabinetiroda államtitkára közölte, a küldemények Orbán Viktor minisz­terelnök levelét is tartalmazzák, amely­ben arra kéri a magyarokat, álljanak ki a nemzeti függetlenség mellett. (BR) BKV-DOLGOZÓK Sztrájkra készülnek Átadták tegnap a hivatalos sztrájkbe­jelentésről szóló dokumentumot a BKV Zrt.-nek az érdekvédelmi szervezetek képviselői. A munkabeszüntetés minden ágazatot érint, s azt április 18-20-ig és 24-28-ig tartanák. A vállalat felkérte az érdekképviseleti vezetőket, kezdjék meg a még elégséges szolgáltatás biztosítá­sáról szóló tárgyalásokat. (JZS) DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ Programot hirdettek A „nyugalom és a gyarapodás országát" szeretné megteremteni a Demokrati­kus Koalíció - közölte tegnap Gyurcsány Ferenc pártelnök választási program­ja meghirdetésekor. Ellenségeit úgy jel­lemezte, „az nem egy társadalmi cso­port vagy egy nemzet, hanem az önzés és a kivagyiság, mert nem a gazdagság ellen vagyunk, hanem a szegénység el­len". (BK) „SIMICSKA LAJOS ÉRDEKEI” Csak a Jobbik szövetkezik Nem az emberek véleménye, a hatalom érdekli a Jobbikot - reagált a Fidesz a párt közlésére, amely szerint az MSZP és a Fi­desz is „retteg attól, hogy a Jobbik kor­mányra jut". Kiemelték, az ellenzéki párt csak Simicska Lajos üzleti érdekeit szol­gálja, az MSZP-vel pedig a Jobbik szövet­kezik, hiszen együtt nem szavazták meg például a béremeléseket sem. (LR) Visegrádi téma a fegyvertartás szigorítása LÁZÁN MIKLÓS ANDRÁS Határozottan ellenzi a fegyverek­re vonatkozó szabályozás szigorítását a visegrádi országok közül Szlovákia, Cseh- és Lengyelország - tudta meg lapunk. Mint ahogy arról tegnap be­számoltunk, Brüsszel azt tervezi, hogy a jelenleginél jóval szigorúbb szabályo­zást vezetne be az elöltöltős fegyverek használatát illetően, amelyek fontos elemei a különböző hagyományőrző szervezetek tevékenységének. A ter­vezet ugyanis arról szól, hogy a ma szabadon tartható és vásárolható, mo­dern gyártású elöltöltős puskák, pisz­tolyok birtoklását a jövőben rendkí­vül nehezen teljesíthető feltételekhez kötnék, s csak a muzeális, azaz eredeti példányokat lehetne tartani, használ­ni, megvásárolni vagy eladni. Túl azon, hogy ezek használata ki­mondottan életveszélyes - lévén oly­kor több száz esztendős eszközökről beszélünk -, az értékmegőrzés nem­zeti céljait sem szolgálja. Az egyeztetés előtt álló tervezet semmiféle kárpót­lást nem tartalmaz azon uniós állam­polgárok számára, akik az elmúlt fél évszázadban legálisan szerezték be eszközeiket. A lapunk által megkér­dezett szakértők szerint, ha tömeges perekre kerülne sor, az több milliárd eurós kárpótlást generálna, s akkor a piac egyéb szereplőinek reakcióját még nem vették számításba. A magyar szándék nem ismert, hi­szen az EU-s fórumon a Belügymi­nisztérium érdemben nem fejtette ki álláspontját. Ugyanakkor van re­mény a tiltakozókhoz való csatlakozá­sunkra, hiszen Orbán Viktor minisz­terelnök uniós politikájában fontos szerepet játszik a visegrádi országok egységes fellépése. ■ Befejezték a tranzitzónák bővítését LR A büntetés-végrehajtás szakemberei­nek irányításával, fogvatartottak be­vonásával befejeződött a röszkei és a tompas tranzitzónák bővítése - írta tegnapi közleményében a Belügymi­nisztérium. A két helyszínen össze­sen háromszázhuszonnégy konténert telepítettek, megtörtént a közmű­vek előírásszerű kiépítése és bekö­tése, a fűtés és a világítás beszerelé­se. A dokumentum szerint az illegális bevándorlók elhelyezésére szolgá­ló négy, egymástól elválasztott szek­tor mindegyikében szállásokat, étke­zőket, továbbá szaniter-, közösségi és mosóhelyiségeket alakítottak ki, amelyekben folyamatosan biztosított a hideg- és melegvíz-ellátás. A szek­torokon belül a migránsok szabadon mozoghatnak, illetve a zónák Szer­bia irányába nyitottak, ezért azt arra bármikor elhagyhatják. Elkészültek továbbá a szociális munkások irodakonténerei, kiépül­tek a hatósági körletek, az egészség­­ügyi konténerek, a térvilágítás és a kamerarendszer. Valamennyi kon­ténert tűzjelzővel szerelték fel, illet­ve a tranzitzónákat tűzcsapokkal és villámvédelemmel látták el. Az infor­matikai hálózat a hatósági ügyintézés mellett lehetővé teszi a távtárgyalást és a távmeghallgatást is - sorolja köz­leményében a tárca. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója koráb­ban úgy nyilatkozott, hogy a kibőví­tett tranzitzónák egyszerre száz sze­mély elhelyezését teszik lehetővé, így ide szállítják majd a nyílt táborok­ban várakozó illegális bevándorlókat is. Ezzel egy időben - fűzte hozzá - a nyílt táborokat felszámolják. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU n­n­yi1 IDŐSZERŰ VOLT A KÜLFÖLDI EGYETEMEK VIZSGÁLATA” Alapjogokért Központ: a CEU csak politikai cirkuszt akar csinálni BARANYA RÓBERT A kormány szívesen tárgyal minden egyetemmel, de senki sem állhat a törvények fölött - jelentette ki Balog Zoltán a felsőoktatási törvény módo­sítása kapcsán. A HÖOK szerint idő­szerű a téma, a CEU tiltakozik. Egyrészt jogi, másrészt politikai ügy a felsőoktatási törvény módosítása kap­csán a Közép-európai Egyetem (CEU) körül kialakult helyzet - mondta el la­punknak Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Jogi szem­pontból egyszerűbb a kérdés, hiszen a külföldi egyetemekre vonatkozó vizs­gálat szerint huszonnyolcból csak egy intézmény felelt meg az előírásoknak. Ez két dolgot vet fel: vagy a szabályozás rossz, vagy az intézmények nem tudják azokat betartani. Az oktatási kormány­­­zat szerint a módosítással könnyeb­ben kikényszeríthető, bár szigorúbb­nak tűnő szabályokra van szükség, így a származási országnak államközi szer­ződés keretében kellene kötelezettsé­get vállalnia arra, hogy az intézmény valóban létező egyetem. A CEU ese­tében azonban fizikailag nincs ameri­kai alapintézmény, ahogy államközi egyezmény sincs. Az ügy politikai oldaláról Törcsi el­mondta: huszonhét intézménynél ta­láltak szabálytalanságokat, mégis csak a CEU csinált ebből politikai cirkuszt. A CEU nem csupán egyetem, hanem politikai intézmény is egyben, amely­nek az az érdeke, hogy politikai táma­dások alatt tartsa a kormányt, ahe­lyett hogy a megoldásokat keresné. Az egyetem a George Soros civil háló­zatába tartozó egyik legfőbb politikai szereplő, amely a magyar kormány ál­tal vállalt politikai értékeket tagadja - mondta a kutatási igazgató. A kormány szívesen tárgyal min­den egyetemmel, de senki sem áll­hat a törvények fölött - jelentette ki a törvényjavaslat kapcsán Balog Zol­tán, az emberi erőforrások miniszte­re. Hangsúlyozta, úgy kell megvizs­gálni a külföldről Magyarországra települt egyetemeket, hogy tisztes­séges verseny legyen, Magyarország érdekei érvényesüljenek, és a jogsza­bályok be legyenek tartva. Elmondása szerint nem létezik a CEU működésé­ről szóló egyezmény Magyarország és New York állam között, noha van két szándéknyilatkozat, amelyekből nem jött létre államközi szerződés. Ennek mentén a magyar kormány készen áll a tárgyalásra - közölte. A Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Konferenciája (HÖOK) sze­rint időszerű volt a külföldi egyetemek magyarországi működésével foglal­kozni. Gulyás Tibor, a szervezet el­nöke fő célként azt jelölte meg, hogy megtalálják azt a szabályozást, amely egyenlő feltételeket teremt, és az ér­tékes külföldi piaci szereplők számára is megnyugtató. Későbbi közleményé­ben a HÖOK azt írta, hogy a Közép­európai Egyetemen folyó munkát elis­merik, és szerintük azt folytatni kell. A Magyar Rektori Konferencia je­lezte, a felsőoktatási kerekasztal ös­­­szehívását kezdeményezik az ügyben. A kormányzati álláspontra reagálva a CEU visszautasította, hogy csalást kö­vetne el. Magyarázata szerint jelen­leg nincs érvényben olyan törvény ha­zánkban, amely megköveteli, hogy az egyetemek származási országukban is folytassanak képzést azért, hogy Ma­gyarországon diplomát adhassanak ki. A törvénytervezet vitája a jövő hé­ten kezdődik a parlamentben. ■ Aggódik a külügyi szóvivő Az Egyesült Államok aggodalommal figyeli a Magyarországon működő külföldi egye­temek újraszabályozására vonatkozó törvénytervezetet, amely negatívan befolyá­solhatja a CEU működését, sőt, akár annak bezárásához vezethet - írta közleményé­ben Mark C. Toner, az Egyesült Államok külügyi szóvivője. Hozzátette, a CEU elsőrangú akadémiai intézmény, amelyet az Egyesült Államokban és Magyarországon akkredi­táltak. Arra szólította fel a kormányt, kerülje el azokat a törvényi lépéseket, amelyek a CEU működésének függetlenségét korlátoznák. Meglepetten tapasztalja a magyar kormány, hogy az Egyesült Államok Külügyminisztériuma ténybeli tévedéseken ala­puló sajtóközleményt tett közzé - reagált Kovács Zoltán kormányszóvivő.

Next