Magyar Hírlap, 2017. április (50. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-01 / 77. szám
MAGYAR HÍRLAP DELIULU 2017. ÁPRILISI., HÉTVÉGE BÁN KÁROLY Tizenegy milliárd forintnyi játékpénzt szórt a szegedi városháza karzatáról a Szeviép-károsultak jogi képviselője az ülésterembe. A Botka féle városvezetés rendőrökkel vezettette ki Szabó Bálintot. A Fidesz szerint a „Szeviépügyben Botka László a hunyó”. Szabó Bálint, a Szeviép-károsultak képviselője, valamint a Fidesz- és a KDNP frakció tagjai a kifosztott vállalkozók kifizetését követelték tegnap a szegedi városházán. A helyi közgyűlés ülése előtt a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője azt mondta, a Szeviépügy Szeged és Magyarország legjelentősebb gazdasági, politikai, közéleti bűncselekménye. Hozzátette, az egyértelmű politikai felelősök hallgatnak, Botka László, a város szocialista polgármestere pedig „hazug és gyáva módon” évek óta bujkál. Az ügyvezető önkormányzati és országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását követelte, s azt, hogy Botka személyesen járjon közbe a kormánynál a kártalanítás érdekében. A szegedi közgyűlésben Nógrádi Tibor, a Fidesz helyi frakcióvezetője azt hangsúlyozta, a Szeviép-ügyről beszélni kell, hiszen emberek mentek csődbe, váltak földönfutóvá. „Addig a város társadalma nem újulhat meg, amíg nem tisztázzák a történteket, s jogi és anyagi elégtételt nem adnak azoknak, akik ebbe belerokkantak” - jelentette ki az MTI beszámolója szerint. Nógrádi péntek délután már arról is beszélt, hogy az eltűnt tizenegymilliárd forint egy részét pártfinanszírozásra fordíthatták, és az MSZP kasszájába került. Botka László a közgyűlésben azzal védekezett, a Szeviép „ezer szállal kötődik a Fidesz politikusaihoz”, milliárdos megrendeléseket kapott a fideszes kormányoktól és önkormányzatoktól. Ekkor Szabó Bálint - akinek petícióját ezúttal sem vette át a polgármester - a karzatról tizenegy milliárdnyi húszezres játék pénzt szórt az ülésterembe, és közbekiáltásokkal zavarta a tanácskozást. A rendészek távozásra szólították föl, de miután nem jártak sikerrel, rendőrt hívtak, akik elvezették Szabó Bálintot. A történtekre Halász János, a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője úgy reagált, Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje „bilincsben viteti el azokat, akik kritizálják őt”. Hangsúlyozta, napnál is világosabb, hogy a Szeviép-ügyben „Botka László a hunyó”. Szabó Bálint „elvezetése” kapcsán a rendőrség közleményében azt írta, a városházán garázdaság és rendzavarás miatt állítottak elő „egy férfit”. A Szeviép-botrányban - amelyben az MSZP-SZDSZ-kormány és a Botka féle szocialista városvezetés idején harmincnégymilliárd forintnyi közpénzhez jutó építőipari cég három vezetőjével szemben folyik büntetőeljárás - eközben újabb érdekes adatokra bukkantunk. Korábban arról írtunk, az ügyben kezdetben nyomozó Szegedi Rendőrkapitányság olyan igazságügyi könyvszakértőt rendelt ki, aki az egyik Szeviép-leányvállalat könyvvizsgálója volt. Emiatt a károsultak képviselője 2013-ban elfogultság miatt kizárási indítványt terjesztett be a nyomozást átvevő NAV regionális bűnügyi igazgatóságára, ám ezt elutasították. Az indoklás szerint azért, mert „a szakértő a vele szemben felmerülő kizárási okot köteles a kirendelőnek haladéktalanul bejelenteni, ám a szakértő ennek nem tett eleget”. Az Oktaéder Kft. - amelyben Stefán József volt a könyvvizsgáló - 2003- tól 2009 végéig résztulajdonos volt a Szeviép Vízépítő- és Szerkezetépítő Zrt.-ben. A Szeviép 2010. áprilisi csődvédelme után, 2010. május 20-án fogadta el a közgyűlés az új tulajdonosi szerkezetet. Ebben a régi tulajdonosok - a büntetőügy vádlottjai - már nem bukkantak fel, viszont a három megmaradt „utolsó tulajdonos” egyike az Oktaéder Kft. volt, 16,84 százaléknyi üzletrésszel. Szabó Bálint - akit a közgyűlés végéig tartottak fogva a rendőrségen’ -lapunknak azt mondta, a jövő héten a Magyar Könyvvizsgálói Kamara etikai bizottságához fordulnak a szakmai nonszensz és összeférhetetlenség miatt. Dokumentumaink szerint az adóhatóság a kizárási indítvány ügyében a nyomozást felügyelő Szegedi Járási Ügyészséghez fordult, ám ott sem találtak kifogásolnivalót Stefán József kirendelésében. ■ ww n BOTKA LÁSZLÓ „HAZUG ÉS GYÁVA MÓDON ÉVEK ÓTA BUJKÁL”, ÁM BESZÉLNI KELL A SZEGEDI CÉG CSŐDJÉRŐL, MERT EMBEREK VÁLTAK FÖLDÖNFUTÓVÁ Hallgatnak a Szeviép-ügy felelősei Elégtételt követel Szabó Bálint, a károsultak képviselője FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GERGELY NEMZETI KONZULTÁCIÓ Elindult a kézbesítés Már tegnap óta érkeznek a nemzeti konzultációs ívek a háztartásokba - jelentette be Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára közölte, a küldemények Orbán Viktor miniszterelnök levelét is tartalmazzák, amelyben arra kéri a magyarokat, álljanak ki a nemzeti függetlenség mellett. (BR) BKV-DOLGOZÓK Sztrájkra készülnek Átadták tegnap a hivatalos sztrájkbejelentésről szóló dokumentumot a BKV Zrt.-nek az érdekvédelmi szervezetek képviselői. A munkabeszüntetés minden ágazatot érint, s azt április 18-20-ig és 24-28-ig tartanák. A vállalat felkérte az érdekképviseleti vezetőket, kezdjék meg a még elégséges szolgáltatás biztosításáról szóló tárgyalásokat. (JZS) DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ Programot hirdettek A „nyugalom és a gyarapodás országát" szeretné megteremteni a Demokratikus Koalíció - közölte tegnap Gyurcsány Ferenc pártelnök választási programja meghirdetésekor. Ellenségeit úgy jellemezte, „az nem egy társadalmi csoport vagy egy nemzet, hanem az önzés és a kivagyiság, mert nem a gazdagság ellen vagyunk, hanem a szegénység ellen". (BK) „SIMICSKA LAJOS ÉRDEKEI” Csak a Jobbik szövetkezik Nem az emberek véleménye, a hatalom érdekli a Jobbikot - reagált a Fidesz a párt közlésére, amely szerint az MSZP és a Fidesz is „retteg attól, hogy a Jobbik kormányra jut". Kiemelték, az ellenzéki párt csak Simicska Lajos üzleti érdekeit szolgálja, az MSZP-vel pedig a Jobbik szövetkezik, hiszen együtt nem szavazták meg például a béremeléseket sem. (LR) Visegrádi téma a fegyvertartás szigorítása LÁZÁN MIKLÓS ANDRÁS Határozottan ellenzi a fegyverekre vonatkozó szabályozás szigorítását a visegrádi országok közül Szlovákia, Cseh- és Lengyelország - tudta meg lapunk. Mint ahogy arról tegnap beszámoltunk, Brüsszel azt tervezi, hogy a jelenleginél jóval szigorúbb szabályozást vezetne be az elöltöltős fegyverek használatát illetően, amelyek fontos elemei a különböző hagyományőrző szervezetek tevékenységének. A tervezet ugyanis arról szól, hogy a ma szabadon tartható és vásárolható, modern gyártású elöltöltős puskák, pisztolyok birtoklását a jövőben rendkívül nehezen teljesíthető feltételekhez kötnék, s csak a muzeális, azaz eredeti példányokat lehetne tartani, használni, megvásárolni vagy eladni. Túl azon, hogy ezek használata kimondottan életveszélyes - lévén olykor több száz esztendős eszközökről beszélünk -, az értékmegőrzés nemzeti céljait sem szolgálja. Az egyeztetés előtt álló tervezet semmiféle kárpótlást nem tartalmaz azon uniós állampolgárok számára, akik az elmúlt fél évszázadban legálisan szerezték be eszközeiket. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint, ha tömeges perekre kerülne sor, az több milliárd eurós kárpótlást generálna, s akkor a piac egyéb szereplőinek reakcióját még nem vették számításba. A magyar szándék nem ismert, hiszen az EU-s fórumon a Belügyminisztérium érdemben nem fejtette ki álláspontját. Ugyanakkor van remény a tiltakozókhoz való csatlakozásunkra, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök uniós politikájában fontos szerepet játszik a visegrádi országok egységes fellépése. ■ Befejezték a tranzitzónák bővítését LR A büntetés-végrehajtás szakembereinek irányításával, fogvatartottak bevonásával befejeződött a röszkei és a tompas tranzitzónák bővítése - írta tegnapi közleményében a Belügyminisztérium. A két helyszínen összesen háromszázhuszonnégy konténert telepítettek, megtörtént a közművek előírásszerű kiépítése és bekötése, a fűtés és a világítás beszerelése. A dokumentum szerint az illegális bevándorlók elhelyezésére szolgáló négy, egymástól elválasztott szektor mindegyikében szállásokat, étkezőket, továbbá szaniter-, közösségi és mosóhelyiségeket alakítottak ki, amelyekben folyamatosan biztosított a hideg- és melegvíz-ellátás. A szektorokon belül a migránsok szabadon mozoghatnak, illetve a zónák Szerbia irányába nyitottak, ezért azt arra bármikor elhagyhatják. Elkészültek továbbá a szociális munkások irodakonténerei, kiépültek a hatósági körletek, az egészségügyi konténerek, a térvilágítás és a kamerarendszer. Valamennyi konténert tűzjelzővel szerelték fel, illetve a tranzitzónákat tűzcsapokkal és villámvédelemmel látták el. Az informatikai hálózat a hatósági ügyintézés mellett lehetővé teszi a távtárgyalást és a távmeghallgatást is - sorolja közleményében a tárca. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója korábban úgy nyilatkozott, hogy a kibővített tranzitzónák egyszerre száz személy elhelyezését teszik lehetővé, így ide szállítják majd a nyílt táborokban várakozó illegális bevándorlókat is. Ezzel egy időben - fűzte hozzá - a nyílt táborokat felszámolják. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU nnyi1 IDŐSZERŰ VOLT A KÜLFÖLDI EGYETEMEK VIZSGÁLATA” Alapjogokért Központ: a CEU csak politikai cirkuszt akar csinálni BARANYA RÓBERT A kormány szívesen tárgyal minden egyetemmel, de senki sem állhat a törvények fölött - jelentette ki Balog Zoltán a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán. A HÖOK szerint időszerű a téma, a CEU tiltakozik. Egyrészt jogi, másrészt politikai ügy a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán a Közép-európai Egyetem (CEU) körül kialakult helyzet - mondta el lapunknak Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Jogi szempontból egyszerűbb a kérdés, hiszen a külföldi egyetemekre vonatkozó vizsgálat szerint huszonnyolcból csak egy intézmény felelt meg az előírásoknak. Ez két dolgot vet fel: vagy a szabályozás rossz, vagy az intézmények nem tudják azokat betartani. Az oktatási kormányzat szerint a módosítással könnyebben kikényszeríthető, bár szigorúbbnak tűnő szabályokra van szükség, így a származási országnak államközi szerződés keretében kellene kötelezettséget vállalnia arra, hogy az intézmény valóban létező egyetem. A CEU esetében azonban fizikailag nincs amerikai alapintézmény, ahogy államközi egyezmény sincs. Az ügy politikai oldaláról Törcsi elmondta: huszonhét intézménynél találtak szabálytalanságokat, mégis csak a CEU csinált ebből politikai cirkuszt. A CEU nem csupán egyetem, hanem politikai intézmény is egyben, amelynek az az érdeke, hogy politikai támadások alatt tartsa a kormányt, ahelyett hogy a megoldásokat keresné. Az egyetem a George Soros civil hálózatába tartozó egyik legfőbb politikai szereplő, amely a magyar kormány által vállalt politikai értékeket tagadja - mondta a kutatási igazgató. A kormány szívesen tárgyal minden egyetemmel, de senki sem állhat a törvények fölött - jelentette ki a törvényjavaslat kapcsán Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Hangsúlyozta, úgy kell megvizsgálni a külföldről Magyarországra települt egyetemeket, hogy tisztességes verseny legyen, Magyarország érdekei érvényesüljenek, és a jogszabályok be legyenek tartva. Elmondása szerint nem létezik a CEU működéséről szóló egyezmény Magyarország és New York állam között, noha van két szándéknyilatkozat, amelyekből nem jött létre államközi szerződés. Ennek mentén a magyar kormány készen áll a tárgyalásra - közölte. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint időszerű volt a külföldi egyetemek magyarországi működésével foglalkozni. Gulyás Tibor, a szervezet elnöke fő célként azt jelölte meg, hogy megtalálják azt a szabályozást, amely egyenlő feltételeket teremt, és az értékes külföldi piaci szereplők számára is megnyugtató. Későbbi közleményében a HÖOK azt írta, hogy a Középeurópai Egyetemen folyó munkát elismerik, és szerintük azt folytatni kell. A Magyar Rektori Konferencia jelezte, a felsőoktatási kerekasztal összehívását kezdeményezik az ügyben. A kormányzati álláspontra reagálva a CEU visszautasította, hogy csalást követne el. Magyarázata szerint jelenleg nincs érvényben olyan törvény hazánkban, amely megköveteli, hogy az egyetemek származási országukban is folytassanak képzést azért, hogy Magyarországon diplomát adhassanak ki. A törvénytervezet vitája a jövő héten kezdődik a parlamentben. ■ Aggódik a külügyi szóvivő Az Egyesült Államok aggodalommal figyeli a Magyarországon működő külföldi egyetemek újraszabályozására vonatkozó törvénytervezetet, amely negatívan befolyásolhatja a CEU működését, sőt, akár annak bezárásához vezethet - írta közleményében Mark C. Toner, az Egyesült Államok külügyi szóvivője. Hozzátette, a CEU elsőrangú akadémiai intézmény, amelyet az Egyesült Államokban és Magyarországon akkreditáltak. Arra szólította fel a kormányt, kerülje el azokat a törvényi lépéseket, amelyek a CEU működésének függetlenségét korlátoznák. Meglepetten tapasztalja a magyar kormány, hogy az Egyesült Államok Külügyminisztériuma ténybeli tévedéseken alapuló sajtóközleményt tett közzé - reagált Kovács Zoltán kormányszóvivő.