Magyar Hírlap, 2017. április (50. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-06 / 81. szám

ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK­ ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU Europa Nostra-díjjal tüntetik ki Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatót A kulturális örökségvédelem terén legrangosabbnak számító uniós elismeréssel, Europa Nostra-díjjal tünte­tik ki Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajzkutatót. Az Európai Bizottság és az Europa Nostra tegnap közzétett döntéséről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számolt be. A kétszeres Kossuth-díjas néprajztudóst Só­gor Csaba európai parlamenti képviselő jelölte a kitüntetésre. Kallós Zoltán egyike a 20. század legkiemelke­dőbb magyar népzenegyűjtőinek. Arra áldozta az életét, hogy megmentse és továbbörökítse a Kárpát-me­dencében élő különböző népcsoportok, közösségek kultúráját. Kallós Zoltánt a nehéz idők, embert próbáló politikai körülmények sem tántorították el - mutatott rá a zsűri. (ZO) FOTÓ: MH HUSZONHÉT ORSZÁG FILMJEI LÁTHATÓK BUDAPESTEN Ma kezdődik a Titanic fesztivál ZO Ma, április 6-án kezdődik és nyolc na­pon át tart Budapesten a 24. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál. Hat kate­góriába osztva 27 nemzet 34 alkotását vetítik majd az Uránia Nemzeti Film­színházban, a Toldi moziban és idén új helyszínként a „Pop-Up Cinema@ Ódry Színpad SZFE” -n, ahol szakmai programok is színesítik a Titanic kí­nálatát. A fesztivál az Óriás című svéd filmmel nyit és itt lesz látható ha­zánkban először Török Ferenc új al­kotása, az 1945. Hét film versenyez majd a Hullámtörők díjért, amelynek odaítéléséről Frédéric Strauss fran­cia kritikus, Dragomán György író és a zsűri elnöke, Enyedi Ildikó dönt. A Titanic vendégeként hazánkba láto­gat a Leonard Cohenről készült do­kumentumfilm, a Bird on a Wire ren­dezője, Tony Palmer, A pásztor című versenyfilm rendezője, Jonathan Centual Burley, valamint a Rumble: The Indians Who Rocked the World két producere is. A fesztiválon lesz látható Jim Jarmusch, Koncsalovszkij, Ewan McGregor, Annette Bening és Robert Pattinson új filmje is. A 2005 óta versenyfesztiválként is működő Titanicon idén hét film ver­senyez, amelyek közül az Egy ve­zér gyermekkora (The Childhood of a Leader) című angol-magyar-francia drámát Magyarországon forgatták a Filmteam közreműködésével, Robert Pattinson főszereplésével. ■ Megjelent Nádas Péter memoárja Világló részletek című új könyvében Nádas Péter saját és családja élete nyomán egy történelmi korszakról, a közelmúltunkról írt. A kétkötetes, több mint 1200 oldalas memoár szerdán jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában. Az MTI-nek a szerző azt mondta, művében a főváros ostroma és az 1956-os forradalom közötti időszakot re­konstruálja saját és családtagjai emlékei, valamint történelmi dokumentumok alap­ján. Munkamódszeréről szólva elmondta, hogy az emlékek egy része, a hozzájuk ta­padó érzelmi, szellemi benyomások, az emlékezet általi torzítások szándékosan nem lehívhatók, de a véletlen feltárhatja őket. Alapélménye 1993-as infarktusa, amikor három és fél percet töltött a klinikai halál állapotában. Elmondta, hogy a Párhuzamos történetek című „szövegmonstruma" óta kitért a fikció elől. A könyv borítóján Izland legrégebbi acélhajója, a Garaar BA 64 látható Literáti-Nagy Ferenc felvételén. (PO) Roma világnap a Gödörben A Karavan Família, valamint Jordán Adél és a Puszi együttes ad koncertet szombaton a Gödör Klubban a roma világnap alkalmából. Az autentikus népzenei feldolgozáso­kat játszó Karavan Família városi folklór együttes, amely az anyanyelvű cigány folklór különféle dialektusait játssza - szerepel a szervezők által az MTI-hez eljuttatott aján­lóban. A Karavan Família programjában cigány népdalok állnak a Balkántól Andalú­ziáig, saját stílusukra formálva. Zenéjükben a Mississippi blues, a flamenco, a rumba és Balkán cigányzenei elemei egyaránt megtalálhatók. A zenekar különlegessége az egyéni stílus és repertoár, valamint a családi zenekari felállás. Céljuk a cigány kultúra zenei és emberi értékeinek megőrzése és megismertetése. Az ENSZ az 1971-ben tar­tott első roma világkongresszus tiszteletére nyilvánította április 8-át a roma kultú­ra világnapjává. (OP) Megújul a kőszegi sgraffitós ház Kilencvenhárommillió forintos kormányzati támogatásból megújulhat Kőszeg egyik legismertebb műemléki épülete, a Jurisics téren álló sgraffitós ház - közölte a Ma­gyar Távirati Irodával Básthy Béla, a város kultúráért felelős alpolgármestere. Jelenleg a tervek készülnek, április végéig kiválasztják a kivitelezőt is, és még ebben az évben megkezdődhet a kivitelezés, ami előre­láthatólag hat hónapot vesz majd igénybe, a befejezése 2018 január végén várható. Az épületben a Felsőbbfokú Tanulmányok In­tézete (IASK) könyvtára kap helyet, az épület tetőterében a tervek szerint pedig ösz­töndíjasok és kutatók munkájának elősegítésére kutatószobát és multimédiás ter­met alakítanak ki. A felújítás leglátványosabb eleme a tizenhatodik században, 1560 körül épült reneszánsz épület fő homlokzatán található egyedi díszítés, a sgraffito restaurálása lesz. (OP) Nőtt az előadó-művészet támogatása Összesen 1,1 milliárd forint állami támogatást nyertek a minősítéssel nem rendel­kező előadó-művészeti szervezetek, táncegyüttesek, valamint szabadtéri és nem­zetiségi színházak működésük és szakmai programjaik támogatására - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A szaktárca a színház- és táncművészeti előadó­művészeti szervezetek számára hirdetett pályázatán összesen 1110,3 millió forint tá­mogatást ítélt meg a minősítéssel nem rendelkező, de a hatóság nyilvántartásában szereplő, többségében független színházak és táncegyüttesek, továbbá a szabadtéri, a nemzetiségi és a befogadó színházak 2017. évi működésének támogatására. (GL) / Elhunyt Bányai Tamás író Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író - közöl­te az MTI. Bányai Tamás 1946-ban született Budapesten. 1972- ben feleségével együtt disszidált, több évtizedig az Egyesült Ál­lamokban élt. Első novelláskötete Fortuna tengerén címmel az Alterra kiadónál jelent meg. Mire minden jóra fordul című regé­nyéért (Magyar Napló Kiadó) 2008-ban neki ítélték a Barankovics Alapítvány országos regénypályázatának első díját. 2012-ben az Ab-Art kiadó jelentette meg A vesztes jutalma című novelláskötetét. Bányai Tamás 2008 óta tagja volt a Magyar Írószövetségnek. (ZO) 2017. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖKKULTÚRAMAGYAR HÍRLAP AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ NŐI SZEMMEL - SZOVJET KATONÁK KÖZT A VILÁGHÁBORÚBAN OZ A nők a fronton témára építette a Múlt-Kor a tavaszi számát, a negyed­éves történelmi magazinban nem­csak Marlene Dietrich viszonylag ismert története - és annak isme­retlenebb részei -, de An­drássy Ilo­na megrázó sorsa, valamint a szov­jet katonanők front alatti élete is megelevenedik. Már a lap nyitó hírei közt is talál­ni olyat, amit máshol nem nagyon le­hetett olvasni a magyar médiában: úgy tűnik, sikerül végre megolda­ni a filiszteusok eredetének kérdé­sét­­ a Bibliában említett népről egy dél-izraeli ásatás nyomán indult új kutatás. A feltalálók sorozatban Bíró László­ról, a golyóstoll feltalálójáról olvasha­tó izgalmas cikk, majd Edward Collins értekezik az 1600-as évekbeli francia kivégzésekről, majd Robert-Francois Damiens megöléséről. A király ellen merényletet megkísérlő férfit 1757- ben végezték ki, azonban olyan hos­­­szú volt a haláltusája, hogy nemcsak a nézők ájultak el, de a hóhér is ros­­­szul lett. A vegyes írások után Andrássy Ilo­na történetével kezdődik a tematikus blokk. Az első világháborúban a fér­je után a frontra férfiruhában kiszökő Ilona ápolónőként dolgozott. Napló­ja felhasználásával Kulcsár Ádám raj­zolta meg a portréját és elevenítette fel azt a poklot, amit az északi hadszínté­ren a katonák átéltek. Andrássy Ilona az öldöklésben elvesztette férjét, Es­terházy Pál grófot, aki nem volt haj­landó elfogadni a biztonságos szol­gálatot, hanem katonáival harcolt az első sorban, mondván, soha többé nem lenne jó a lelkiismerete, ha nem tenné meg. El is esett. A nő ennek el­lenére kint maradt a csatatéren 1916- ig, s dokumentálta a sebesült katonák szenvedését és a mindennapi életet. Marlene Dietrichről Adam Hensley írt: kevéssé ismert tény, hogy a nácik elől Amerikába menekülő színésznő kétségek közt vívódott a háború alatt, hogy mit mondhat a sajtóban a né­met helyzetről vagy Hitlerrel való vi­szonyáról, mivel rettegett attól, hogy otthon maradt családtagjait megkí­nozzák - a német kormány burkol­tan egyébként meg is fenyegette ez­zel. A szovjet katonanőkről - akiknek jelenléte az összes visszaemlékezés szerint felkavarta a magyarokat is a háború végén, Márai is említi őket a Föld, földben Paul McEvans ír. A jó fotóanyaggal ellátott cikkből kide­rül, hogy csaknem nyolcszázezer (!) nő vett részt a hadműveletekben, java részük nővérként vagy híradósként. Az iraki kurd női harcosok­ról Czakos Gergő írt, majd a tema­tikus blokk után éles váltással az ókori Rómába érünk: Corneliáról, a Gracchusok anyjáról Hegyi W. György jegyez cikket. Érdekes Szécsényi András írása a magyaror­szági önkéntes munkaszolgálatról, amely 1935-44 ig létezett, részben párhuzamosan az 1939-ben beveze­tett kötelező munkaszolgálattal (itt is kiemelnénk a képanyagot). A lap utolsó negyedének írásai kö­zül kiemelnénk Mészáros Mártonét, aki Nádasdy Borbála grófnő életéről írt - a kitelepítés évei után 1956-ban menekült Nyugatra, s rövid német filmes karrier után Franciaország­ba költözött, ahol balettmesterként ment nyugdíjba. ■ Marlene Dietrich Múlt-Kor, 2017. tavasz FORRÁS: WIKIMEDIA Erdélyi tallérok Magyarországon PÁLFFY LAJOS A székesfehérvári Szent István Király Múzeumban látható a Magyar Nem­zeti Bank Értéktár programjának ré­szeként megvásárolt 220, az Erdélyi Fejedelemségből származó ezüsttal­lér. A királyok koronázóvárosából in­duló Fejedelmi kincsek vándorkiál­lításról a tárlat kurátora, Tóth Csaba beszélt a Magyar Hírlapnak. A német területekről Csehországon keresztül hozzánk is eljutó nagyobb értékű ezüstpénzt, a tallért 1553-ban verték először Körmöcbányán, Er­délyben pedig már János Zsigmond idejében megjelent, és egészen a fe­jedelemség végéig forgalomban is maradt - mondta lapunknak Tóth Csaba, a Székesfehérváron látha­tó, tallérokból álló kiállítás kurátora. A Szent István Király Múzeumban látható tárlat alapját adó ezüstpén­­zeket a gyűjtőtől, Törő Istvántól vette meg a Magyar Nemzeti Bank 1,1 mil­liárd forintért az értéktár-program­ban. A Fejedelmi kincsek című ki­állítás ezután Szombathely, Szeged, Pécs, Eger és Nyíregyháza városában látható majd. A helyi bányákból vagy beolvasz­tásból származó ezüstből leghosszabb ideig Nagyszebenben és Kolozsváron vertek tallérokat, de készültek ilyen pénzek Nagybányán, Fogarason, Nagyenyeden és Brassóban is. A ki­állításon ez utóbbi városból szárma­zó verőtövek is szerepelnek, amelyek Tóth Csaba elmondása szerint egy bűneset folytán kerültek elő. A bras­sói városházán az 1870-es évek vé­géig 45 ilyen történelmi verőtő poro­sodott különféle fejedelmek idejéből. Ezeket szerezte meg egy helyi ötvös, és maga kezdte hamisítani az ezüst­­tallérokat, de lelepleződött. A verő­tövek pedig Budapestre, részben a Magyar Nemzeti Bankba kerültek. Az MNB jelenleg egy 51 ezer dara­bot számláló, 1974-től induló gyűj­teménnyel rendelkezik. Köztük van az a 48 most kiállított aranypénz is, ami szintén az erdélyi fejedelmekhez köthető. Mert a tallérok mellett János Zsigmondtól Apafi Mihályig szin­te minden fejedelem veretett arany­pénzt is, amik szintén nagy értékkel bírnak a műtárgypiacon. A műgyűj­tő, Zsolnay porcelánokat és képeket is vásároló Törő István által most el­adott 220 darab tallért még a nagy­apja kezdte el gyűjteni. A fejedelmi ezüsttallérokból, mi­vel jórészt adók formájában kikerül­­­tek az országból, kevés van a piacon. A leggyakrabban előforduló, egyik oldalán a fejedelem mellképét, a má­sikon pedig a családi címerével kom­binált Erdély-címert mutató dara­bokért is háromezer eurót kérnek, a ritkább, különlegesebb érmék pedig akár százezerért is elkelhetnek a mű­tárgypiacon. ■

Next