Magyar Hírlap, 2017. május (50. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-19 / 115. szám
ROVATVEZETŐ: ŐRY MARIANN, E-MAIL: ORY.MARIANN@MAGYARHIRLAP.HU Szijjártó az izraeli kormányfő budapesti látogatásáról tárgyalt Magyarország és Izrael politikai, gazdasági és tudományos együttműködéséről egyeztetett izraeli miniszterekkel tegnap Tel-Avivban Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter emellett Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu (képünkön) budapesti látogatásáról is tárgyalt az izraeli kormányfővel. Mint mondta: „Politikai együttműködésünket megerősíti, hogy július 18-án és 19-én, a rendszerváltoztatást követő első alkalommal Izrael miniszterelnöke Magyarországra látogat, s nemcsak kétoldalú találkozót bonyolít le, hanem a V4-ek miniszterelnökeivel is találkozik, mert hazánk adja a négyek elnökségét.” Szijjártó szerint a két ország fontos politikai, tudományos és gazdasági szövetségese egymásnak. (HSZ) FOTÓ: MTI/KKM RYSZARD CZARNECKI: NEM A JOGÁLLAMISÁGRÓL VAN ITT SZÓ, HANEM ARRÓL, HOGY MEGFEGYELMEZZÉK AZ EGYRE ERŐSEBB ORSZÁGOKAT Gazdasági fenyegetést jelenthet a régiónk ORY MARIANN Azért fenyegetőzik Brüsszel az Európai Parlament lengyel alelnöke szerint, mert gazdasági fenyegetést jelentenek a közép-európai tagállamok. A szavazati arányok alapján nem valószínű, hogy az EP hozzájárulna a hazánk elleni eljáráshoz. „Az Európai Parlamentnek az a célja a Magyarországgal szembeni határozatával és az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának előkészítésével, hogy fékezze a növekedésben az Európai Unió régi tagországait gazdaságilag fenyegető tagországokat” - jelentette ki Ryszard Czarnecki, az Európai Parlament lengyel alelnöke csütörtökön a PAP lengyel hírügynökségnek. Az uniós testület előző nap elfogadta azt a négypárti szociáldemokrata, szélsőbaloldali, zöldpárti és liberális javaslatot, amely egyebek mellett a menekültügyi törvény, a felsőoktatási törvény és a civil szervezetekkel kapcsolatos törvény módosítása miatt bírálta élesen hazánkat, szankciókat is kilátásba helyezve. Czarnecki hangsúlyozta, hogy ő és a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt összes EP-képviselője a határozat ellen szavazott. „Lengyelország, Magyarország és Románia produkálja az EU-ban a legnagyobb GDP-növekedést, ezért gazdasági fenyegetést jelentenek. Nem a jogállamiságról van itt szó, hanem arról, hogy megfegyelmezzék azokat az országokat, amelyek egyre erősebbé válnak gazdaságilag, és fenyegethetik a régi EU- tagországokat” - mondta Ryszard Czarnecki. Szemben a PiS-szel a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárt (EPP) frakciójában helyet foglaló ellenzéki Polgári Platform képviselői megszavazták a javaslatot. Tegnap Szolidaritását fejezte ki Magyarországgal Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetés során, és hangsúlyozta, hogy Magyarország megbüntetésének nincs semmi alapja - közölte a varsói külügyminisztérium. Waszczykowski szerint az EU alapját képező értékeket és alapelveket meg kell őrizni, és garantálni kell. „Ugyanakkor nem kevésbé fontos az, hogy minden tagállamnak joga legyen a belpolitikában az állami szuverenitás elve szerint működni” - hangsúlyozta. Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója tegnap az M1 műsorában arról beszélt, hogy az előző napi szavazati arányok alapján nem kapna többséget az európai parlamentben az a kezdeményezés, hogy indítsák meg az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárást Magyarország ellen. Az eljárás indításának kezdeményezéséhez elegendő az egyszerű többség, a megindításhoz azonban kétharmadra van szükség, márpedig szerdán csak a képviselők 58 százaléka állt az indítvány mellé. Hozzátette, hogy az elmarasztaló döntéshez ennél is nagyobb arányú támogatásra van szükség, a végső fázisban pedig legalább egy uniós tagállam - Lengyelország - biztosan vétózna. A VoteWatch uniós agytröszt elemzése szerint sem lenne meg a konszenzus az Európai Tanácsban, ugyanis a német, a lengyel, a spanyol és a brit kormánypártok sem vetnék be a hetes cikkelyt, s a néppártiak többsége is úgy találta, hogy a baloldali javaslat túl gyorsan és túl messzire vezetne. ■ Czarneczki szerint Brüsszel a fejlődő országokat fenyegeti FORRÁS: EURPEAN PARLIAMENT PALESZTIN ÉS IRÁNI ÉRDEKEKET KÉPVISELTEK A MILLIÁRDOS TÁMOGATOTTJAI Soros-civilektől tart Izrael is Már négy éve is tanulmány foglalkozott azzal Izraelben, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség a George Soros által támogatott szervezeteknél, amelyek akár Izrael ellen is dolgoznak. Izraelben is régóta téma a civil szervezetek átláthatósága, s a tavaly elfogadott törvény alapján a költségvetésük több mint felét külföldi kormányzati intézmények által adott forrásokból fedező nem kormányzati szervezeteknek (NGO) minden okmányukban és hirdetésükben fel kell tüntetniük, hogy külföldről kapnak pénzügyi támogatást. George Soros alapítványa, a Nyur Társadalom Alapítványok (OSF) által támogatott szervezetek tevékenysége körül is évek óta vannak aggodalmak, erre utal az NGO Monitor 2013-as tanulmánya is, amely a civil szervezetek Izrael-ellenes kampányára hívta fel a figyelmet. Az elemzés szerint az OSF támogatásai három vonatkozásban járulnak hozzá különösen az Izrael-ellenes kampányhoz. Az első a Durban stratégiában aktív, zömmel palesztin NGO-k támogatása; az említett stratégiát egy 2001-es, rasszizmusellenes ENSZ - konferencián fogadták el a délafrikai Durbanben. A konferencia zárónyilatkozata apartheid államnak minősítette Izraelt, szankciók és embargó bevezetésére hívott fel a zsidó állammal szemben. A második törekvés az Egyesült Államokban Izrael támogatottságának csökkentése a közvélekedés izraeli-palesztin konfliktussal és Iránnal kapcsolatos befolyásolásával. A jelentés tételesen felsorolta azokat az NGO-kat is, amelyeket az OSF vagy a Soros család támogat a tengerentúlon. Ilyenek a J Street, a Media Matters, a Center for American Progress (Központ az Amerikai Haladásért), a National Iranian American Council (Nemzeti Iráni-Amerikai Tanács) és az Institute for Middle East Understanding (Intézet a Közel-Kelet Megértéséért). A harmadik pillér pedig izraeli ellenzéki csoportok támogatása, amelyek az emberi jogok retorikáját használva próbálnak politikai célokat elérni. Ilyenek az Adalah, a Breaking the Silence, a Gisha vagy a Yesh Din. Az elemzés szerint ezek a szervezetek olyan álláspontokat képviselnek, amelyek „az izraeli konszenzuson kívül esnek”. A jelentés vizsgálta még olyan ismertebb nemzetközi civil szervezetek támogatását, mint a Human Rights Watch és az Amnesty International, amelyek gyakran elfogultak Izraellel szemben (és egyébként Magyarországot is folyamatosan bírálják). Támogatási politikáját tekintve a jelentés szerint a Soros család ellentmond az átláthatóság és az elszámoltathatóság, az OSF alapító elvei között is szereplő elveinek. Jó néhány szervezet támogatása nem teljesen átlátható, homályos az Open Society Foundations és a svájci Zugban található Open Society Institute közötti kapcsolat is. A jelentés szerint bár a kisebb támogatásokról dönthetnek az OSF munkatársai, a nagyobbakról szinte biztosan tud Soros és családja. A jelentés azt javasolta, hogy Sorosnak, családjának és az OSF-nek teljes transzparenciát kelljen megvalósítania, valamint biztosítania kellene, hogy támogatottjai ne démonizálják Izraelt és képviseljék Irán érdekeit. ■ 2017. MÁJUS 19., PÉNTEKKÜLFÖLDMAGYAR HÍRLAP TEGNAP KEZDŐDÖTT AZ EURÓPAI NEMZETISÉGEK ÜLÉSE Bírálták a kisebbségpolitikát MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Élesen bírálták az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 62. kongresszusának tegnapi megnyitóján az erdélyi házigazdák a román állam kisebbségpolitikáját. A magyar kormány képviselői a kisebbségvédelem uniós szabályozását kérték. Vasárnapig tartja Kolozsváron éves kongresszusát a FUEN, az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezete. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az eseményen felolvasott üzenetében gratulált a FUEN-nek a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez, és hangsúlyozta: itt az ideje, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét európai szinten is tárgyalják. A kongresszust köszöntő Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, Magyarország kiáll a nemzetközi fórumokon a kisebbségeket megillető jogokért. Ezért vett részt a kezdeményezők oldalán az Európai Bizottság elleni pereskedésben, mely végül a polgári kezdeményezés bejegyzéséhez vezetett. Vincze Lóránt, a FUEN erdélyi elnöke beszédében sérelmezte, hogy -noha Románia példaértékűnek tartja a kisebbségpolitikáját - a román állam meghívott képviselői nem jelentek meg rendezvényen. „Azt szeretnénk, ha a romániai magyar közösséget államalkotó tényezőként ismernék el, a magyar nyelvet pedig regionális nyelvként” - mondta. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor kijelentette, a NATO-, majd EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedéseknek vége, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat. Biró Zsolt az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke elmondta, az erdélyi magyarok ugyanazokat a jogokat kérik, amelyekkel például a dél-tiroli osztrákok rendelkeznek Olaszországban. A kongresszuson Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa elmondta, kívánatos lenne, ha az unió összes polgára az anyanyelve mellett már az iskolában megtanulna még két európai nyelvet. Ez szerinte „segítené a kölcsönös megértést és új perspektívákat nyitna meg”. ■ Orbán Viktor szlovén pártkongresszuson vesz részt A Fidesz szlovén testvérpártjának, a Szlovén Demokrata Pártnak (SDS) szombati kongresszusán részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke is - erősítette meg tegnap a szlovéniai sajtóértesüléseket Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. Tájékoztatása szerint a Fidesz elnökét a szintén az Európai Néppártban helyet foglaló SDS elnöke, Janez Jansa korábbi szlovén miniszterelnök hívta meg és kérte fel beszéd tartására a hét végi maribori kongresszuson. (SZH) Ultimátumot adtak a német szociáldemokraták Határidőt szabott Thomas de Maiziere belügyminiszternek a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), hogy május végéig derítsen fényt a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál elkövetett mulasztásokra, amelyek összefüggnek a német hadsereg terrorgyanú miatt elfogott katonájának ügyével. A sajtóban Franco A. néven szereplő férfit és társait azzal gyanúsítják, hogy meg akarták gyilkolni többek közt Joachim Gauck korábbi német államfőt. Burkhardt Lischka, az SPD vezető belügyi szakpolitikusa a Passauer Neue Presse című német lap tegnapi számában azt mondta, ha május végéig nem derül fény a mulasztásokra, Thomas De Maizierének el kell gondolkodnia, alkalmas-e a posztjára. (HSZ) HIRDETÉS Kedvenceim © Taxi érkezés jelző @ Számolj velünk © Értékelj Kövess minket TAX PAY fizetés taxi 2000