Magyar Hírlap, 2017. május (50. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-19 / 115. szám

ROVATVEZETŐ: ŐRY MARIANN, E-MAIL: ORY.MARIANN@MAGYARHIRLAP.HU Szijjártó az izraeli kormányfő budapesti látogatásáról tárgyalt Magyarország és Izrael politikai, gazdasági és tudományos együttműködéséről egyeztetett izraeli miniszte­rekkel tegnap Tel-Avivban Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter emellett Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu (képünkön) budapesti látogatásáról is tárgyalt az izraeli kormányfővel. Mint mondta: „Politikai együttműködésünket megerősíti, hogy július 18-án és 19-én, a rendszerváltoztatást követő első alkalommal Izrael miniszterelnöke Magyarországra látogat, s nemcsak kétoldalú találkozót bonyolít le, ha­nem a V4-ek miniszterelnökeivel is találkozik, mert hazánk adja a négyek elnökségét.” Szijjártó szerint a két ország fontos politikai, tudományos és gazdasági szövetségese egymásnak. (HSZ) FOTÓ: MTI/KKM RYSZARD CZARNECKI: NEM A JOGÁLLAMISÁGRÓL VAN ITT SZÓ, HANEM ARRÓL, HOGY MEGFEGYELMEZZÉK AZ EGYRE ERŐSEBB ORSZÁGOKAT Gazdasági fenyegetést jelenthet a régiónk ORY MARIANN Azért fenyegetőzik Brüsszel az Euró­pai Parlament lengyel alelnöke sze­rint, mert gazdasági fenyegetést jelentenek a közép-európai tagál­lamok. A szavazati arányok alapján nem valószínű, hogy az EP hozzájá­rulna a hazánk elleni eljáráshoz. „Az Európai Parlamentnek az a célja a Magyarországgal szembeni határo­zatával és az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindítá­sának előkészítésével, hogy fékezze a növekedésben az Európai Unió ré­gi tagországait gazdaságilag fenye­gető tagországokat” - jelentette ki Ryszard Czarnecki, az Európai Par­lament lengyel alelnöke csütörtökön a PAP lengyel hírügynökségnek. Az uniós testület előző nap elfogadta azt a négypárti szociáldemokrata, szél­sőbaloldali, zöldpárti és liberális­­ ja­vaslatot, amely egyebek mellett a me­nekültügyi törvény, a felsőoktatási törvény és a civil szervezetekkel kap­csolatos törvény módosítása miatt bí­rálta élesen hazánkat, szankciókat is kilátásba helyezve. Czarnecki hang­súlyozta, hogy ő és a lengyel kor­mányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt összes EP-képviselője a határozat el­len szavazott. „Lengyelország, Ma­gyarország és Románia produkálja az EU-ban a legnagyobb GDP-növe­kedést, ezért gazdasági fenyegetést jelentenek. Nem a jogállamiságról van itt szó, hanem arról, hogy meg­fegyelmezzék azokat az országokat, amelyek egyre erősebbé válnak gaz­daságilag, és fenyegethetik a régi EU- tagországokat” - mondta Ryszard Czarnecki. Szemben a PiS-szel a Fi­­deszhez hasonlóan az Európai Nép­párt (EPP) frakciójában helyet foglaló ellenzéki Polgári Platform képviselői megszavazták a javaslatot. Tegnap Szolidaritását fejezte ki Ma­gyarországgal Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisz­terrel folytatott telefonbeszélgetés során, és hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország megbüntetésének nincs semmi alapja - közölte a varsói kül­ügyminisztérium. Waszczykowski szerint az EU alapját képező értékeket és alapelveket meg kell őrizni, és ga­rantálni kell. „Ugyanakkor nem ke­vésbé fontos az, hogy minden tagál­lamnak joga legyen a belpolitikában az állami szuverenitás elve szerint működni” - hangsúlyozta. Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ok­tatója tegnap az M1 műsorában arról beszélt, hogy az előző napi szavazati arányok alapján nem kapna többsé­get az európai parlamentben az a kez­deményezés, hogy indítsák meg az uniós szerződés hetedik cikkelye sze­rinti eljárást Magyarország ellen. Az eljárás indításának kezdeményezé­séhez elegendő az egyszerű többség, a megindításhoz azonban kétharmad­ra van szükség, márpedig szerdán csak a képviselők 58 százaléka állt az indítvány mellé. Hozzátette, hogy az elmarasztaló döntéshez ennél is na­gyobb arányú támogatásra van szük­ség, a végső fázisban pedig legalább egy uniós tagállam - Lengyelország - biztosan vétózna. A VoteWatch uniós agytröszt elemzése szerint sem lenne meg a konszenzus az Európai Tanács­ban, ugyanis a német, a lengyel, a spanyol és a brit kormánypártok sem vetnék be a hetes cikkelyt, s a nép­pártiak többsége is úgy találta, hogy a baloldali javaslat túl gyorsan és túl messzire vezetne. ■ Czarneczki szerint Brüsszel a fejlődő országokat fenyegeti FORRÁS: EURPEAN PARLIAMENT PALESZTIN ÉS IRÁNI ÉRDEKEKET KÉPVISELTEK A MILLIÁRDOS TÁMOGATOTTJAI Soros-civilektől tart Izrael is­ ­­ Már négy éve is tanulmány foglalko­zott azzal Izraelben, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség a George Soros által támogatott szerveze­teknél, amelyek akár Izrael ellen is dolgoznak. Izraelben is régóta téma a civil szerve­zetek átláthatósága, s a tavaly elfoga­dott törvény alapján a költségvetésük több mint felét külföldi kormányza­ti intézmények által adott forrásokból fedező nem kormányzati szerveze­teknek (NGO) minden okmányukban és hirdetésükben fel kell tüntetniük, hogy külföldről kapnak pénzügyi tá­mogatást. George Soros alapítvá­nya, a Nyur Társadalom Alapítványok (OSF) által támogatott szervezetek te­vékenysége körül is évek óta vannak aggodalmak, erre utal az NGO Moni­tor 2013-as tanulmánya is, amely a ci­vil szervezetek Izrael-ellenes kampá­nyára hívta fel a figyelmet. Az elemzés szerint az OSF támo­gatásai három vonatkozásban járul­nak hozzá különösen az Izrael-ellenes kampányhoz. Az első a Durban stratégiában aktív, zömmel palesztin NGO-k támogatása; az említett stra­tégiát egy 2001-es, rasszizmusellenes ENSZ - konferencián fogadták el a dél­afrikai Durbanben. A konferencia zá­rónyilatkozata apartheid államnak minősítette Izraelt, szankciók és em­bargó bevezetésére hívott fel a zsi­dó állammal szemben. A második törekvés az Egyesült Államokban Iz­rael támogatottságának csökkentése a közvélekedés izraeli-palesztin konf­liktussal és Iránnal kapcsolatos befo­lyásolásával. A jelentés tételesen felso­rolta azokat az NGO-kat is, amelyeket az OSF vagy a Soros család támogat a tengerentúlon. Ilyenek a J Street, a Media Matters, a Center for American Progress (Központ az Amerikai Hala­dásért), a National Iranian American Council (Nemzeti Iráni-Amerikai Ta­nács) és az Institute for Middle East Understanding (Intézet a Közel-Kelet Megértéséért). A harmadik pillér pedig izraeli el­lenzéki csoportok támogatása, ame­lyek az emberi jogok retorikáját hasz­nálva próbálnak politikai célokat elérni. Ilyenek az Adalah, a Breaking the Silence, a Gisha vagy a Yesh Din. Az elemzés szerint ezek a szervezetek olyan álláspontokat képviselnek, ame­lyek „az izraeli konszenzuson kívül es­nek”. A jelentés vizsgálta még olyan ismertebb nemzetközi civil szerveze­tek támogatását, mint a Human Rights Watch és az Amnesty International, amelyek gyakran elfogultak Izraellel szemben (és egyébként Magyarorszá­got is folyamatosan bírálják). Támogatási politikáját tekintve a jelentés szerint a Soros család ellent­mond az átláthatóság és az elszámol­tathatóság, az OSF alapító elvei kö­zött is szereplő elveinek. Jó néhány szervezet támogatása nem teljesen átlátható, homályos az Open Society Foundations és a svájci Zugban talál­ható Open Society Institute közöt­ti kapcsolat is. A jelentés szerint bár a kisebb támogatásokról dönthetnek az OSF munkatársai, a nagyobbak­ról szinte biztosan tud Soros és család­ja. A jelentés azt javasolta, hogy Soros­nak, családjának és az OSF-nek teljes transzparenciát kelljen megvalósí­tania, valamint biztosítania kellene, hogy támogatottjai ne démonizálják Izraelt és képviseljék Irán érdekeit. ■ 2017. MÁJUS 19., PÉNTEKKÜLFÖLDMAGYAR HÍRLAP TEGNAP KEZDŐDÖTT AZ EURÓPAI NEMZETISÉGEK ÜLÉSE Bírálták a kisebbségpolitikát MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Élesen bírálták az Európai Nemze­tiségek Föderatív Uniója (FUEN) 62. kongresszusának tegnapi megnyitó­ján az erdélyi házigazdák a román ál­lam kisebbségpolitikáját. A magyar kormány képviselői a kisebbségvé­delem uniós szabályozását kérték. Vasárnapig tartja Kolozsváron éves kongresszusát a FUEN, az európai ős­honos nemzeti kisebbségek ernyő­szervezete. Semjén Zsolt minisz­terelnök-helyettes az eseményen felolvasott üzenetében gratulált a FUEN-nek a Minority SafePack euró­pai polgári kezdeményezéshez, és hangsúlyozta: itt az ideje, hogy a nem­zeti kisebbségek ügyét európai szinten is tárgyalják. A kongresszust köszöntő Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, Magyar­­ország kiáll a nemzetközi fórumokon a kisebbségeket megillető jogokért. Ezért vett részt a kezdeményezők ol­dalán az Európai Bizottság elleni pe­reskedésben, mely végül a polgári kez­deményezés bejegyzéséhez vezetett. Vincze Lóránt, a FUEN erdélyi el­nöke beszédében sérelmezte, hogy -noha Románia példaértékűnek tartja a kisebbségpolitikáját - a román állam meghívott képviselői nem jelentek meg rendezvényen. „Azt szeretnénk, ha a romániai magyar közösséget ál­lamalkotó tényezőként ismernék el, a magyar nyelvet pedig regionális nyelvként” - mondta. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor kijelentette, a NATO-, majd EU-csatlakozás idején tapasztalt ki­sebbségbarát román intézkedéseknek vége, és elkezdődött egy visszarende­ződési folyamat. Biró Zsolt az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke el­mondta, az erdélyi magyarok ugyan­azokat a jogokat kérik, amelyekkel például a dél-tiroli osztrákok rendel­keznek Olaszországban. A kongresszuson Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, ok­tatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa elmondta, kívánatos lenne, ha az unió összes polgára az anyanyelve mellett már az iskolában megtanulna még két európai nyelvet. Ez szerinte „segítené a kölcsönös megértést és új perspektívákat nyitna meg”. ■ Orbán Viktor szlovén pártkongresszuson vesz részt A Fidesz szlovén testvérpártjának, a Szlovén Demokrata Pártnak (SDS) szombati kongresszusán részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke is - erősítet­te meg tegnap a szlovéniai sajtóértesüléseket Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófő­nöke. Tájékoztatása szerint a Fidesz elnökét a szintén az Európai Néppártban helyet foglaló SDS elnöke, Janez Jansa korábbi szlovén miniszterelnök hívta meg és kérte fel beszéd tartására a hét végi maribori kongresszuson. (SZH) Ultimátumot adtak a német szociáldemokraták Határidőt szabott Thomas de Maiziere belügyminiszternek a Német Szociáldemok­rata Párt (SPD), hogy május végéig derítsen fényt a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál elkövetett mulasztásokra, amelyek összefüggnek a német hadsereg terrorgyanú miatt elfogott katonájának ügyével. A sajtóban Franco A. né­ven szereplő férfit és társait azzal gyanúsítják, hogy meg akarták gyilkolni többek közt Joachim Gauck korábbi német államfőt. Burkhardt Lischka, az SPD vezető belügyi szakpolitikusa a Passauer Neue Presse című német lap tegnapi számában azt mond­ta, ha május végéig nem derül fény a mulasztásokra, Thomas De Maizierének el kell gondolkodnia, alkalmas-e a posztjára. (HSZ) HIRDETÉS Kedvenceim © Taxi érkezés jelző @ Számolj velünk © Értékelj Kövess minket TAX PAY fizetés taxi 2000

Next