Magyar Hírlap, 2017. június (50. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-01 / 126. szám
MAGYAR HÍRLAPBELFÖLD 2017. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT: KORÁNTSEM SZÁMÍT FANTAZMAGÓRIÁNAK A „CIVILNEK” ÁLCÁZOTT, KÜLFÖLDI ÉRDEKEK MENTÉN TÖRTÉNŐ BEAVATKOZÁS Kényszervariációk kormánydöntésre KACSÓH DÁNIEL Az ellenzék és a „civilek” részéről nagyon is elképzelhető, hogyha szembesülnek tervezett „összefogásuk” lehetetlenségével, vagy azzal, hogy még úgy se lenne komoly esélyük a kormányváltásra, megpróbálják jogilag botrányba fullasztani a jövő évi választásokat - vetette fel lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Az elmúlt évek kelet-európai eseményeit elnézve a direkt külföldi vagy „civilnek” álcázott, de külföldi érdekek alapján történő beavatkozás egy állam belpolitikai életébe egyáltalán nem fantazmagória - mondta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Megjegyezte, ráadásul a magyar választási rendszer demokratikus mivoltát megkérdőjelező ellenzéki és „civil” kritikák, illetve polgári engedetlenségre felhívó megnyilatkozások mellett emlékezni kell arra is, hogy a demokratikus úton megválasztott magyar kormány elmozdítására már évek óta gyártanak egyesek forgatókönyveket a nyilvánosság előtt is. Elég csak Charles Gattra vagy a Political Capital által a Washington Postban felvetettekre gondolni. Megírtuk, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője vetette fel, hogy egyes civil szervezetek felforgató tevékenységre, a kormány megdöntésére, az ország stabilitásának megszüntetésére készülnének az ősszel. Szerinte vannak Magyarországon kiképzőközpontok, ahol már embereket készítenek elő, olyan aktivistákat, akiknek a polgári engedetlenség szervezése lesz a feladata. Új jelenség következik - részletezte -, ha nem működnek a tüntetések, majd el fognak foglalni közintézményeket, bankokat, aminek kifejezetten az a célja, hogy valamilyen rendőrségi attakot provokáljanak ki. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke erre úgy reagált, ezek a mondatok csak új lökést adhatnak a tiltakozásnak, míg az ex-LMP-s, nemrég Felcsúton tüntető Vágó Gábor azt mondta, az aktív és cselekvő ellenállás lehetőségét kell megteremteni. A Hvg-nek később mindezt megtoldotta azzal, hogy a recept a következő: az ellenzéki pártok eggyel hátrébb lépnek, a civilek kétharmadot szereznek a választáson, majd a jogállami forradalom vagy rendszerváltás után jön egy újabb választás. Gulyás Márton aktivista pedig polgári ellenállást ígért, amennyiben augusztus 20-ig a kormány nem írja át a választási szabályokat. Mindezt tetézi, hogy eközben Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője egy cikkében az Orbán-kormány elmozdításának, illetve Magyarország megbüntetésének szükségességéről értekezett. Szánthó szerint ugyanakkor, mivel Magyarország stabil állami működéssel és alkotmányos renddel bír, ráadásul sem az ellenzéki pártok, sem a politikai civilek nem rendelkeznek széles és egyben aktív, mobilizálható társadalmi támogatottsággal, a jelenlegi kormány „utcáról történő” megdöntése nem bír realitással. Az ilyen, legalábbis időlegesen teljes instabilitást hozó direkt beavatkozás ráadásul sem az Egyesült Államoknak, sem az EUnak nem érdeke, már csak gazdaságilag sem, gondoljunk például a szoros német-magyar ipari és kereskedelmi kapcsolatokra. Ezért is szürreálisak azok a szivárogtatások, amelyek szerint éppen Németország kötné a megfoghatatlan „jogállami garanciákhoz” az uniós forrásokat - jegyezte meg. Hangsúlyozta ugyanakkor: a pártpolitikai ellenzék és a „civilek” részéről nagyon is elképzelhető, hogyha szembesülnek tervezett „összefogásuk” lehetetlenségével vagy azzal, hogy még úgy se lenne komoly esélyük a kormányváltásra, akkor megpróbálják jogilag botrányba fullasztani a jövő évi országgyűlési választásokat. Gyurcsány már emlegette a bojkottot, ami jelenleg nem valószínű, mert ahhoz tényleg valamennyi ellenzéki erőre szükség lenne. Az viszont reális opció, hogy mind a szavazás előtt, mind azután a választási eljárás valamennyi pontját, döntését bíróságon támadják meg, elhúzva így például a jelöltállítás vagy a végeredmény jogerőssé válását. Erre a lehetséges magatartásra utal ráadásul, hogy az ellenzék által a választási törvényekben kritizált pontok módosítására a kormánypártok nemrégiben ajánlatot tettek, amit különösebb indokolás nélkül az ellenzék elutasított: vélhetően majd éppen ezen pontokra akarnak hivatkozni a jogbizonytalanság előidézésekor - tette hozzá Szánthó. ■ Korábban a Fidesz-székházat is megtámadták az aktivisták Tird: HEGEDŰS RÓBERT MEGFELEL A KORÁBBI ÍGÉRETEKNEK A HÁROM ÉVEN ÁT KITARTÓ BÉREMELÉS ÖSSZEGE Megosztottság a mentődolgozóknál JOBBÁGYI ZSÓFIA Furcsának és bizarrnak nevezte Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár, hogy úgy tüntetett tegnap a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége, hogy már megszületett a megállapodás a béremelésekről. A mentőket képviselő reprezentatív szakszervezet nem is vett részt a megmozduláson. Érdekes felállás alakult ki a mentődolgozókkal kapcsolatban. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár tájékoztatott a már korábban bejelentett béremelésekről, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MOSZ) megállapodott abban, hogy a további bér- és egyéb fejlesztéseket a tárgyalóasztalnál kívánják elérni, eközben a Kusper Zsolt vezette Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége „politikamentes” demonstrációt tartott, hatvanszázalékos emelést követelve. Ónodi-Szűcs már korábban közölte, a tüntetés „jogszerűtlen”, mivel utcára menni akkor szokás, ha a tárgyalásokon nem születik eredmény. Márpedig szerinte „az egész helyzet furcsa és bizarr”, hiszen a tavalyi, az idén őszi és a jövő évi béremelések összesen megfelelnek a korábbi ígéreteknek. Az államtitkár megerősítette: huszonhat hónap alatt négy lépcsőben, hatvanhét százalékkal emelkedik a mentődolgozók teljes jövedelme. Jelezte, nem tud olyan problémáról, amely a mostani kormány regnálása alatt jött volna létre, de nem képes „egy lépéssel megoldani az elmúlt huszonöt év minden baját”. Szerinte néhányan szeretnék lerombolni az ágazat és az érdekképviseletek másfél éves munkáját. Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója kijelentette, minden érdekképviselettel, szervezettel kész együttműködni, ha annak céljai valóban a dolgozók érdekeit szolgálják, így a MÖSZ-t támogatják. Ugyanakkor a szakszervezet vezetője, Torna Lajos tudatta: nem vesznek részt a Kusper által szervezett demonstráción. ■ Alkotmánybírák is vizsgálják a CEU-törvényt BB Eseti munkacsoportot állít fel az Alkotmánybíróság (AB) a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatos indítvány tárgyalásának előkészítésére - tudatta a testület. Az AB belső előírásai szerint erre kivételes esetben, az AB elnökének döntése alapján kerülhet sor. Bitskey Botond, az AB főtitkára lapunknak elmondta: a törvénnyel kapcsolatban az ellenzéki képviselők kezdeményeztek utólagos normakontrollt. A főtitkár kifejtette: normál eljárásban az előadó alkotmánybíró és szakmai stábja vizsgálja meg az adott beadványt, majd készít tervezetet, amelyet a teljes ülés elé tár. Jelen esetben azonban az AB elnöke úgy ítélte meg, hogy az ügy összetettsége miatt szükség van egy szakmai háttéranyagokat összegyűjtő munkacsoport létrehozására is. Ezért a rendes ügymenettel párhuzamosan ez a csoport is dolgozik majd. Bitskey ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az utólagos normakontroll elbírálásának nincs határideje. ■ Családbarát címre pályázhatnak a cégek A vállalatok és a költségvetési szervek 2017-ben is pályázhatnak a Családbarát munkahely címre - jelentette be a Nők a családban és a munkahelyen című konferencián Novák Katalin. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának családügyi államtitkára szerint egyre több munkaadó ismeri fel, hogy a munkaerőpiacon komoly versenyelőnyt jelent a családbarát gondolkodás. A pályázat idei keretösszege hatvanmillió forint, s egy pályázó legfeljebb hárommilliót nyerhet el. Július 30-ig lehet jelentkezni. (PDA) Létrehozzák a védőnői szolgálatot Legkésőbb július 1-jéig ki kell dolgozni a Nemzeti Védőnői Szolgálat létrehozásáról szóló koncepciót, majd meg is kell valósítani azt - olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban. Az indoklás szerint a hálózatra azért van szükség, hogy a védőnők szakmai előmenetele és élethelyzete a jövőre nézve kiszámítható legyen. A dokumentum alapján a koncepciót az Emberi Erőforrások Minisztériumának kell kidolgoznia, a munkát pedig a tárca vezetője, Balog Zoltán fogja felügyelni. (JZS) Letiltotta a KDNP oldalát a Facebook Érthetetlennek és felháborítónak nevezte tegnap a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), hogy a Facebook elérhetetlenné tette a párt közösségi oldalát. Közleménye szerint nem tudja, mi áll a döntés hátterében, hacsak nem az, hogy olyan pozitív tartalmakat jelentetett meg, amelyek szembemennek a mainstream média szólamaival és kiállnak a hagyományos családmodell, valamint az élet feltétlen tisztelete mellett, s felhívják a figyelmet a közel-keleti keresztényüldözés tényére. (PDF) Zárt ülés a roma önkormányzatnál Elfogadta intézményei múlt évi zárszámadását, valamint idei munkatervét az Országos Roma Önkormányzat tegnapi közgyűlésén, amely egy Lungo Drom-képviselő indítványára, hangos vitát követően, zárt ajtók mögött zajlott. Makai István (Roma Polgári Tömörülés) képviselő az ülés után az MTI-vel közölte, a közgyűlés felkérte az ORÖ elnökét, Balogh Jánost (Magyarországi Cigányok Országos Fóruma), hogy készítse elő a Híd a munka világába szövetkezet irodáinak eladását. (BR) E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU ÖT ÉV ALATT 134 EZERREL CSÖKKENT A HAZAI NÉPESSÉG Javuló iskolázottsági mutatók, tovább nőtt a diplomások aránya VITÉZ ANITA Csökkent Magyarország lakossága a 2011-es népszámlálás óta, nőtt viszont az iskolázottság, a diplomások száma és a foglalkoztatottság is. A munkanélküliek aránya több mint felére csökkent 2011 óta - derült ki a 2016. októberi mikrocenzus adatait ismertető tájékoztatón. Különleges volt a 2016. őszi mikrocenzus: először végeztek időközi népszámlálást tízszázalékos mintán, kizárólag elektronikus volt az adatfelvétel, összességében pedig a felmérés is pontosabb adatokkal szolgált - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által szervezett, az úgynevezett kis népszámlálás eredményeit ismertető tájékoztatón. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke elmondta, rekordgyorsasággal haladnak az adatok feldolgozásával, és a nagyobb mintának köszönhetően majd járási szinten is tudnak információkkal szolgálni. A felmérést a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás bevonásával végezték 2148 településen, 3731 összeíró segítségével. A Kovács Marcell főosztályvezető által részletezett, már az interneten is közzétett adatok szerint a 2011-es népszámlálás óta 134 ezerrel csökkent Magyarország népessége. 2016. október 1-jén 9 millió 803 ezer 837-en éltek az országban. A népességfogyásból következően hazánk népsűrűsége tovább mérséklődött: a legsűrűbben lakott megye Pest és Komárom-Esztergom, míg a leggyérebben lakott Somogy, Tolna, Bács-Kiskun és Békés. Tavaly hatezerrel több, 149111 nem magyar állampolgár élt Magyarországon, mint öt évvel korábban. Arányuk 1,5 százalék volt, alig több, mint az öt évvel korábban mért 1,4 százalék. Az itt élő nem magyar állampolgárok között több a férfi, mint a nő, legtöbben aktív korúak, több mint háromnegyedük a 15-64 éves korcsoportba tartozik. Javultak az iskolázottsági mutatók 2011-hez képest: 17-ről 20 százalékra emelkedett a diplomások száma, s a többségük nő. Ugyanakkor a diplomások arányának területi különbségei is nőttek: a fővárosban 41, míg Nógrád megyében 13 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A foglalkoztatottak száma 14 ezerrel emelkedett, 2016-ban 4 millió 503 ezer volt, míg a munkanélküliek száma 250 ezer fő volt, ez 56 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben. 2016-ban 2 millió 743 ezer 338 család élt Magyarországon, ezek 82 százaléka párkapcsolaton alapult. Az élettársi kapcsolatok száma nőtt, 2016-ban meghaladta a 483 ezret. A lakások átlagos alapterülete 2016- ban 84 négyzetméter volt, a lakások csaknem kétharmada téglából épült, 14 százalékuk volt panel, 13 százalékuk vályog. A mikrocenzus további adatait folyamatosan teszik közzé a KSH honlapján, szeptembertől pedig kötetsorozatot terveznek kiadni az eredményekkel. ■