Magyar Hírlap, 2017. július (50. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-15 / 163. szám
Belföld 2 Számvevőszéki vizsgálat Vallomás nélkül Rendben találták a Fidesz gazdálkodását Tagadta bűnösségét Mengyi Roland A párt eleget tett a jogszabályi előírásoknak, biztosította gazdálkodásának, vagyoni helyzetének áttekinthetőségét, valamint a közpénzek felhasználásának átláthatóságát - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Fidesz 2014-2015-ös gazdálkodásának ellenőrzése során. Az ÁSZ jelentésében azt írja: a Fidesz a törvényi előírásoknak megfelelően 2014-ben csaknem egymilliárd 550 millió, 2015-ben pedig 876 millió forint költségvetési támogatásban részesült. A Fidesz gazdálkodására vonatkozó számviteli keretek kialakítása és a belső szabályozások megfeleltek a jogszabályi előírásoknak, és ez támogatta a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodást. A Fidesz könyvvezetése, nyilvántartási rendszere megfelelt a jogszabályi és belső szabályozási előírásoknak, és ellenőrzési rendszerét is az előírásoknak megfelelően működtette a párt. (LR) Az ellenzék közreműködése nélkül nem rendezhető a felekezeteket érintő jogszabály, amellyel egy tegnapi határozat miatt mindenképpen foglalkoznia kell a parlamentnek Egyházügyi hiány Kacsóh Dániel A bevett egyházi státussal nem bíró vallási közösségek számára is fel lehessen ajánlani az szja egy százalékát, ennek biztosítására kötelezte az Országgyűlést az Alkotmánybíróság. Ebben a kormányzati ciklusban már aligha rendeződik teljesen az egyházügyi törvény ügye - értesült lapunk. A részben az Emberi Jogok Európai Bírósága által megfogalmazott kifogások nyomán 2015 telén egyszer már megpróbálkoztak a többszörösen módosított, eredetileg a KDNP által előkészített jogszabály korrekciójával a kormánypártok, ám az ellenzék ellenállásán megbukott a próbálkozás. Pedig az Igazságügyi Minisztérium által előkészített, majd ötpárti egyeztetés nyomán kialakított módosítás Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint próbált egészséges egyensúlyt találni a szélsőséges emberi jogi fundamentalizmuson alapuló strasbourgi verdikt és a bizniszegyházak korlátozásának legitim állami célja között. Az elmúlt időszakban a törvényi hiányosságok miatt aztán több, egyházi státusát elveszítő vallási közösségnek is kárpótlást ítélt meg az emberi jogi bíróság, s tegnap kihirdetett határozatában az Alkotmánybíróság (AB) is az ő oldalukra állt, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet megállapítva. Az AB szerint ugyanis a törvényalkotó, vagyis a parlament nem biztosította az adózóknak, hogy a személyi jövedelemadójuk egyszázalékos egyházi felajánlásáról rendelkező nyilatkozat kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak. Bár a testület a magánszemély által benyújtott panaszt elutasította, mondván, az abban támadott adóhatósági, illetve bírósági döntések a jogszabályok figyelembevételével születtek, hivatalból eljárva arra jutott, hogy a hatályos szabályozás diszkriminál egyes vallási közösségekhez tartozó hívőket, illetve adózókat. Az AB kimondta: az Országgyűlésnek biztosítania kell, hogy az adózók valamennyi vallási közösség közül választhassanak, amikor az adófelajánlásról rendelkeznek, erre az év végéig szabott határidőt, hogy e jogalkotási kötelezettségének eleget tegyen, így az ősszel, legalábbis ebből a szempontból, foglalkoznia kell a törvénnyel a Háznak. Folyamatos alkalmazkodást vár el a bírósági szervezettől a Kúria Példás elkötelezettség A bírósági dolgozók hivatásszeretete, elkötelezettsége példaértékű, ez a hivatásszeretet viszi folyamatosan előre a bírósági szervezetet - mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a bíróságok napján. Az MTI beszámolója szerint hozzátette: az alázattal végzett szakmai munka kapcsolja öszsze az egymást követő generációkat, és ezek az építőkövek biztosíthatják az igazságszolgáltatás erejét, stabilitását, nemzetközileg is elismert hatékonyságát. A szervezet megítélésének alakításában az egésznek, az egyes részeknek, de legfőképpen az egyes bíróknak van felelősségük, akik az egyes ítéleteket meghozzák - jegyezte meg. Darák Péter, a Kúria elnöke arról beszélt, a közbizalom hoszszú távú fenntartása folyamatosan kikényszeríti a bírósági szervezet alkalmazkodását is. Mint mondta, a bírósági rendszer az elmúlt évtizedekben sokféle módon változott, mindenki örült a költségvetési források emelésének, a létszámbővítésnek, a tárgyi feltételek javításának. Tudomásul kell azonban venni, az extenzív fejlesztés helyett az erőforrások hatékonyabb felhasználására helyeződik a hangsúly - tette hozzá. Az elmúlt évtizedekben zajlott reformok tapasztalata az, hogy a változtatás nem vihető sikerre, ha a kialakult helyzetről, a célokról nem folyik értékelő és elemző párbeszéd. Darák úgy látja: ilyen építő párbeszéd zajlott a bírák etikai kódexének kialakításakor, ugyanakkor adódtak kevésbé pozitív példák is, így nem mindig kezelték jól a munkaügyi és közigazgatási bírák közötti feszültséget. A párbeszéd fontosságát hangoztatta Darák Péter a bíróságok napján Fotó: MTI/Bruzák Noémi Hírek Hétfőn folytatódik a Fővárosi Törvényszéken a Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő, államtitkár, az MSZP egykori elnökhelyettese, valamint választmányi elnöke és társa elleni büntetőper - értesültünk. A volt politikust, aki korábban tagadta bűnösségét, százmilliós nagyságrendű költségvetési csalással vádolják, mondván, egy bécsi bankszámlán eltitkolt összegeket tartott valutában. (BK) Tizenegy és fél milliárd forintos kutatási támogatást nyert az idén mintegy négyszáz kutató és kutatási projekt - mondta az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. A beadott pályázatok mintegy harminc százaléka nyert támogatást az alapkutatásokat ösztönző programokban. A szervezet hárommilliárd forintos keretösszeggel új kiválósági pályázatot is indított: vezető kutatók öt éven át maximum háromszázmillió forintot kaphatnak. (VA) Macron francia elnök politikai belépője is ösztönözte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem első V4 nyári egyetemének megszervezését. A július 16-22. közötti kezdeményezés fő témája természetesen a visegrádi együttműködés jövője, valamint a többsebességes Európa. Olyan, visegrádi országokból származó egyetemisták jelentkezését várták a kurzusra, akik nemzetközi tanulmányokat, politológiát hallgatnak, vagy uniós integrációval kapcsolatos tanulmányokat folytatnak. (KD) belpol@magyarhirlap.hu Nem tett vallomást Mengyi Roland az ellene és társai ellen kezdődött büntetőper tegnapi tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken. A fideszes politikust különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolja az ügyészség. A politikus - aki az ügy hatodrendű vádlottja - a tegnapi tárgyaláson tagadta bűnösségét és azt is, hogy átvette volna a vádiratban szereplő kétszer ötmillió forint kenőpénzt, hogy szociális szövetkezeteknek kiírt uniós pályázatok révén ötszázmillió forintnyi támogatást szerezzen meg. Szerinte a vádiratban nincs olyan állítás, ami igaz lehet, és a többi vádlott azért tett rá terhelő vallomást, hogy szabaduljon az előzetes letartóztatásból. A képviselő akár tizenöt év börtönt is kaphat, ha bűnösnek találják. (BR) Kiemelt témák jönnek a nyári szünet után Sűrű őszre számíthat az Alkotmánybíróság Baranya Róbert Jövő hétfőtől több mint egy hónapon át ítélkezési szünetet tart az Alkotmánybíróság (AB), amely azonban ősszel fontos beadványokkal folytathatja a munkáját. A testület június végén közleményben tudatta, hogy májusban a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatos indítvány tárgyalásának előkészítésére létrehozott munkacsoport tájékoztatásért fordult egyes kormányzati szervekhez és hiánypótlásért a beadványozókhoz. A válaszok beérkezése után várhatóan ősszel kezdi el tárgyalni a testület az indítványt. Az LMP nemrég jelezte, hogy hatvan ellenzéki képviselő aláírásának összegyűjtésével támadták meg az AB előtt a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. Tegnap a Jobbik is bejelentette, hogy szintén ellenzéki képviselők támogatásával benyújtották a plakáttörvénnyel kapcsolatos beadványukat, kérve a törvény alaptörvény-ellenességének kimondását. Halász János, a Fidesz frakciószóvivője erre úgy reagált: a Jobbik a plakáttörvény ügyében a nemzeti érdekek helyett egy milliárdos érdekeiért harcol kétségbeesetten. Bárcsak akkor lennének ilyen aktívak, amikor a betelepítési kvótától kell megvédeni az országot - tette hozzá. Az ősszel kerülhet terítékre Székely László ombudsman kvótaügyben tett indítványa is, amellyel az AB megvárja az Európai Unió Bíróságának döntését. Bitskey Botond, az AB főtitkára lapunknak nyilatkozva ezek mellett a földügyekben beadott indítványokat, valamint a paksi bővítéssel kapcsolatos és más közérdekű adatokkal összefüggő beadványokat említette a testület őszi napirendje kapcsán. Bitskey megjegyezte: a testület elé kerülő ügyeket nézve nem vált valóra az az elképzelés, hogy az AB-t érintő törvénymódosításokkal a testület elsősorban a bírói döntések vizsgálatával foglalkozzon, és kikerüljön a politikai mezőből. Politikai, nem polgári engedetlenség A kormányszóvivő szerint a polgári engedetlenség politikai kategória, a magyar jogrend nem teszi lehetővé, hogy bármely civil szervezet kivonja magát az Országgyűlés által elfogadott, életbe lépett törvények hatálya alól. Kovács Zoltán a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken úgy fogalmazott: sokat elmond arról, mivel állunk szemben, hogy mely szervezetek nem hajlandók regisztrálni a civil törvénynek megfelelően. A Soros-szervezetek egyértelműen azonosíthatók azok között, amelyek megpróbálnak ellenállni - magyarázta. Ismert, a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény a héten lépett hatályba. Kovács Zoltán a budapesti FINA-világbajnokságról azt mondta, mind az anyagiakat, mind a szervezést tekintve elvégezték azt a munkát, amely egy sikeres rendezvény megvalósításához szükséges. (LR)