Magyar Hírlap, 2017. augusztus (50. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-01 / 177. szám

Belföld Az ilyen típusú járművek gyakran zavarják a lakosságot, sokszor a BKV menetrend szerint közlekedő járatait is Rendezetlen a városnéző buszok ügye Jobbágyi Zsófia A főváros frekventáltabb részein nem, csupán egyes helyeken, pél­dául a budai Várban vezettek be korlátozásokat a városnéző buszok forgalmi rendjét illetően. A ren­dezetlen helyzetre egy tavaly kiírt koncessziós eljárás adhatott volna megoldást, ám azt érvénytelení­tették, így a helyzet továbbra sem változott. Rövid távon tervezett korlátozá­sokat már bevezettek a Hop on Hop off városnéző autóbuszok forgal­mában, erre példa a Belső-Lipótvá­­rosban, a budai Várban vagy a Her­cegprímás utcában elhaladó buszok forgalmi rendjének megváltoztatása - tájékoztatta lapunkat a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Közöl­ték, mivel Budapest frekventáltabb részein sem további nagyszámú vá­rosnéző autóbuszos megállóhelyek, sem forgalmi sávok kijelölésére nincs lehetőség, ezért „ilyen jelle­gű intézkedési tervek nem kerültek napirendre korábban sem”. Ismert, a nagyszámú Hop on Hop off városnéző autóbuszos szolgálta­tások 2005 és 2008 között épültek ki a fővárosban, jellemzően szabá­lyozatlan piaci körülmények között. A fővárosi önkormányzat korábbi megfogalmazása szerint bár a szol­gáltatás nagymértékben növeli Bu­dapest idegenforgalmi kapacitása­it, az ilyen típusú járművek gyakran zavarják a lakosságot, sokszor a BKV menetrend szerint közleke­dő járatait is, például a megállókba való parkolásban. Ennek okai leg­főképpen a piaci körülmények ren­dezetlensége, a műszaki és techno­lógiai elvárások, illetve az egységes szabályozásra vonatkozó előírások hiánya. A helyzet javításáért a Főváro­si Közgyűlés tavaly júniusban dön­tött arról, koncessziós eljárást indít, hogy rendezze a piaci körülménye­ket, valamint „a főváros idegen­­forgalmi adottságainak megfelelő, színvonalas városnéző autóbuszos szolgáltatást alakítson ki”. Az eljárást azonban tavaly ered­ménytelennek nyilvánították és újabb kiírásáról döntöttek. A BKK közlése szerint ezt a Fővárosi Köz­­beszerzési Lebonyolító és Minőség­­biztosító Kft. bonyolítja le. A Hop on Hop off buszok gyakran a BKV megállóiban veszik fel az utasokat Fotó: Varga Imre Augusztus 20. : Számos újítással készülnek a szervezők az idei nemzeti ünnepre Idén megújítják az augusztus 20-i ünnepi tűzijáték struktúráját és koncepcióját - jelentette be tegnap az MTI híre szerint Kara Ákos. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kiemelte, az utóbbi évek leglátványosabb tűzijátékára készülnek. Az államalapítás ünnepe az egyik legfonto­sabb nemzeti ünnep, ez mozgatja meg leginkább az embereket Magyarországon, a külhoni magyar­ság körében, és számos turista is érdeklődik a rendezvények iránt, ezért sok újítással készülnek - mondta az államtitkár. A programok idén is a Kossuth Lajos téren kezdődnek, katonai tiszteletadás mellett felvonják a nemzeti lobogót, majd a honvédtisztjelöltek avatása következik. Emellett most is lesz hagyományos ünnepi körmenet, a budai Várban pedig megtartják a mesterségek ünnepét - folytatta az államtitkár, hozzátéve: a részletekről augusztus 10-én az Országházban tartanak majd sajtótájékoztatót. Hangsúlyozta: kiemelt figyelmet fordítanak a biztonságra, amiért ebben az év­ben is az operatív törzs lesz a felelős. Kara Ákos bejelentette, hogy idén a Lánchíd és a Margit híd közötti Duna-szakaszra helyezik át a tűzijátékot, melynek költsége nettó százhetvenötmillió-hat­­százezer forint lesz. (PDF) Hírek Négyéves programot indított uniós támogatással a kép­zési kapacitás és infrastruktúra javítása, a lemorzsolódás csökkentése és a diplomások arányának növelése érdeké­ben a Szegedi Tudományegyetem - tájékoztatta a felsőokta­tási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. A projekt megvalósítására az egyetem és a Gál Ferenc Főiskola konzorciu­ma 3,675 milliárd forint támogatást nyert el. (KCI) Simicska Ádám a Jobbik országos listájának ötödik helyén szerepelhet a 2018-as parlamenti választáson - tudta meg az Origó. Simicska Lajos fia jelenleg a Magyar Nemzet kiadóját ve­zeti, de a portál információi szerint inkább politikai karrierre vá­gyik. Az Origó megjegyzi, hogy ez a pozíció szinte biztos bejutást jelentene az ifjabbik Simicskának, így a milliárdos üzletember­nek a fián keresztül közvetlen rálátása lenne a Jobbik mindenna­pi ügyeire, politikájára. (BK) Az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Kétfarkú Ku­tya Párt is támogatja az állami cégvezetők bérének maximá­lásáról szóló népszavazási kezdeményezést - közölték az ellenzéki pártok. A Fidesz szerint a baloldal kettős mércét al­kalmaz, mert kormányzásuk alatt nem csökkentették az állami cégvezetők bérét, viszont kevesebb lett a nyugdíj. Hozzátették: a népszavazási kezdeményezés szabályai egyértelműek, a magyar emberek majd eldöntik, hogy legyen-e referendum. (BR) 2 Szalai Laura Az idén már több mint kilenc­ezer- hatszázan kezdik meg tanul­mányaikat duális képzési formában. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a jelentkezők száma, ami azt jelzi, hogy egyre vonzóbb ez a kép­zés a felsőoktatásban.­ ­ Egyre több hallgató választja a duális képzést, s a legnépszerűbb­nek a gazdaságtudományi szakok számítanak - ez látszik az idei fel­vételi adatokból. A számok alapján míg 2015-ben még körülbelül hat­ezren jelentkeztek első helyen duá­lis képzésre, egy évvel később már csaknem 9700-an, az idén pedig még többen, 12 673-an. A jelentke­zők körében a legnépszerűbbnek a gazdaságtudományok számítanak, ezt a képzési területet az idén csak­nem ötezren jelölték meg első he­lyen. Sokan választják a műszaki képzéseket is, ezekre négyezren je­lentkeztek. Harmadik helyen áll az informatika 2729 jelentkezővel, de az agrárterület is népszerű, amelyet nagyjából ezren választottak. A ter­mészettudományoknál egyelőre ke­vésbé népszerű a duális képzési for­ma, az idén mindössze huszonegyen jelentkeztek ilyenre. Az Oktatási Hivatal adatai alapján a duális képzésre felvettek száma a következőképpen alakult: 2015-ben összesen négyezer diák nyert felvé­telt, 2016-ban pedig már csaknem hétezer. Az idén összesen 9633-an kezdhetik meg tanulmányaikat eb­ben a képzési formában. Parragh László, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara elnöke az M1 csatornán arról beszélt teg­nap, hogy a duális képzés a gyakor­lat megszerzését segíti az egyete­mi évek alatt, így a diploma átvétele után szinte már nem kell állást ke­resniük a fiataloknak, hiszen általá­ban annál a cégnél helyezkednek el, ahol a képzésben is részt vettek. Ar­ról is beszámolt, hogy a napokban meghirdetett felvételi ponthatárok visszatükrözik a piaci igényeket. A duális képzés lényege, hogy a hallgatók a műszaki, informa­tika, természettudomány, agrár vagy gazdaságtudományok terüle­tén a felsőoktatási intézmény mel­lett vállalatoknál szereznek gyakor­latot, amelyek képzési programot is kidolgoznak számukra. Mindez­zel a fiatalok gyakorlatorientáltabb tudásra tesznek szert, no meg fize­tést is kapnak a cégektől az ott töl­tött gyakorlati időre. Az OECD 2014-ben egy fiatalok munkavállalási lehetőségeit elem­ző kiadványában arra mutatott rá, hogy a szakképzés közben történő vállalati tanoncképzés, illetve a du­ális képzések típusai elősegíthetik az iskolából a munkaerőpiacra va­ló átmenetet. Megállapították azt is, hogy a 2008-as válságot követően a fiatalok munkanélküliségi aránya a tipikusan duális szakképzést mű­ködtető országokban sokkal kevés­bé romlott. A szervezet idei jelentésében azonban szükségesnek nevezte a duális képzés újragondolását. Az OECD-nek az nem tetszik, hogy az alapkészségek elsajátítását segí­tő oktatás visszaszorult a szakmai gyakorlat rovására. A jelentkezők körében a gazdaságtudományok számítanak a legkedveltebbnek, ezt a szakterületet az idén csaknem ötezren jelölték meg első helyen Népszerű a duális képzés a felsőoktatásban Nyomásgyakorlás a Soros-terv jegyében Nem pártkatonákkal fogják betölteni a közigazgatási bírói helyeket Az Igazságügyi Minisztérium a leghatározottabban visszautasítja a 444 internetes portál sejteté­­sekre épülő, mindennemű szakmai megalapozottságot és tárgyi tudást nélkülöző írását - reagált a szaktárca arra a cikkre, miszerint a kormányzat - lengyel példára - a közigazgatásból érkező, a ha­talomhoz lojális hivatalnokokkal akarja betölteni az új közigazgatási bírói posztokat. A minisztéri­um közleménye szerint valóban egyeztetések folynak a tárca és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) között a közigazgatási bírák kiválasztásának feltételeiről. Erre azért is van szükség, mert a közigaz­gatási perek jelentősen eltérnek a magánjogiaktól. A jelenlegi rendelet szerint pedig a kiválasztás olyan pontozási rendszerre épül, amelyben a közigazgatásból pályázók szakismerete nem kellőkép­pen elismert, illetve olyan kritériumok is szerepelnek, amelyeket nem tudnak teljesíteni. A Fidesz szerint Magyarország és Lengyelország is a „Soros-terv” útjában áll, nem akar migránsokat betele­píteni, és elutasítja a kötelező kvótát, ezért mindkét ország ellen erőteljes nyomásgyakorlás indult. Ennek része az igazságszolgáltatás ellen indított hadjárat is - reagált közleményében Hidvéghi Ba­lázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója. (BR) b­e­rf­i?í­d. m­a­g­yarhirlap.hu

Next