Magyar Hírlap, 2017. szeptember (50. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-01 / 204. szám

Belföld Álláspont Savanyú a szőlő Faggyas Sándor lapszerkesztő Szeptember elsejével ezúttal nemcsak az iskolai tanév kezdődik meg, hanem a választási kampány is. Egy kicsit túl korán, hiszen a parlamenti voksolásra még több mint fél évet kell várnunk, de az ellenzéki pártok úgy érzik, máris el kell kezdeni az emberek megdolgozását, hogy jövő tavasszal a többség a kormányváltásra szavazzon. Az idegességgel vegyes sietség részben érthető, hiszen minden mérvadó közvélemény-kutatás egybehangzó adatai szerint 2017 nyarának végén a Fidesz-KDNP nép­szerűsége messze meghaladja valamennyi pártét, sőt az összes baloldalinak mondott pártét együttvéve is. Vagy­is jelen állás szerint a választók többsége újabb négy év­re meghosszabbítaná a jelenlegi kormány mandátumát. Az idegesség azért is érthető, mert az ellenzéki pár­tok - sem a bal-, sem a jobboldalon - jól láthatóan nem tudnak alternatívát kínálni az embereknek az Orbán­­kormány hétéves teljesítményével szemben. S nemcsak a KSH adatai, de a polgárok mindennapi tapasztalatai is azt mutatják, hogy a többség jobban él, mint nyolc vagy akár négy éve. És abban bízik, hogy ha így megy tovább, akkor négy év múlva még jobban. Ezt a bizakodó köz­hangulatot úgy próbálják az ellenzéki pártok és mé­diamunkások lerombolni, hogy egyrészt mindennap minden pozitív lépést és eredményt­­a gazdasági nö­vekedéstől és a foglalkoztatás emelkedésétől, a bér- és nyugdíjemelésen át a családtámogatások és a lakossági fogyasztás bővüléséig) kétségbe vonnak, bagatellizál­nak; másrészt irreális, fedezetlen, átlátszó ígéretekkel igyekeznek túllicitálni az általuk leszólt eredményeket. Ezért van tele az ellenzéki sajtó olyan drámai címek­kel, mint (csak néhány frisset idézve): „Még keresik a kórházi patkányt”; Komoly veszélyben van tízezrek la­kása”; „Az Ormánság végnapjai”; „Árhullám a tejpia­con”; „Rekordszinten az üres háziorvosi praxisok szá­ma”; „Csökkenthetné a Fidesz a rezsit, de nem akarja”; „Belefulladnak a közmunkába”; „Népbutítás középis­kolás fokon” és hasonlók. De azért a baloldalon is egyre többen érzik, ez a minden rút, minden rossz, semmivel nem vagyunk megelégedve jeligéjű negatív kommuni­káció süket fülekre talál az emberek többségénél. Főként ha olyanoktól hallják, akiket már­ sokszor hazugságon, csaláson, lopáson kaptak, és akik egy végletesen legyen­gített, eladósított, kiszolgáltatott államot és államház­tartást hagytak maguk után 2010-es bukásukkor. „Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt ér­demel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz em­berek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba.” Sokan, sokszor idézték már ezt a Széchenyi­nek tulajdonított bölcsességet (amit valójában Surányi Miklós adott a legnagyobb magyar szájába Egyedül va­gyunk című életrajzi regényében). Bizony, nincs könnyű helyzetben a hazai ellenzék és médiája, hiszen minden előjel szerint az a nép, amely 2010 tavaszán a silány fic­kókat elküldte, jövő tavasszal egymás után harmadszor is ugyanazt a politikai erőt kívánja a kormányzásra fel­hatalmazni. Ha pedig a magát (egyedül!) demokratikus­nak állító ellenzék a kormányt nem tudja leváltani, ak­kor persze nem magát, hanem a népet hibáztatja. Azt a balga népet, amely nem hallgat az ő bül-bül szavára. Hát ezért savanyú a szőlő, s ezért a nagy idegesség és csapkodás-kapkodás az ellenzéki pártoknál. De rajtuk az sem segít, ha az idei szüreten, hírek szerint, különö­sen édesnek ígérkezik a szőlőtermés. 3 2017. szeptember 1., péntek Kormányinfo 96 Levélben fordult Orbán Viktor kormányfő Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy Brüsszel járuljon végre hozzá a magyar határvédelmi költségekhez Korrekt ajánlat az uniónak Kacsóh Dániel Eddig mintegy kétszázhetven­­milliárd forintot költött hazánk ha­tárvédelemre, ennek az összegnek a felét kéri a magyar kormány az Eu­rópai Bizottságtól - jelentette be Lá­zár János miniszter a bevándorlási helyzet áttekintése kapcsán. Az Európai Bizottság (EB) ve­zetése mostanában szinte napon­ta hozza szóba a szolidaritás kérdé­sét. Ezzel a gondolattal egyetértünk, ennek szellemében Orbán Viktor kormányfő levélben fordult Jean- Claude Juncker elnökhöz, tekint­ve, hogy hazánk a migrációs vál­ság kirobbanása óta tartja magát a schengeni szabályokhoz, a határ­védelemhez. Európa valamennyi polgárát védjük az illegális beván­dorlókkal szemben - tudatta Lázár János Miniszterelnökséget veze­tő miniszter a tegnapi Kormányin­­fón. Úgy folytatta, az eddigi magyar költségek több mint nyolcszázmil­lió eurót, nagyjából kétszázhet­­venmilliárd forintot tesznek ki, ezt a magyar adófizetők lényegében egyedül finanszírozták. Ennek az összegnek a felére tartana igényt hazánk, legalábbis ezt kérte leve­lében a miniszterelnök, ami „kor­rekt ajánlat”. Lázár utalt arra, az EB a közelmúltban pénzt küldött a ge­Röviden rögöknek, az olaszoknak és Bulgá­riának a bevándorlással kapcsolatos költségekre. Kitért arra is, a kor­mány mindettől függetlenül készen áll arra, hogy akár a román határnál is felhúzza a kerítést. Hangsúlyozta ugyanakkor, ha­zánk cselekvéssel s nem kéréssel kezdte Európa védelmét, ám most joggal számítunk arra, hogy a költ­ségekhez érdemben hozzájárul vég­re az unió. Üzenetek helyett tetteket várunk - húzta alá, megjegyezve, a jövő héten megszületik a kvótadön­tés az Európai Bíróságon, amit egy brüsszeli diktátum miatt kezdemé­nyezett a kormány. Szólt arról is, az ítélet után is maradhatnak vitatott pontok, nem zárta ki, hogy a kér­dés újra az Európai Bíróságon köt ki. A cél az, hogy holmi kvóták alap­ján senkit ne kelljen befogadni, hi­szen a döntés a magyar társadalmat illeti, ezt a jogot minden lehetséges eszközzel meg fogjuk védeni - szö­gezte le. Megerősítette: jövő év március 7-ig meghosszabbította a kormány az illegális bevándorlás okozta, szeptemberben lejáró válsághely­zetet, részben azért, mert közben az európai biztonsági helyzet jelen­tősen romlott. Kitért arra is, napi­renden van Líbiában a kerítés és a táborépítés, azok a felvetések pe­dig, amelyek szerint helyben kell segíteni, egyeznek a magyar állás­ponttal. A bevándorlást ugyanis megállítani, nem megszervezni kell - hangoztatta. Lázár úgy fogalmazott, hadjárat indult Varsó ellen, a hangnem pedig szokatlan, ezért fontos, hogy a ma­gyar kormány szolidaritást vállal­jon a lengyelekkel. Németország és az EB kettős mércét alkalmaz, ami teljes egészében elfogadhatatlan - hangsúlyozta a tárcavezető. Ami a gazdasági eredményeket il­leti, több hitelminősítő is pozitívan értékelte a magyar teljesítményt, erősebb, függetlenebb lett hazánk, csökkent a külső sérülékenységünk. Lázár szerint ez egy nagyon komoly eredmény, s vannak számok, ame­lyek önmagukért beszélnek. Ki­emelte, száznegyvenmilliárddal több volt az állam adóbevétele az el­ső félévben, mint az előzőben, ke­vesebb, mint kétszázezer regisztrált munkanélküli van, ami „történel­mi mélypont”. Közben negyven­ezer fővel csökkent az idén a közfog­lalkoztatottak száma, az érintettek piaci munkahelyekre mennek át. A tanévkezdésről szólva a mi­niszter egyebek mellett megjegyez­te, immár kilenc évfolyam kap in­gyentankönyvet, 2013 óta átlagosan ötven százalékkal nőttek a pedagó­gusi bérek, hamarosan pedig nyolc­­­vanmilliárdból indul iskolafelújítá­si program. Tűrhetetlennek nevezte Lázár János a távozó hol­land nagykövet hazánkat bíráló szavait. Ez a gyarmat­­tartó stílus elfogadhatatlan - fogalmazott a miniszter, aki szerint ha mi megadjuk Hollandiának a tiszteletet, akkor ezt mi is elvárhatjuk tőlük. • A kormány döntése értelmében a Seuso-kincseket Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Székesfehérváron és Zalaegerszegen is kiállítják. • A lombikprogram kibővítéséről és Veres András püspök véleményéről Lázár azt mondta, nincs joga, hogy az egyház meggyőződését kritizálja, de a ma­gyar állam célja, hogy minél több gyermek szülessen. A programot átláthatóvá kell tenni, és a meddő pároknak segíteni kell. • A csok tervezett átalakításáról a Magyar Hírlap kér­désére úgy válaszolt, a rendszer felülvizsgálata napi­renden van, saját maga azt szorgalmazná, hogy a le­bonyolítást az állam vegye át a bankoktól. A kormány álláspontja az, hogy a használt ingatlanok vásárlásához is bővíteni kell a lehetőségeket, mert vidéken erre nagy igény van. Magyarországon nagyjából kétszázezer üres, hasz­nált ingatlan van. • Az év végéig meghosszabbították a településképvé­delmi rendeletek megalkotásának határidejét - tájé­koztatott a tárca­vezető. A miniszter a kormány nevében részvétét fejezte ki a szerdán elhunyt Makk Károly Kossuth-díjas film­rendező családjának. A rendező életművét a 20. szá­zad egyik legnagyobb magyar filmes teljesítményének nevezte. • A kormány azt javasolja a parlamentnek - tájékozta­tott Lázár -, hogy törvényben szabályozza: a karsztvi­­zes területeket leszámítva nyolcvan méter mélységig ingyenesen és engedélymentesen lehessen kutat fúr­ni a településeken. Ez Magyarország nyolcvannyolc szá­zalékát érinti. A részleteket ugyanakkor helyi rendeletek­ben dolgozhatnák ki az önkormányzatok. • A kabinet döntött arról, hogy százötvenkét kistele­pülés fejlesztéseihez járul hozzá. • A kormány mentőautó-beszerzési programot indít. A miniszter elmondta, éves szinten száz új járművet kell venni, ami legalább ötmilliárd forintos kiadás. • A jövőben a gyógyszeripar számára lehetőséget biz­tosítanának, hogy a kórházakban gyógyszerteszteket végezhessenek. • Az Egészséges Budapest Program keretében a kabi­net azt a célt fogalmazta meg, hogy elengedhetetlenül szükséges a súlyponti kórházak mellett a szakrendelők és a járóbeteg-ellátás fejlesztése is. (BR) Megállítani, nem megszervezni kell a bevándorlást - mondta Lázár János a Kovács Zoltán kormányszóvivővel közösen tartott tájékoztatón Fotó: Hegedűs Róbert

Next