Magyar Hírlap, 2017. szeptember (50. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-02 / 205. szám

Kultúra Rejtőzködő Magyarország 815. Szent Mihály téglái Ludwig Emil­­ Ukrajna területén folytatjuk a kö­zépkori templomokat gyűjtő utun­kat, az északkeleti Kárpátok déli la­pályán. Három országhatár osztja meg a lankás, csendes vidéket, az 1920. évi trianoni országszabda­­lás örök szégyenére. Az 1939 és 1944 között visszakapott Kárpátalja négy ősi magyar megyéje volt itt: Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros, a ma­gyar ajkú, túszul ejtett népével. Ott található az a színmagyar la­kosú ikerközség, Nagy- és Kis-Szel­­menc, amelyet 1947-ben a győzte­sek fakezű térképrajzolói oly módon szeltek ketté, hogy az egyik fele az újból létrejött Csehszlovákiához, a másik Szovjet-Ukrajnához került. A legújabb időkig legkevesebb hat­van kilométert kellett körbeutaznia - útlevéllel - annak, aki a családtag­jait és a rokonait akarta látni, netán eltemetni. Jelenleg sem lehet gép­járművel átkelni a két falurész köz­ti határon, csak gyalogszerrel és kerékpárral; most is katonák vi­gyáznak a rendre. Ukrán területen legközelebb Palágy, tőle kőhajításnyira Komoróc (Komarovci) helység fekszik a szlo­vák határtól. A terület birtokosa az Aba nemzetségbeli Finta nádor volt, királyi adományként kapta az 1280- as években, utódai a Palágyi család földesurai, később ungi-beregi ne­mesek lettek. Ők 1436-ban kizáró­lagos jusshoz fértek hozzá Zsigmond király jóvoltából, a família fiúági ki­halását követően a birtokok egy ré­sze a kincstárra szállt vissza, a töb­bit a Bercsényi grófok örökölték. Az 1800-as években a híres Buttler Já­nos gróf földjeihez tartozott Palád (Polad). Helységneve a Pál személy­névből származik (Komoróc a szláv szúnyog-komár szóból), az első hi­teles írásbeli felbukkanása egy 1325- ben keltezett levélben olvasható. Az idővel összenőtt ikerfalu palá­gyi felénél, dombháton magasodik a 13. század végén épült, Szent Mi­hály titulusú templom. Építtetői és kegyurai szintén a Palágyiak voltak. A 15. században gyökeresen átfor­málták az egyházat, a gótikus stí­lus jegyében. A katolikus hitet elha­gyó, protestáns magyarok 1575-ben foglalták el és tartották meg magu­kénak mind a mai napig. Nem so­kan maradtak. Az 1990-ben meg­jelent Kárpátalja műemlékei című, rendkívül alapos munka, illetve a szerzője, Deschmann Alajos építész nyomát követve ismerhetjük meg a templom történetét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Csaroda román kori templomát és Palágy-Komoróc 13. századi egy­házát a legközelebbi rokonoknak tartjuk. Mindkettő téglából épült a kőben szegény vidéken, ahol a kü­lönlegesen szép, karcsú harangtor­nyokba román kori ikerablakokon át jut be a világosság. Egyféle, mesteri kőműves- és ács­munka díszíti a négy fiatornyos, kö­rüljárható fa galériás, zsindelyborí­tású, gombos palágyi haragtornyot. A korai gótikus formájú déli bejárat gondosan faragott tégla és kő bélletei egymást utánozzák, a hajó nyújtott tölcsérű résablakait ugyancsak má­solják. Belül a hajó nyugati, kegyúri karzata két zömök földszinti pillér­re támaszkodik, az emeleten véko­nyabb, henger formájúra faragott oszlopok váltják ki a torony keleti falának emeleti lépcsőfeljáratát és a fölébe falazott áthidalást. A csarodai és palágyi egyházak között az az egy, ámde markáns szerkezeti különb­ség mutatkozik, hogy az utóbbi, még a 14-15. században lebontott, román kori apszisa helyébe fél nyolcszögzá­­ródású szentély épült. Kívül egyfor­ma, vízvetős sarokpillérek támaszt­ják meg a teremtemplomot; később még egy pár megvastagított derék­­gyámpillérre is szükség lett a déli és északi oldalfalak szilárdságához. Az egyház újkori megújításai­nak évszámait a Historia Domus őr­zi, miszerint 1617-ben, 1650-ben, 1729-ben, 1791-ben renoválták, 1895-ben restaurálták. Az 1980-as években megújították templomot, bádoglemezzel borították be a kar­csú toronysisakot, a rendszervál­tozás után azonban visszaállítot­ták a zsindely héjazatot. Jelenleg a 19. századi vakolattól lecsupaszított, román kori hajószakasz várakozik a tartós megújítására. A palágyi református templom román kori hajója várja a megújulást A szerző felvétele Legendás filmeket mutatnak be decemberig a Premier Kultcaféban Végéhez ér a dokusorozat RZ Mások mellett Sára Sándor, Hu­­szárik Zoltán és Jancsó Miklós al­kotásaival zárul a Magyar Művészeti Akadémia 100 magyar dokumen­tumfilm című sorozata szeptember 4-től a Premier Kultcaféban. Az utolsó három tematikus blokk következik a 100 magyar dokumen­tumfilm című sorozatban szep­tember 4-től december 18-ig a bu­dapesti Premier Kultcafé termében (a volt Vörösmarty moziban). A Ma­gyar Művészeti Akadémia program­járól tartott tegnapi sajtótájékoz­tatón Buglya Sándor, a köztestület film- és fotóművészeti tagozatá­nak vezetője a távirati iroda szerint felidézte, hogy a 2014 őszén kez­dett sorozat összeállításához film­esztéták és történészek véleményét kérték, így állt össze a kilencven dokumentumfilmből és tíz doku­mentum-játékfilmből álló lista. Kelecsényi László filmtörténész, a Költészet és valóság című - ti­zenegyedik - blokk házigazdája el­mondta, hogy a vetítéseket rövid beszélgetések vezetik be és zárják. Ebben a válogatásban látható majd George Höllering Hortobágy című, 1936-os dokumentumfilmje és Szőts István Kövek, várak, emberek című munkája, majd Gyöngyössy Imre, Sára Sándor, Zolnay Pál, Bódy Gábor, Gaál István, Vadász János, Huszá­­rik Zoltán, Gyarmathy Lívia, Szirtes András, Tóth János, Jancsó Miklós és Grunwalsky Ferenc filmjeit vetí­tik. A Művészet és hatalom című vá­logatás szerkesztője Szekfű András filmtörténész, tájékoztatása szerint Kovács András Extázis 7-től 10-ig című, 1969-es alkotásával kezdődik a blokk, majd Gulyás János Ismeret­lenek, Kisfaludy András Elszállt egy hajó a szélben, Péterffy András Moz­góképregény és Jelenczki István Esz­mélet után című munkái láthatók. A szintén Szekfű által szerkesz­tett Szép új világ című rész pedig a rendszerváltás utáni társadalom je­lenségeit kutatja Almási Tamás Te­hetetlenül, Schiffer Pál Elektra Kft., Fekete Ibolya Az apokalipszis gyer­mekei, valamint Bolse vita, illetve Zsigmond Dezső Élik az életüket cí­mű filmjein keresztül. Buglya Sándor tájékoztatása sze­rint a sorozat nyomán az akadé­mia kötet megjelentetését is tervezi, 2018-ban pedig animációs hímekkel indul újabb vetítésciklus. Rakjuk össze mottóval várják az érdeklődőket szeptember 16-án Bővül a Színházak éjszakája­ ­­ A korábbi évekhez képest több program és négy új csatlakozó teát­rum várja az érdeklődőket a Szín­házak éjszakáján, szeptember 16-án. A rendezvényről tartott tegnapi saj­tótájékoztatón Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes kiemelte, hogy az idén a Rakjuk ösz­­sze! mottó jegyében a közös alkotó­munkát és az együttgondolkodást helyezik a középpontba. Mint rá­mutatott, a fővárosi önkormány­zat a színházak munkáját olyan be­ruházásokkal segíti, mint az Örkény Színház, a Pesti Színház, az Új Szín­ház, a Katona Kamra és a József Atti­la színház jelenlegi felújítása. Ebben az évben a Jurányi Inkubá­­torház is csatlakozott a szervezők­höz és igyekezett kreatív ötletekkel hozzájárulni a rendezvény sikeré­hez - mondta Rozgonyi-Kulcsár Viktória, az intézmény vezetője. A Színházak éjszakája projektve­zetője, Komáromi György tájékoz­tatása szerint a délutántól éjszakába nyúló rendezvényen az idén elő­ször rendhagyó sétákon is részt ve­hetnek a jól megszokott bemutatók, nyílt próbák, beszédtechnikai fog­lalkozások és workshopok mellett. Az Országos Színháztörténeti Mú­zeum és Intézet sétáinak résztvevői megismerhetik a nemzeti színházak hűlt helyeit, az eltűnő és megszülető budai színházakat, az első hivatalos társulatot és a pesti Broadway-t. Lesz karaoke-játék az Őrült nők ketrece művészeivel, duettszín­ház a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész növendékei­vel, a főváros egyik új színházában, a Hatszín Teátrumban, az Opera­házban pedig a titkos tereket mu­tatják meg. 13 2017. szeptember 2., hétvége Irodalom Tokaj és Vizsoly vendégségével megnyílt a Budavári Könyvünnep Elkezdődött a XV. Budavári Könyvünnep tegnap délután, a vasárnapig tar­tó rendezvényen három napon át huszonkilenc kiadó és hét kulturális in­tézmény várja könyv- és programkínálatával a közönséget a budai Várban. Az ünnepélyes megnyitón Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere be­szédében úgy fogalmazott: az elmúlt tizenöt év története kötelez. Kiemelte, hogy a könyvünnep két díszvendége az idén Tokaj és Vizsoly, valamint beszélt arról is, hogy a rendezvényen a reformáció ötszázadik évfordulójáról, a száz éve született Szabó Magdáról és az idén elhunyt Jókai Annáról is megemlékez­nek majd. A fesztivál színpadán és a Zenepavilonban koncertek lesznek, emel­lett különféle beszélgetéseket is meghallgathat a közönség, a standoknál pe­dig számos szerző dedikálja a műveit. (LZ) Koncert Tommy Vig íróknak és költőknek írt hét dzsessz-szimfóniát Ma este 8 órától a Budapest Jazz Clubban mutat be Zene és irodalom cím­mel neves magyar írók emlékére hét vadonatúj dzsessz-szimfóniát Tommy Vig. A csodagyerekként induló, majd kivándorlása után Amerikában is rendkívüli sikereket elérő, a mai napig elismertségnek örvendő dzsesszdobos új produk­ciójának műsorán Arany János, Ady Endre, Petőfi Sándor, Jókai Mór, József At­tila, Karinthy Frigyes és Rejtő Jenő ihlette kompozíciók hangzanak el, mind­egyik az amerikai dzsessz és a magyar klasszikus kortárs zene különleges ötvözete. Az annak idején a londoni és a riói olimpikonjainkat is hasonló elő­adással köszöntő Tommy Vig ezúttal vibrafonon játszik majd, és nyolc muzsi­kustársával lép fel a fővárosi klubban. (ZL) Hírek Eike Schmidt német művészet­­történész, az Uffizi képtár jelenlegi igazgatója veszi át a bécsi Szépmű­vészeti Múzeum vezetését 2019- től. Az MTI jelentése szerint Thomas Drozda kulturális miniszter a tegnapi bejelentésen úgy fogalmazott, hogy Schmidt bevezeti majd a digitális kor­szakba az intézményt. A szakember az Uffizi képtárból négyéves mandá­tuma lejártával áll a bécsi múzeum élére. Heidelbergben tanult modern és középkori művészetet, dolgozott a firenzei Német Művészettörténeti In­tézetben, a washingtoni Nemzeti Mű­vészeti Galériában, és a Los Angeles-i Getty Múzeumban is. (LZ) Kisjátékfilmek készítésére 77,7 millió forintot, a 17. Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál megrende­zéséhez négymillió forintot sza­vazott meg e heti ülésén a Nem­zeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) médiatanácsa. A tegna­pi közlemény szerint a Huszárik Zol­­tán-pályázat első fordulójában ti­zenkét tervezett film támogatásáról határozott a testület. A Los Angeles-i szemlén a tanács mecenatúraprog­ramjában elkészült alkotásokat is be­mutatják, és a testület hasonlóképp részt vesz a novemberi, 17. Lakiteleki Filmszemlén is, ahol ötszázezer forin­tot ajánlott fel a különdíjra. (ZR)

Next