Magyar Hírlap, 2017. szeptember (50. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-02 / 205. szám
Kultúra Rejtőzködő Magyarország 815. Szent Mihály téglái Ludwig Emil Ukrajna területén folytatjuk a középkori templomokat gyűjtő utunkat, az északkeleti Kárpátok déli lapályán. Három országhatár osztja meg a lankás, csendes vidéket, az 1920. évi trianoni országszabdalás örök szégyenére. Az 1939 és 1944 között visszakapott Kárpátalja négy ősi magyar megyéje volt itt: Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros, a magyar ajkú, túszul ejtett népével. Ott található az a színmagyar lakosú ikerközség, Nagy- és Kis-Szelmenc, amelyet 1947-ben a győztesek fakezű térképrajzolói oly módon szeltek ketté, hogy az egyik fele az újból létrejött Csehszlovákiához, a másik Szovjet-Ukrajnához került. A legújabb időkig legkevesebb hatvan kilométert kellett körbeutaznia - útlevéllel - annak, aki a családtagjait és a rokonait akarta látni, netán eltemetni. Jelenleg sem lehet gépjárművel átkelni a két falurész közti határon, csak gyalogszerrel és kerékpárral; most is katonák vigyáznak a rendre. Ukrán területen legközelebb Palágy, tőle kőhajításnyira Komoróc (Komarovci) helység fekszik a szlovák határtól. A terület birtokosa az Aba nemzetségbeli Finta nádor volt, királyi adományként kapta az 1280- as években, utódai a Palágyi család földesurai, később ungi-beregi nemesek lettek. Ők 1436-ban kizárólagos jusshoz fértek hozzá Zsigmond király jóvoltából, a família fiúági kihalását követően a birtokok egy része a kincstárra szállt vissza, a többit a Bercsényi grófok örökölték. Az 1800-as években a híres Buttler János gróf földjeihez tartozott Palád (Polad). Helységneve a Pál személynévből származik (Komoróc a szláv szúnyog-komár szóból), az első hiteles írásbeli felbukkanása egy 1325- ben keltezett levélben olvasható. Az idővel összenőtt ikerfalu palágyi felénél, dombháton magasodik a 13. század végén épült, Szent Mihály titulusú templom. Építtetői és kegyurai szintén a Palágyiak voltak. A 15. században gyökeresen átformálták az egyházat, a gótikus stílus jegyében. A katolikus hitet elhagyó, protestáns magyarok 1575-ben foglalták el és tartották meg magukénak mind a mai napig. Nem sokan maradtak. Az 1990-ben megjelent Kárpátalja műemlékei című, rendkívül alapos munka, illetve a szerzője, Deschmann Alajos építész nyomát követve ismerhetjük meg a templom történetét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csaroda román kori templomát és Palágy-Komoróc 13. századi egyházát a legközelebbi rokonoknak tartjuk. Mindkettő téglából épült a kőben szegény vidéken, ahol a különlegesen szép, karcsú harangtornyokba román kori ikerablakokon át jut be a világosság. Egyféle, mesteri kőműves- és ácsmunka díszíti a négy fiatornyos, körüljárható fa galériás, zsindelyborítású, gombos palágyi haragtornyot. A korai gótikus formájú déli bejárat gondosan faragott tégla és kő bélletei egymást utánozzák, a hajó nyújtott tölcsérű résablakait ugyancsak másolják. Belül a hajó nyugati, kegyúri karzata két zömök földszinti pillérre támaszkodik, az emeleten vékonyabb, henger formájúra faragott oszlopok váltják ki a torony keleti falának emeleti lépcsőfeljáratát és a fölébe falazott áthidalást. A csarodai és palágyi egyházak között az az egy, ámde markáns szerkezeti különbség mutatkozik, hogy az utóbbi, még a 14-15. században lebontott, román kori apszisa helyébe fél nyolcszögzáródású szentély épült. Kívül egyforma, vízvetős sarokpillérek támasztják meg a teremtemplomot; később még egy pár megvastagított derékgyámpillérre is szükség lett a déli és északi oldalfalak szilárdságához. Az egyház újkori megújításainak évszámait a Historia Domus őrzi, miszerint 1617-ben, 1650-ben, 1729-ben, 1791-ben renoválták, 1895-ben restaurálták. Az 1980-as években megújították templomot, bádoglemezzel borították be a karcsú toronysisakot, a rendszerváltozás után azonban visszaállították a zsindely héjazatot. Jelenleg a 19. századi vakolattól lecsupaszított, román kori hajószakasz várakozik a tartós megújítására. A palágyi református templom román kori hajója várja a megújulást A szerző felvétele Legendás filmeket mutatnak be decemberig a Premier Kultcaféban Végéhez ér a dokusorozat RZ Mások mellett Sára Sándor, Huszárik Zoltán és Jancsó Miklós alkotásaival zárul a Magyar Művészeti Akadémia 100 magyar dokumentumfilm című sorozata szeptember 4-től a Premier Kultcaféban. Az utolsó három tematikus blokk következik a 100 magyar dokumentumfilm című sorozatban szeptember 4-től december 18-ig a budapesti Premier Kultcafé termében (a volt Vörösmarty moziban). A Magyar Művészeti Akadémia programjáról tartott tegnapi sajtótájékoztatón Buglya Sándor, a köztestület film- és fotóművészeti tagozatának vezetője a távirati iroda szerint felidézte, hogy a 2014 őszén kezdett sorozat összeállításához filmesztéták és történészek véleményét kérték, így állt össze a kilencven dokumentumfilmből és tíz dokumentum-játékfilmből álló lista. Kelecsényi László filmtörténész, a Költészet és valóság című - tizenegyedik - blokk házigazdája elmondta, hogy a vetítéseket rövid beszélgetések vezetik be és zárják. Ebben a válogatásban látható majd George Höllering Hortobágy című, 1936-os dokumentumfilmje és Szőts István Kövek, várak, emberek című munkája, majd Gyöngyössy Imre, Sára Sándor, Zolnay Pál, Bódy Gábor, Gaál István, Vadász János, Huszárik Zoltán, Gyarmathy Lívia, Szirtes András, Tóth János, Jancsó Miklós és Grunwalsky Ferenc filmjeit vetítik. A Művészet és hatalom című válogatás szerkesztője Szekfű András filmtörténész, tájékoztatása szerint Kovács András Extázis 7-től 10-ig című, 1969-es alkotásával kezdődik a blokk, majd Gulyás János Ismeretlenek, Kisfaludy András Elszállt egy hajó a szélben, Péterffy András Mozgóképregény és Jelenczki István Eszmélet után című munkái láthatók. A szintén Szekfű által szerkesztett Szép új világ című rész pedig a rendszerváltás utáni társadalom jelenségeit kutatja Almási Tamás Tehetetlenül, Schiffer Pál Elektra Kft., Fekete Ibolya Az apokalipszis gyermekei, valamint Bolse vita, illetve Zsigmond Dezső Élik az életüket című filmjein keresztül. Buglya Sándor tájékoztatása szerint a sorozat nyomán az akadémia kötet megjelentetését is tervezi, 2018-ban pedig animációs hímekkel indul újabb vetítésciklus. Rakjuk össze mottóval várják az érdeklődőket szeptember 16-án Bővül a Színházak éjszakája A korábbi évekhez képest több program és négy új csatlakozó teátrum várja az érdeklődőket a Színházak éjszakáján, szeptember 16-án. A rendezvényről tartott tegnapi sajtótájékoztatón Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes kiemelte, hogy az idén a Rakjuk öszsze! mottó jegyében a közös alkotómunkát és az együttgondolkodást helyezik a középpontba. Mint rámutatott, a fővárosi önkormányzat a színházak munkáját olyan beruházásokkal segíti, mint az Örkény Színház, a Pesti Színház, az Új Színház, a Katona Kamra és a József Attila színház jelenlegi felújítása. Ebben az évben a Jurányi Inkubátorház is csatlakozott a szervezőkhöz és igyekezett kreatív ötletekkel hozzájárulni a rendezvény sikeréhez - mondta Rozgonyi-Kulcsár Viktória, az intézmény vezetője. A Színházak éjszakája projektvezetője, Komáromi György tájékoztatása szerint a délutántól éjszakába nyúló rendezvényen az idén először rendhagyó sétákon is részt vehetnek a jól megszokott bemutatók, nyílt próbák, beszédtechnikai foglalkozások és workshopok mellett. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet sétáinak résztvevői megismerhetik a nemzeti színházak hűlt helyeit, az eltűnő és megszülető budai színházakat, az első hivatalos társulatot és a pesti Broadway-t. Lesz karaoke-játék az Őrült nők ketrece művészeivel, duettszínház a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész növendékeivel, a főváros egyik új színházában, a Hatszín Teátrumban, az Operaházban pedig a titkos tereket mutatják meg. 13 2017. szeptember 2., hétvége Irodalom Tokaj és Vizsoly vendégségével megnyílt a Budavári Könyvünnep Elkezdődött a XV. Budavári Könyvünnep tegnap délután, a vasárnapig tartó rendezvényen három napon át huszonkilenc kiadó és hét kulturális intézmény várja könyv- és programkínálatával a közönséget a budai Várban. Az ünnepélyes megnyitón Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere beszédében úgy fogalmazott: az elmúlt tizenöt év története kötelez. Kiemelte, hogy a könyvünnep két díszvendége az idén Tokaj és Vizsoly, valamint beszélt arról is, hogy a rendezvényen a reformáció ötszázadik évfordulójáról, a száz éve született Szabó Magdáról és az idén elhunyt Jókai Annáról is megemlékeznek majd. A fesztivál színpadán és a Zenepavilonban koncertek lesznek, emellett különféle beszélgetéseket is meghallgathat a közönség, a standoknál pedig számos szerző dedikálja a műveit. (LZ) Koncert Tommy Vig íróknak és költőknek írt hét dzsessz-szimfóniát Ma este 8 órától a Budapest Jazz Clubban mutat be Zene és irodalom címmel neves magyar írók emlékére hét vadonatúj dzsessz-szimfóniát Tommy Vig. A csodagyerekként induló, majd kivándorlása után Amerikában is rendkívüli sikereket elérő, a mai napig elismertségnek örvendő dzsesszdobos új produkciójának műsorán Arany János, Ady Endre, Petőfi Sándor, Jókai Mór, József Attila, Karinthy Frigyes és Rejtő Jenő ihlette kompozíciók hangzanak el, mindegyik az amerikai dzsessz és a magyar klasszikus kortárs zene különleges ötvözete. Az annak idején a londoni és a riói olimpikonjainkat is hasonló előadással köszöntő Tommy Vig ezúttal vibrafonon játszik majd, és nyolc muzsikustársával lép fel a fővárosi klubban. (ZL) Hírek Eike Schmidt német művészettörténész, az Uffizi képtár jelenlegi igazgatója veszi át a bécsi Szépművészeti Múzeum vezetését 2019- től. Az MTI jelentése szerint Thomas Drozda kulturális miniszter a tegnapi bejelentésen úgy fogalmazott, hogy Schmidt bevezeti majd a digitális korszakba az intézményt. A szakember az Uffizi képtárból négyéves mandátuma lejártával áll a bécsi múzeum élére. Heidelbergben tanult modern és középkori művészetet, dolgozott a firenzei Német Művészettörténeti Intézetben, a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában, és a Los Angeles-i Getty Múzeumban is. (LZ) Kisjátékfilmek készítésére 77,7 millió forintot, a 17. Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál megrendezéséhez négymillió forintot szavazott meg e heti ülésén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) médiatanácsa. A tegnapi közlemény szerint a Huszárik Zoltán-pályázat első fordulójában tizenkét tervezett film támogatásáról határozott a testület. A Los Angeles-i szemlén a tanács mecenatúraprogramjában elkészült alkotásokat is bemutatják, és a testület hasonlóképp részt vesz a novemberi, 17. Lakiteleki Filmszemlén is, ahol ötszázezer forintot ajánlott fel a különdíjra. (ZR)