Magyar Hírlap, 2017. december (50. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-01 / 280. szám
Belföld Álláspont Baljós árnyak Faggyas Sándor lapszerkesztő A romániai nemzeti kisebbségek, főként a magyarság irányában megfogalmazott „testvéri üzenetet” lát szükségesnek a román kulturális miniszter annak érdekében, hogy a többségi nemzettel együtt ünnepelhessék jövőre országuk, Nagy-Románia centenáriumát. Lucian Romascanu az október 23-i magyar nemzeti ünnepre időzített televíziós interjújában kifejtette, hogy az 1918-ban létrejött Csehszlovákia, Jugoszlávia, Nagy- Románia közül mára csak az utóbbi állam maradt meg változatlan határokkal, ugyanazokkal a nemzetekkel, s a kisebbségek (magyarok, szászok, zsidók, romák) szerinte „valamennyien üdvözölték a gyulafehérvári nyilatkozatot és Erdély egyesülését Romániával”. Sőt hozzátette: „Azt gondolom, hogy rendben vagyunk, és betartjuk azokat, amiket elődeink 1918-ban megígértek.” Nem kötelezhetjük a magyarokat, hogy örüljenek Trianonnak - mondta két héttel utána Lucian Boia neves román történész egy hírportálnak. „Természetes, hogy nekik nem tetszik Trianon. Magyarország sokat veszített, többet, mint amennyit abban az esetben veszített volna, ha megegyezéses alapon lehetett volna megrajzolni az új határokat.” Rosszul indult a centenárium előkészítése, hiszen 2017 elején a Román Akadémia nyolcvannégy tagja nemzetféltő, magyarellenes felhívást tett közzé - mondta Gabriel Andreescu november közepén egy nagyváradi konferencián. A bukaresti politológus szerint a szimbolikus jelentőségű román intézményeket, amilyen az akadémia is, még mindig a Ceausescu-diktatúra idején kialakult nemzeti kommunista ideológia hatja át. Bár egyre több józan hang figyelmeztet arra keleti szomszédunknál, hogy a „nagy egyesülés” egy év múlva esedékes centenáriumán a magyaroknak és a románoknak el kellene viselniük a másik örömét és a másik bánatát, nem túl kedvezőek az előjelek. Sok román politikus szerint Románia homogén nemzetállam, ahol nem államalkotó tényezők, legfeljebb egzotikus színek a nemzeti kisebbségek, ergo a román hatalmi elit hallani sem akar „etnikai elvű” területi autonómiáról. Baljós üzenete van annak is, hogy Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét meg akarják fosztani román állami kitüntetésétől, mert egy lapinterjúban azt merte mondani: a románságnak el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarok nem tudják és nem is akarják megünnepelni az Erdély Romániához csatolását kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat centenáriumát. Az sem kimondottantestvéri üzenet”, hogy a román szenátus elutasította az RMDSZ törvényjavaslatát, amely hivatalos ünneppé, egyben szabadnappá nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára. Hogy mennyire nem őszinték és jóhiszeműek a vezető román politikusok, az is mutatja, hogy Bukarest az elsők között utasította el Katalónia egyoldalú függetlenségi nyilatkozatát, mondván, „a nemzetközi jog nem tesz lehetővé területmódosítást az illető ország beleegyezése nélkül”. Márpedig 1918. december 1-jén a gyulafehérvári nagygyűlésen az Erdély és Partium összlakosságának csak valamivel több mint felét alkotó románok küldöttei egyoldalúan, az őshonos magyarok, németek és más nemzetiségűek megkérdezése és beleegyezése nélkül mondták ki az összes, románok által is lakott területek egyesülését a királyi Romániával. Az egyoldalú, illegitim, így érvénytelen határozatot királyi dekrétummal iktatták törvénybe, majd az első világháborúban győztes imperialista hatalmak a trianoni diktátummal ütöttek pecsétet a katonai intervencióval történt román területfoglalásra. A nemzeti kisebbségeknek 99 éve megígért szabadság, jogegyenlőség és területi autonómia pedig mind a mai napig nem valósult meg. Ezt kellene a magyaroknak ünnepelni? 3 Szalai Laura A magyar szuverenitás garantálása nemzetbiztonsági kérdés - jelentette ki Lázár János a George Soros tevékenységéről készült jelentés kapcsán. A miniszter beszélt arról is, hogy a béremeléseknek gazdasági következménye van, hiszen már növekszik a fogyasztás. „Soros meghirdette, hogy meg kell változtatni a magyar kormány bevándorlással kapcsolatos álláspontját, vagy, ha az nem megy, akkor magát a kormányt” - fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lázár János beszámolt arról, megtárgyalták a belügyminiszter jelentését a „Soros-akták” ügyében. Jelezte ugyanakkor, hogy utóbbi döntő része államtitoknak minősül. A kancelláriaminiszter rámutatott: egy modern világban folyamatosak a befolyásolási kísérletek, ugyanakkor kérdéses, egy nemzetállam hogyan kezeli azokat. A kormány célja, hogy a nemzeti érdek érvényesüljön, ezért próbálja ezeket a kísérleteket minimalizálni - hangsúlyozta Lázár. Soros tevékenysége kapcsán leszögezte: a kabinet ellen fog állni, és nem fogja hagyni, hogy Magyarországot bevándorlóországgá tegyék. „Ebben az ügyben nincs kompromisszum” - szögezte le a miniszter. Figyelmeztetett arra, hogy nem a kormány támadta meg a Soros-szervezeteket, hanem azok akarják megváltoztatni a magyar döntéshozók álláspontját. „Az elmúlt két évben a milliárdos által támogatott szervezetek Budapesten, Brüsszelben és Berlinben mindent elkövettek azért, hogy változásokat kényszerítsenek ki a magyar kormány bevándorlással kapcsolatos álláspontját illetően” - tette hozzá. Tegnap az Abcúg.hu egyébként arról írt, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány több százezer dollárt fog szétosztani dél-dunántúli és észak-alföldi civil kezdeményezések között, Pécsen és Debrecenben új irodákat is nyitnak. Lázár kitért arra is, mindennap újabb uniós kezdeményezésekkel szembesülnek a migrációval kapcsolatban, s az álláspontok „egy centit sem közeledtek”. Fontosnak nevezte, hogy az ezzel kapcsolatos vitában a választók a kormány segítségére legyenek, ehhez az kell, hogy elmondják a véleményüket. Emlékeztetett: a népszavazáson hárommillió, a mostani nemzeti konzultációban már 2,2 millióan vettek részt. A miniszter beszámolt a gazdasági eredményekről is. Elhangzott, 1990 óta először jutottunk el oda, hogy Magyarországon a tizenöt és hatvanöt év közöttiek foglalkoztatása hatvankilenc százalékos. „Magyarországon aki dolgozni képes és akar, az munkalehetőséget kap” - hangoztatta Lázár. Kiemelte, hogy a foglalkoztatás a közfoglalkoztatottak számának folyamatos csökkenése mellett nőtt. A legutóbbi adatok alapján négy százalékra csökkent a munkanélküliség országos átlaga. A kormány meghallgatott egy jelentést a 4-es metró ügyében. Lázár János emlékeztetett: utóbbi költsége négyszázötvenkétmilliárd forint volt, és ebből az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tájékoztatása szerint kétszázhetvenkét milliárd forint a korrupciógyanús kifizetés. „Százhatvanhatmilliárd forint esetében azt gyanítja az OLAF, hogy azt ellopták” - közölte, hozzátéve: ez egy nemzetközi baloldali bűncselekmény-sorozat része volt. A kormány arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy a 2018-as költségvetésben különítsenek el hatvan-hetven milliárd forintot arra az esetre, ha ezt a pénzt vissza kell fizetni Brüsszelnek. Lázár János szót ejtett a hét eleji budapesti Kína- Kelet- Közép - Európa csúcstalálkozóról is, mint mondta, ez a térség esély, lehetőség és tartalék az EU jövője szempontjából. Koreán,info les Egy „nemzetközi baloldali bűncselekmény-sorozat” része volt a 4-es metró beruházás körüli, több száz milliárdos korrupció, illetve lopás a kancelláriaminiszter szerint Lázár: Bevándorláspártivá tennék hazánkat Sorosék Röviden Hatályba lépett a településkép védelméről szóló törvény, a kormány döntött arról, rendeletet alkot a minisztériumok, amelyek kiemelt beruházásokat vezényelnek le, utasítást kaptak, vizsgálják meg, az adott épület megfelel-e a vonatkozó szabályozásnak. Hétfőn Lázár János az Országgyűlésben beszámolót tart a már lezajlott uniós beruházásokról. Tavaly a közbeszerzési hatóság több mint kétezermilliárd forintnyi beruházást bonyolított le, ezekre ötvenegyezren pályáztak. Még tárgyal a kormány a fővárossal a 3-as metró új állomásainak akadálymentesítéséről. Jelen állás szerint nyolc állomásra nem épül lift, a tárcavezető hangsúlyozta: a kormány próbál segíteni. Megveszi a Bálnát a kormány és a Magyar Turisztikai Ügynökség költözhet be az épületbe. Jávor Benedek (Párbeszéd) Lázár szerint „feladta szépreményű politikai karrierjét, és hivatalos feljelentő lett”, ő teszi a legtöbb feljelentést a hazájával szemben az EP-képviselők közül. Jóváhagyta a kormány a győri Xantus János Állatkert átfogó fejlesztését, támogatta Szeged közlekedésfejlesztési koncepcióját, hozzájárult az új szekszárdi uszoda építésének megkezdéséhez, és döntött arról is, hogy 2017-2018-ban százmilliárd forintos útfelújítási programot hajtanak végre. Akkor lesz egységes védőnői bértábla, ha a védőnők egységes állami hálózatba kerülnek a mostani önkormányzatiból - közölte lapunk kérdésére Lázár János. Arra a felvetésre, hogy az egészségügyi dolgozók szakszervezete sztrájkra készül, úgy reagált, eddig korrektek voltak a tárgyalások. (JZs) Számtalan kérdésre válaszolt Kovács Zoltán kormányszóvivő és Lázár János Fotó: Varga Imre 2017. december 1., péntek