Magyar Hírlap, 2018. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-05 / 4. szám
Kultúra Kampányfőnökséget is vállalt a színésznő Cate Blanchett lesz a cannes-i zsűri elnöke Az ausztrál színésznő, Cate Blanchett lesz a cannes-i filmfesztivál nemzetközi zsűrijének elnöke - közölték tegnap a szervezők. A kétszeres Oscar-díjas színésznő a május 8. és 19. között zajló 71. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Pálma-díjáról döntő grémiumot vezeti majd. A tavalyi mustrán a spanyol rendező, Pedro Almodovar vállalta a zsűrielnökséget. A 48 éves sztár a közelmúltban a Weinstein-botrány nyomán a nőkkel szembeni szexuális zaklatások és erőszak elleni kampány egyik arca lett, és a hétfőn elindított Az idő lejárt! (Time’s Up!) kezdeményezéshez is csatlakozott, amely a munkahelyükön szexuális visszaélés áldozatául esett nőknek nyújt egyebek mellett jogi támogatást. Blanchett 2014-ben a Blue Jasmine című Woody Allen-filmben, tíz évvel korábban pedig Martin Scorsese Az aviátor című filmjében nyújtott alakításáért kapott Oscar-díjat. 2012-ben elnyerte a francia kulturális minisztérium kitüntetését is. A BBC News emlékeztetett arra, hogy Blanchett az utóbbi évtizedben a harmadik női zsűrielnök Cannes-ban: 2009-ben Isabelle Huppert színésznő, 2014-ben pedig a rendező Jane Campion vezette a testületet - írja az MTI. (PO) Rejtett értékek: Restaurálás után visszakapta régi fényét a budapesti Hajós utca 32. szám alatti Szedő-ház homlokzata - A virágos szecesszió szép példája a Belvárosban Újjászületett virágok Zsiray-Rummer Zoltán Csaknem a semmiből kellett újraalkotni a terézvárosi Hajós utca 32. szám alatt álló, úgynevezett Szedőház szecessziós homlokzatát, de rekonstrukció után a valóban virágos épület ismét a régi arcát mutatja a szűk utca felé. A műemléki védettség alatt álló, 1903-ban Málnai Béla és Román Miklós tervei szerint felépült Szedő ház visszakapta homlokzatát: a rekonstrukció a terézvárosi önkormányzat támogatásával valósulhatott meg az idén, a hetekben fejeződtek be a munkálatok. Szerencsés, hogy nem a még mindig gyakran alkalmazott kőporos vakolattal rontottak neki, így a virágos szecessziós épület minden dísze érvényesülhet. Csaknem három éve írtunk a sorozatunkban erről a különleges házról, akkor még aggasztó állapotban volt a homlokzat, az első két szint pilaszterein és ablakkeretein még úgyahogy megtalálhatta a járókelő a díszítményeket, de feljebb, és főként a pártázatnál már a csupasz tégla látszott. Ami azért is volt szomorú, mert az „igazi”, virágosnak mondott szecesszió - amely viszonylag ritka hazánkban - érdekes példája. Külsején napraforgó-motívumokat, növényi indákat, az erkélykorlátokon élethűen megmintázott - és most már színekben fénylő virágokat látni, az első emeletig húzódó pilasztereken pedig néhány szakállas férfiarcot is. Ezeket éppúgy helyreállították, mint az utolsó szint fémtartós üvegtetejét, a szerkezet aranydíszekkel ellátott szürkéskékje az erkélyek rezedazöldjével és a homlokzat világos bézs árnyalatával remek harmóniát alkot. A Szedő kereskedőcsalád megbízásából készült, rendkívül szűk udvarral rendelkező ház belsejében is igazi meglepetések találhatók: Róth Miksa-üvegablakok vidékies tájképekkel - gémeskút, ladik is látható -, virágmintás csempesor, metszett üveges átjáróajtó, míves kapu és lépcsőházi korlátok, az utolsó részletig kitalálva és összhangban. Hogy mindezek megmaradtak a huszadik század viharai ellenére, a harcok mellett az IKV-korszakot is túlélve, az külön érdekesség és még inkább jelentős értékké teszi a házat. Ahogy a budapesti házak között, úgy Málnai Béla életművében is különlegesség ez az épület. A Műegyetemen 1901-ben végzett a tervező, és néhány évvel később a premodern, majd - a Horthy-rendszer eklektikát preferáló hangulatában - a neostílusokhoz tett kitérő után a modernhez, a Bauhaushoz fordult. Előbbi irányzathoz sorolható a Nádor utca 6. szám alatt az egykori Magyar-Cseh Iparbank 1912-ben elkészült székháza, vagy a Népszínház utca 35. alatti aszimmetrikus lakóház. Neobarokk ihletettségű pedig az 1927-ben a Kossuth tér északi részén elkészült bérpalotája. Lechnertanonc volt, tanulmányai végeztével is a nagy szecessziós mester mellett maradt, aztán Lajta Bélánál, e korát megelőző, fiatalon elhunyt építésznél dolgozott. Majd, épp a Szedő-ház megalkotása évében, 1903-ban kezdett rövid ideig a vele egykorú kollégájával, Román Miklóssal tervezni, a műtermeket is itt, a Hajós utca 32-ben rendezték be aztán. Román Miklós volt A Ház című, a modern tervezést propagáló lap főszerkesztője is, a folyóirat szintén itt működött. Az ő nevéhez - részben a testvérével, Román Ernővel közösen ugyancsak izgalmas budapesti házak fűződnek, köztük az V. kerületi Aranykéz utca és Régiposta utca sarkán álló, 1913 ra mór jellegű stílusban felépült üzlet- és bérház, amely ma is jó állapotban látható. Néhány éve még reménytelennek tűnt a ház sorsa Fotó: Hegedűs Róbert Juliette Binoche kapja a Göteborgi Filmfesztivál tiszteletbeli díját Az a bizonyos belső napfény, aminek nem kell eljönnie Péntek Orsolya Lehet azon vitatkozni, hogy egy hím címe része-e a műnek, vagy nem. Néha olyan címekkel kerülnek a magyar mozikba a külföldi alkotások, hogy csak kapkodjuk a fejünket, vagy kínunkban röhögcsélünk. Claire Denis hímjét, amely francia eredetiben a gyönyörű „Un beau soleil intérieur” címmel forgott, viszont konkrétan agyonvágták a magyar címmel, amely úgy hangzik: „Jöjj el napfény!” A francia cím magyarul ugyanis szó szerinti fordításban annyit tenne: Egy szép belső napfény. És ennyi volna a hím mondanivalója. Amelynek főszerepében, Isabelle szerepében Juliette Binoche látható, aki egy elvált francia festőművésznőt játszik, elég nonchalance módon, azaz gyakorlatilag nem játszik. Van, benne él a szerepben, éli a szerepet, gesztusai a sajátjai, vagy ha nem, hát olyan természetesek, hogy nem hisszük el, hogy nem a sajátjai. Az élete nagyjából - és látszólag - rendben van: művészként sikeres, van egzisztenciája, nem éhezik, van műterme, van egy lánya - aki viszont egyetlen vágóképben bukkan csak fel a hímben, mintha azt akarná mondani a rendező, hogy most nem ez a lényeg, nem az anya-gyerek kapcsolatra fókuszálunk, csak épp férfi nincs mellette. Éppen ezért kétségbeesetten próbálja megtalálni ha nem is az igazit, de azt, akivel ő igazi tud lenni. Hol a volt férjével találja magát olyan helyzetben, mintha még újrakezdhetnék - de nem kezdhetik, ugyanis ha valami egyszer így szétment, azt nem lehet összeragasztani, csak hazugsággal -, hol egy nős és durva ember szeretőjeként szenved, mintha magára mérte volna az állati lénnyel való közösséget mint büntetést, maga sem tudja, miért, hol egy csupa ideg színészt próbál felnevelni, természetesen sikertelenül. A következő pillanatban már egy véletlenül hozzátoppanó egyszerű munkásember karjaiban van, a boldogságát viszont pillanatok alatt rombolják le mások, akik meggyőzik, hogy csak a saját társadalmi osztályából választhat partnert, mert ez a szabály. A törvény. A kételkedés pedig úgy fúrja be magát egyetlen pillanat alatt a lelkébe, hogy immár torzan lát, és tolmácsa lesz a kétkedőknek, hogy tönkretegye saját maga, amiben pedig akár boldog is lehetne. Amikorra viszont megtalálja az „igazit”, addigra már nem mer hinni a saját belső hangjának. Annak a bizonyos belső fénynek, amely pedig ott van és csalhatatlanul működik. Egy kókler „jósnál” keresi az élet értelmét, az igazolást, a feloldozást, a magyarázatot mindarra, amit maga is nagyon jól tudna, ha befogná a fülét és becsukná a szemét, és soha többé nem hallgatna senkire, csak saját magára. A rendezőnek van annyi humora, hogy az amúgy idegtépően eseménytelen, lassú és látszólag szétesett hímben elrejtse ezt a legfontosabb mondatot az ál jás szavai közt. Aki lehet, hogy mégis hiteles ember, csak épp Isabelle-re bízza, hogy kihámozza-e a lényeget a zajból. Van egy olyan érzésünk, hogy igen. Itt ér véget a hím. Amely hímként nehezen élvezhető, mégis katartikus lehet - ha megértjük. Jöjj el napfény!/Un beau soleil intérieur magyarul beszélő, francia romantikus vígjáték, 94 perc, 2017 Rendező: Claire Denis 5/10 Mesterkurzus februárban Juliette Binoche kapja a Göteborgi Filmfesztivál tiszteletbeli díját. A francia színésznő február 4-én mesterkurzust tart a fesztiválon - közölte az MTI. A színésznő kifejtette: boldog azzal, amit csinál, de még mindig sokat kell tanulnia. Juliette Binoche-t olyan filmekből ismerheti a közönség, mint a Csokoládé, 1997- ben Az angol beteg című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. Szerepelt Krzysztof Kieslowski Három szín trilógiájában, legutóbbi munkái közt ott van az Apropó szerelem, a Nyitott szívvel és a Szex felsőfokon. A Göteborgi Filmfesztivál középpontjában idén a száz éve született és 2007-ben elhunyt svéd rendező, Ingmar Bergman áll. (OP) 13 kultura@magyarhirlap.hu Hírek Hetvenkilenc éves korában elhunyt Csák Máté okleveles építészmérnök, festőművész - közölte a család az MTI-vel. Csák Máté Budapesten született 1938. június 7-én. Diplomáját 1962-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Építészmérnökként az elmúlt ötven évben több mint ezer lakást, kisebb budai épületegyütteseket tervezett. Munkáira egyaránt nagy hatással volt a Bauhaus és a magyar népi építészet. Szakíróként évtizedeken keresztül dolgozott. Műgyűjtőként és művészetpártolóként több művészeti kötet szerzője és a Körmendi-Csák Kortárs Magyar Gyűjtemény társalapító tulajdonosa lett. Tevékenysége elismeréseként 1999-ben a Magyar Köztársaság elnöke Köztársasági Aranyéremmel tüntették ki. Sopronban több mint hat belvárosi palotát állítottak helyre szakmai irányításával. (FK) Meghalt Aharon Appelfeld, Izrael egyik legjelentősebb írója - jelentette az MTI. A nyolcvanöt évesen elhunyt, Izrael-díjjal kitüntetett művész számos regényt írt, amelyeknek legfőbb, visszatérő témája a holokauszt volt. Ervin Appelfeld néven született Romániában. A háborúban kilencévesen szemtanúja volt édesanyja megölésének, majd apjával a csernovici gettóba deportálták, onnan egy munkatáborba, ahonnan megszökött, és évekig egyedül bujkált. Izraelbe 1946-ban érkezett, ahol német anyanyelvét a héberre váltotta. Írásaiban gyermekkora világát örökítette meg, amikor felfedezte, hogy édesapja is életben maradt és Izraelbe került, és újra egymásra találtak. Munkásságát Izraelben számos díjjal ismerték el, köztük a Brennerdíjjal, a Milo-díjjal, az Assishkin éremmel, az Izrael-díjjal, és 2013-ban a Nemzetközi Man Booker-díjra is jelölték. A zsidó irodalom egyik nagy alkotásának számító önéletrajzi ihletésű műve, a 2005-ben magyarul is megjelent Egy élet története. (OP)