Magyar Hírlap, 2018. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-01 / 51. szám
Belföld „Sokáig nem gondoltuk volna, hogy a Jobbik és a DK összefog, ez meghaladta a politikai fantáziánkat, de már vannak paktumok, és mindenütt lesz egy bevándorláspárti jelölt” Orbán: Ha elhibázzuk, vége az együtt épített jövőnek Szalai Laura Van egy másik jövő Magyarország előtt, mint amit mi kívánunk, és amiért eddig dolgoztunk - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában. A kormányfő szerint a választáson végül az egyik oldalon mindenhol egy bevándorláspárti, míg a másikon a bevándorlást ellenző, a nemzeti kormányt támogató jelölt fog állni. A hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás parlamenti előválasztásként működött, egy laboratórium volt - fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című műsorában tegnap. A miniszterelnök megköszönte a vásárhelyi polgárok Hegedűs Zoltánra, a Fidesz jelöltjére leadott szavazatait, és úgy vélte, becsületes, jó kampányt vittek, a mondandójuk lényege a város fejlődéséről szólt. Ugyanakkor hangsúlyozta, arra számít, hogy április 8-án is csak egyetlen ellenzéki jelölt „marad talpon” számos vagy talán az öszszes választókerületben. „Sokáig nem gondoltuk volna, hogy például a Jobbik és a DK összefog, és közösen lép fel egy polgári nemzeti kormánnyal szemben. Bár az öszszefogásuk meghaladta a politikai fantáziánkat, zajlanak és már létre is jöttek bizonyos paktumok, vagyis mindenhol lesz egy bevándorláspárti jelölt” mutatott rá. A kormányfő azt mondta, ő egy „utcai harcos”, aki bár látja a „mesterkedéseket”, úgy tartja, a politikában az egyetlen célra vezető dolog a világos, őszinte, egyenes beszéd. „Magyarországból lehet bevándorlóországot csinálni, vannak, akik erre vállalkoznak. A jelölteket már kiválasztották, sok pénz van mögöttük, ami komoly erő, ha ezt nem akarjuk, akkor össze kell fogni” - mondta. Orbán Viktor rámutatott, nemcsak azért nem akarunk bevándorlóországgá válni, „mert akkor itt is terror, bűnözés lesz, az asszonyok és lányok nem lesznek biztonságban, és a kulturális identitásunk is szép lassan elpárolog”. Azért sem folytatta mert annak a jövőnek is vége lesz, amiért az elmúlt nyolc évben a magyar emberek megdolgoztak. A kormányfő szerint ha egyszer bejönnek a bevándorlók, nem lehet őket már „kitenni”. Az ENSZ migrációs tervezete kapcsán arról beszélt, vannak Magyarországnak szövetségesei. Példaként említette az Egyesült Államokat, amely nem akar olyan világot, ahol a bevándorlást emberi jognak ismerik el, és lebontják a kerítést, de ilyen Ausztria, Japán, Olaszország és a V4-ek is. A miniszterelnök a Föld tönkretételének és az emberiség primitivizálásának legbiztosabb receptjeként jellemezte azt, ha a migráció alanyi jog lenne. Kitért arra is, hogy az Európai Unió dűlőre akarja vinni a kvótadöntést még ebben az európai parlamenti ciklusban, jövőre ugyanis EP-választás lesz, amelyen a bevándorlással szemben álló erők előretörése várható. Sőt, várhatóan még július 1-jéig áterőltetik az uniós intézményeken a Dublin IV. nek nevezett szabályozást, amely magában foglalja a kötelező kvótákat, és elvenné a nemzetállamoktól a jogkört a migráció ügyében. Az alapján, amit át akarnak rajtunk verni, ide tízezer embert fognak küldeni - figyelmeztetett, és a közelgő választásra utalva leszögezte: egyszer lehet elrontani, és ha elhibázzuk, bevándorlóország leszünk. A miniszterelnök kitért az Európai Unió és Lengyelország vitájára is, szerinte ugyanis azért van Varsó a célkeresztben, mert a közép-európai térség vezető államáról van szó, és ezzel is a bevándorlással szembeni itteni ellenállást akarják meggyengíteni. Az Emmanuel Macron francia elnök által javasolt, Európa jövőjéről szóló konzultációról azt mondta, az egy jó dolog, de minden ország használja a saját legjobb nemzeti gyakorlatát. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy hazánk szép gazdasági, családpolitikai, a nők megbecsülését elősegítő eredményeket ért el. Utóbbi kapcsán külön kiemelte azt a lehetőséget, hogy negyvenévnyi munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak, amit viszont - mint emlékeztetett - például a Jobbik nem szavazott meg. Rendkívül fontosnak nevezte a gyermeket vállaló nők további támogatását, de hangsúlyozta, ez a személyes döntése minden nőnek. Álláspont Baloldali rablóhadjáratok Van annak valami diszkrét bája, hogy a közvagyonnal történő felelős gazdálkodás kapcsán, keményen támadva a jelenlegi kormánypártokat, éppen a szocialisták és az abból kivált, Demokratikus Koalíciónak nevezett liberálszocialisták a legharsányabbak. A rendszerváltoztatást követő húsz évben tízezer milliárdnyi közvagyon tűnt el kézen-közön a privatizációnak csúfolt rablóhadjáratban. Az elvtársak már 1988- ban, a társasági törvény megalkotásakor jól tudták, hogy a magántőke bevonása nélkül nincs tovább magyar gazdaság, így aztán a törvényalkotás lázában arról véletlenül elfeledkezett a Németh-kormány, hogy a nemzeti vagyon védelméről is kellene gondoskodni. Miután ez elmaradt, az akkori nomenklatúra a termelői vagyon hatvan-hetven százalékához - trükkök százaival - majdnem ingyen vagy mélyen leértékelt áron jutott hozzá. A legsúlyosabb felelősség a Bokroscsomag nyomán mindent kiárusító, az energiaszektort a külföldi tőkének prédául odadobó Horn-kormányt, később pedig a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányokat terhelte - írta 2008-ban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgató-helyettese, Bencze Izabella. Az említett kormányok a nemzet megkérdezése, a nemzet akarata ellenére 2002 és 2007 között százhuszonhat nemzetstratégiailag jelentős állami társaságot magánosítottak. Kezük alatt jószerével elfogyott a nemzet maradék vagyona. Az őrült tempójú kiárusításban egy tollvonással üzleti vagyonná - lazán értékesíthetővé - minősítették át a miniszteriális épületeket, a kórházakat, a termőföldeket és az egyetemek állami tulajdonban lévő ingatlanjait is. Erre az időszakra esett az önkormányzati ingatlanvagyon felélésének virágkora is. A kótyavetye MSZP-s és SZDSZ-es nagymesterei Terézvárosban, illetve Erzsébetvárosban eszement módon estek neki „költségvetési érdekből” az önkormányzati bérházak és paloták eladásának. Ennek a vagyonfelélésnek a lenyomata volt a héten két nagy értékű terézvárosi, Andrássy úti palota eladása kapcsán folytatódott büntetőeljárás, amelyekben jogerős ítéletet hirdetett a Fővárosi Ítélőtábla. Sajnálatos, mondhatnánk, hogy az egyenként is milliárdos értékű paloták törvénytelen módon történő eladása kapcsán senkinek sem kellett bevonulnia a börtönbe, de most nem az igazságszolgáltatás anomáliáiról értekezünk. Ellenkezőleg, a vádlottak számára az szolgált enyhítő körülményként, hogy a közvagyonnal jó gazda módjára történő gazdálkodás ellenőrzésére, felügyeletére a törvény erejével jogosult intézmények kontrollja alig-alig érvényesült. A helyi vagyonrendelet például felülírta az államháztartási törvényt, amely szerint húszmillió forintos értékhatár felett kötelező volt pályázat útján értékesíteni egy ingatlant. Mire az Állami Számvevőszék a jogi anomáliára felhívta a figyelmet, már a fél kerületet eladták a helyi szocialisták és szabad demokraták. A helyi rendeletek törvényességi ellenőrzésére jogosult közigazgatási hivatalnak az sem tűnt fel, hogy az ingatlanokat úgy értékesítették, hogy a helyi lakásrendeletet teljesen figyelmen kívül hagyták, holott az egyik palotában nem kis számban lakók is voltak. A képviselő-testületi előterjesztések törvényességének vizsgálatába a közigazgatási hivatal részletesen nem ment bele, így azok hiányosságai átcsúsztak az ellenőrzés hálóján - fogalmazott a Fővárosi Ítélőtábla bírája, Így aztán az áron alul értékesített ingatlanokról döntést hozó képviselők tudattartalmáról - tudniillik, hogy hűtlenül vagy csupán hanyagul kezelték a közvagyont - a bíróság nem tudott pontos következtetést levonni. Bán Károly újságírót 3 2018. március 3., hétvége Egy év alatt 517,6 milliárdnyi beruházást valósítottak meg a befektetők Támogatott munkahelyteremtés éT Magyarország ma azon az úton jár, amely Európa legversenyképesebb országai közé vezet, ezt mutatja az is, hogy 2017 eleje óta átadott üzemek közül a Thyssenkrupp jászfényszarui gyára már a harmincnegyedik - hangsúlyozta Orbán Viktor az autóalkatrész-gyártó vállalat új kormányrendszer- és motoralkatrész-üzemének tegnapi avatásán. A miniszterelnök az MTI tudósítása szerint hozzátette: bő egy év alatt 517,6 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg hazai és külföldi befektetők az országban, amelyekkel 5811 munkahelyet teremtettek. A német cég budapesti és győri telephelye után épített üzemet Jászfényszarun 33,5 milliárd forintból, a magyar kormány több mint 10,5 milliárd forintos támogatásával. A beruházás ötszáz új munkahelyet teremt 2019-ig. A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, nem elég Európa legversenyképesebb országai közé kerülni, tartósan ott is kell maradni. Egy versenyképes országhoz tőkeerős nagyvállalatok, azokhoz szervesen kapcsolódó kis- és közepes vállalkozások, és kiválóan képzett munkaerő szükséges, de kellenek erős nagyvárosok és velük együtt erősödő vidék is - mondta. Orbán Viktor a Thyssenkrupp vezetőivel, mögötte Pócs János fideszes képviselő Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd