Magyar Hírlap, 2018. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-01 / 51. szám

Belföld „Sokáig nem gondoltuk volna, hogy a Jobbik és a DK összefog, ez meghaladta a politikai fantáziánkat, de már vannak paktumok, és mindenütt lesz egy bevándorláspárti jelölt” Orbán: Ha elhibázzuk, vége az együtt épített jövőnek Szalai Laura Van egy másik jövő Magyarország előtt, mint amit mi kívánunk, és amiért eddig dolgoztunk - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában. A kor­mányfő szerint a választáson végül az egyik oldalon mindenhol egy be­vándorláspárti, míg a másikon a be­vándorlást ellenző, a nemzeti kor­mányt támogató jelölt fog állni. A hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás parlamenti előválasztásként működött, egy la­boratórium volt - fogalmazott Or­bán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című műsorában tegnap. A minisz­terelnök megköszönte a vásárhe­lyi polgárok Hegedűs Zoltánra, a Fi­desz jelöltjére leadott szavazatait, és úgy vélte, becsületes, jó kampányt vittek, a mondandójuk lényege a város fejlődéséről szólt. Ugyanakkor hangsúlyozta, ar­ra számít, hogy április 8-án is csak egyetlen ellenzéki jelölt „marad talpon” számos vagy talán az ösz­­szes választókerületben. „Soká­ig nem gondoltuk volna, hogy pél­dául a Jobbik és a DK összefog, és közösen lép fel egy polgári nemze­ti kormánnyal szemben. Bár az ösz­­szefogásuk meghaladta a politikai fantáziánkat, zajlanak és már létre is jöttek bizonyos paktumok, vagy­is mindenhol lesz egy bevándorlás­párti jelölt” mutatott rá. A kormányfő azt mondta, ő egy „utcai harcos”, aki bár látja a „mes­terkedéseket”, úgy tartja, a po­litikában az egyetlen célra veze­tő dolog a világos, őszinte, egyenes beszéd. „Magyarországból lehet be­vándorlóországot csinálni, vannak, akik erre vállalkoznak. A jelölteket már kiválasztották, sok pénz van mögöttük, ami komoly erő, ha ezt nem akarjuk, akkor össze kell fog­ni” - mondta. Orbán Viktor rámu­tatott, nemcsak azért nem akarunk bevándorlóországgá válni, „mert akkor itt is terror, bűnözés lesz, az asszonyok és lányok nem lesznek biztonságban, és a kulturális iden­titásunk is szép lassan elpárolog”. Azért sem­­ folytatta mert annak a jövőnek is vége lesz, amiért az el­múlt nyolc évben a magyar emberek megdolgoztak. A kormányfő szerint ha egyszer bejönnek a bevándorlók, nem lehet őket már „kitenni”. Az ENSZ migrációs tervezete kapcsán arról beszélt, vannak Ma­gyarországnak szövetségesei. Pél­daként említette az Egyesült Ál­lamokat, amely nem akar olyan világot, ahol a bevándorlást embe­ri jognak ismerik el, és lebontják a kerítést, de ilyen Ausztria, Japán, Olaszország és a V4-ek is. A mi­niszterelnök a Föld tönkretételé­nek és az emberiség primitivizá­­lásának legbiztosabb receptjeként jellemezte azt, ha a migráció ala­nyi jog lenne. Kitért arra is, hogy az Európai Unió dűlőre akarja vin­ni a kvótadöntést még ebben az eu­rópai parlamenti ciklusban, jövőre ugyanis EP-választás lesz, amelyen a bevándorlással szemben álló erők előretörése várható. Sőt, várhatóan még július 1-jéig áterőltetik az uni­ós intézményeken a Dublin IV. nek nevezett szabályozást, amely magá­ban foglalja a kötelező kvótákat, és elvenné a nemzetállamoktól a jog­kört a migráció ügyében. Az alapján, amit át akarnak raj­tunk verni, ide tízezer embert fog­nak küldeni - figyelmeztetett, és a közelgő választásra utalva leszö­gezte: egyszer lehet elrontani, és ha elhibázzuk, bevándorlóország le­szünk. A miniszterelnök kitért az Európai Unió és Lengyelország vi­tájára is, szerinte ugyanis azért van Varsó a célkeresztben, mert a kö­zép-európai térség vezető államá­ról van szó, és ezzel is a bevándor­lással szembeni itteni ellenállást akarják meggyengíteni. Az Emma­nuel Macron francia elnök által ja­vasolt, Európa jövőjéről szóló kon­zultációról azt mondta, az egy jó dolog, de minden ország használja a saját legjobb nemzeti gyakorlatát. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy hazánk szép gazdasági, csa­ládpolitikai, a nők megbecsülé­sét elősegítő eredményeket ért el. Utóbbi kapcsán külön kiemelte azt a lehetőséget, hogy negyvenévnyi munkaviszony után nyugdíjba vo­nulhatnak, amit viszont - mint em­lékeztetett - például a Jobbik nem szavazott meg. Rendkívül fontos­nak nevezte a gyermeket vállaló nők további támogatását, de hang­súlyozta, ez a személyes döntése minden nőnek. Álláspont Baloldali rablóhadjáratok Van annak valami diszkrét bája, hogy a közvagyon­nal történő felelős gazdálkodás kapcsán, keményen támadva a jelenlegi kormánypártokat, éppen a szo­cialisták és az abból kivált, Demokratikus Koalíció­nak nevezett liberálszocialisták a legharsányabbak. A rendszerváltoztatást követő húsz évben tízezer mil­liárdnyi közvagyon tűnt el kézen-közön a privatizáció­nak csúfolt rablóhadjáratban. Az elvtársak már 1988- ban, a társasági törvény megalkotásakor jól tudták, hogy a magántőke bevonása nélkül nincs tovább ma­gyar gazdaság, így aztán a törvényalkotás lázában ar­ról véletlenül elfeledkezett a Németh-kormány, hogy a nemzeti vagyon védelméről is kellene gondoskodni. Miután ez elmaradt, az akkori nomenklatúra a ter­melői vagyon hatvan-hetven százalékához - trükkök százaival - majdnem ingyen vagy mélyen leértékelt áron jutott hozzá. A legsúlyosabb felelősség a Bokros­csomag nyomán mindent kiárusító, az energiaszektort a külföldi tőkének prédául odadobó Horn-kormányt, később pedig a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányo­­kat terhelte - írta 2008-ban a Kincstári Vagyoni Igaz­gatóság vezérigazgató-helyettese, Bencze Izabella. Az említett kormányok a nemzet megkérdezése, a nem­zet akarata ellenére 2002 és 2007 között százhuszon­hat nemzetstratégiailag jelentős állami társaságot ma­­gánosítottak. Kezük alatt jószerével elfogyott a nemzet maradék vagyona. Az őrült tempójú kiárusításban egy tollvonással üz­leti vagyonná - lazán értékesíthetővé - minősítették át a miniszteriális épületeket, a kórházakat, a termőföl­deket és az egyetemek állami tulajdonban lévő ingat­lanjait is. Erre az időszakra esett az önkormányzati in­gatlanvagyon felélésének virágkora is. A kótyavetye MSZP-s és SZDSZ-es nagymesterei Terézvárosban, il­letve Erzsébetvárosban eszement módon estek neki „költségvetési érdekből” az önkormányzati bérházak és paloták eladásának. Ennek a vagyonfelélésnek a le­nyomata volt a héten két nagy értékű terézvárosi, And­­rássy úti palota eladása kapcsán folytatódott büntető­­eljárás, amelyekben jogerős ítéletet hirdetett a Fővárosi Ítélőtábla. Sajnálatos, mondhatnánk, hogy az egyenként is mil­liárdos értékű paloták törvénytelen módon történő el­adása kapcsán senkinek sem kellett bevonulnia a bör­tönbe, de most nem az igazságszolgáltatás anomáliáiról értekezünk. Ellenkezőleg, a vádlottak számára az szol­gált enyhítő körülményként, hogy a közvagyonnal jó gazda módjára történő gazdálkodás ellenőrzésére, fel­ügyeletére a törvény erejével jogosult intézmények kontrollja alig-alig érvényesült. A helyi vagyonrende­let például felülírta az államháztartási törvényt, amely szerint húszmillió forintos értékhatár felett kötele­ző volt pályázat útján értékesíteni egy ingatlant. Mire az Állami Számvevőszék a jogi anomáliára felhívta a fi­gyelmet, már a fél kerületet eladták a helyi szocialisták és szabad demokraták. A helyi rendeletek törvényes­ségi ellenőrzésére jogosult közigazgatási hivatalnak az sem tűnt fel, hogy az ingatlanokat úgy értékesítet­ték, hogy a helyi lakásrendeletet teljesen figyelmen kí­vül hagyták, holott az egyik palotában nem kis szám­ban lakók is voltak. A képviselő-testületi előterjesztések törvényességé­nek vizsgálatába a közigazgatási hivatal részletesen nem ment bele, így azok hiányosságai átcsúsztak az ellenőr­zés hálóján - fogalmazott a Fővárosi Ítélőtábla bírája, Így aztán az áron alul értékesített ingatlanokról döntést ho­zó képviselők tudattartalmáról - tudniillik, hogy hűt­lenül vagy csupán hanyagul kezelték a közvagyont - a bíróság nem tudott pontos következtetést levonni. Bán Károly újságírót 3 2018. március 3., hétvége Egy év alatt 517,6 milliárdnyi beruházást valósítottak meg a befektetők Támogatott munkahelyteremtés­ éT Magyarország ma azon az úton jár, amely Európa legversenyképe­sebb országai közé vezet, ezt mu­tatja az is, hogy 2017 eleje óta átadott üzemek közül a Thyssenkrupp jász­­fényszarui gyára már a harmincne­gyedik - hangsúlyozta Orbán Vik­tor az autóalkatrész-gyártó vállalat új kormányrendszer- és motoral­katrész-üzemének tegnapi avatásán. A miniszterelnök az MTI tudósítá­sa szerint hozzátette: bő egy év alatt 517,6 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg hazai és külföldi befektetők az országban, amelyek­kel 5811 munkahelyet teremtettek. A német cég budapesti és győri te­lephelye után épített üzemet Jász­­fényszarun 33,5 milliárd forint­ból, a magyar kormány több mint 10,5 milliárd forintos támogatásával. A beruházás ötszáz új munkahelyet teremt 2019-ig. A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, nem elég Euró­pa legversenyképesebb országai kö­zé kerülni, tartósan ott is kell ma­radni. Egy versenyképes országhoz tőkeerős nagyvállalatok, azokhoz szervesen kapcsolódó kis- és köze­pes vállalkozások, és kiválóan kép­zett munkaerő szükséges, de kel­lenek erős nagyvárosok és velük együtt erősödő vidék is - mondta. Orbán Viktor a Thyssenkrupp vezetőivel, mögötte Pócs János fideszes képviselő Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Next