Magyar Hírlap, 2018. november (51. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-26 / 274. szám

Belföld 2 Stratégiai partnerként tekint a humántárca az érdekvédelmi és szakmai szervezetre A kormány és az orvoskamara szándékai egybecsengenek Jobbágyi Zsófia Beépítette a vonatkozó előter­jesztéseibe a humántárca vezetője a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ál­tal megfogalmazott észrevételeket, miután a testület hét végén megtar­totta szokásos küldöttgyűlését. Az Emmi közölte: számít a kamarára a továbbiakban is. Üdvözli a humántárca a Magyar Orvosi Kamara küldöttgyűlését, amelyet a testület hét végén tartott. A tárca közlése szerint a magyar kormány kiemelt stratégiai part­nerként tekint a kamarára, majd megköszönték a tagok áldozatos, magas színvonalú szakmai munká­ját és elkötelezettségét az egészség fejlesztése és a betegek gyógyítása iránt. A MOK küldetése - miszerint tevékenységével őrzi a hivatás tisz­taságát, védi és építi az orvoskar te­kintélyét, ezzel szolgálva a nemzet egészségének ügyét - egybecseng a magyar kormány szándékával. A MOK sajtótájékoztatót tartott a küldöttgyűlés után, ahol Éger Ist­ván elnök közölte: az egészségügy helyzete ezermilliárd forintból or­vosolható lenne, amihez gazdasá­gi alapú politikai döntés szükséges. Bemutatta a Diagnózis és terápia cí­mű helyzetjelentést is, amely sze­rint a megígért bérfelzárkóztatási folyamat megtorpant, az intézmé­nyi adósságállomány évről évre új­ratermelődik, mértéke jelenleg öt­­venmilliárd forint feletti. Kiemelte, hogy közvetlenül a gyógyítás ki­adásaira fordított összeg GDP-ará­­nyosan még 2017-ben sem érte el a három százalékot, valamint a támo­gatási programok ellenére sem volt annyi betöltetlen háziorvosi és fog­orvosi praxis, mint most, és sok he­lyen nincsenek meg a gyógyítás­hoz szükséges személyi és tárgyi minimumfeltételek. A humántárca közleményében jelezte: a kormány azon dolgozik, hogy a magyar orvosok munkakö­rülményeit és anyagi megbecsülését javítsa, az elmúlt években végrehaj­tott béremelések mellett a munka­­körülmények is javulnak a kórház- és rendelőfejlesztéseknek, új orvosi eszközök beszerzésének köszön­hetően. „Számítunk a Magyar Or­vosi Kamara véleményére az egész­ségmegőrző és betegellátó rendszer működésével kapcsolatban” - fo­galmaztak. Hozzátették azt is: az emberi erőforrások minisztere kö­szönettel vette a MOK javaslatait, beépítette azokat többek között a háziorvosi ellátással és a sürgősségi ellátással kapcsolatos előterjeszté­seibe, és bízik a további együttmű­ködésben is a kamarával és az or­voskarral. Százezernél több embert hurcoltak Szibériába Varga Mihály pénzügyminiszter koszorúzott az óbudai emlékműnél Minden tizenkettedik magyar érintett a Gulag-rabságban Velkei Tamás Ártatlan emberek millióinak munkatáborokba kényszerítése a 20. század egyik legsúlyosabb tragédiája - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Szovjetunió­ba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján. A kommunizmus bukása után az egyik legnagyobb feladat volt, hogy megtörténjen az igazságtétel, és hogy végre a méltó helyére kerüljön a nemzeti emlékezet - hangsúlyoz­ta Varga Mihály pénzügyminisz­ter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermun­kások emléknapja alkalmából tar­tott megemlékezésen, a tárca köz­leménye szerint. A Gulag-táborok foglyainak óbudai emlékművénél a főváros II. és III. kerületének or­szággyűlési képviselője kijelentet­te: az ártatlan emberek millióinak munkatáborokba kényszerítése a huszadik század egyik legsúlyosabb történelmi tragédiája. Varga Mihály rámutatott, a ma­gyar túlélők legnagyobb része 1949- re térhetett haza, több ezren már nem is Magyarország területére, mert otthonuk a szomszédos orszá­gok valamelyikéhez került. A kény­szermunkások között különösen nehéz sors jutott a politikai elítél­teknek, akik közül csak öt-hatezer élte meg a szabadulást. Ők zömmel 1953-ban kerültek haza, de a szovjet rehabilitációig itthon is politikai el­lenségként kezelték őket. Minden tizenkettedik magyar érintett a Gulagban - mondta Rét­vári Bence, az Emmi parlamen­ti államtitkára vasárnap a központi megemlékezésen tegnap Budapes­ten. A politikus az V. kerületi, Hon­véd téri Gulag-emlékműnél tartott rendezvényen hangsúlyozta: szinte minden családnak van olyan tagja, akit különösebb indok nélkül elvit­tek, mert szükség volt a nagy hadi­zsákmányra nemcsak földi javak­ban, hanem emberekben is. Úgy fogalmazott: egy kollektív bosszú­nak, egy 20. századi barbarizmus­nak lehettek a tanúi azok, akik Kö­­zép-Európára tekintettek. „Bár az ágyútűz már nem hallatszott, jöttek a marhavagonok és vitték az embe­reket kelet felé, a végtelen szibériai tajgára” - tette hozzá. Fotó: MTI/Illyés Tibor Beszédes papírok Naponta szembesítik Szegeden az MSZP-s Botkát korábbi hazugságaival a Szeviép-botrány kapcsán „Eltévesztették a házszámot” - ezt mondta Botka Lász­ló szocialista polgármester 2010-ben Szegeden, amikor a Szeviép-károsultak felkeresték a városházán, hogy segít­séget kérjenek kifizetetlen számláik miatt. Botka eleinte kis átmeneti kényelmetlenségről beszélt a Szeviép fizetési nehézségei kapcsán, majd amikor kiderült, hogy a cégóri­ás tízmilliárd forintot „elfelejtett” kifizetni az alvállalkozói­nak, taktikát váltott, és azt állította: az önkormányzatnak ehhez semmi köze, Szeged nem állt kapcsolatban a Sze­viéppel. A hét végén a polgármester újabb hazugságait leplezte le az Origó, amikor bemutatta azokat a közbeszer­zési értesítőket, amelyek tudatták, milyen önkormányza­ti pályázatokon nyert a Szeviép. Ezek egyike 2005-ben a csatornázási volt, amelyen 4,5 milliárd forintos megbízást kaptak Szegedtől, míg a 2009-es villamosvonal-felújítás­­hoz 4,6 milliárd forintot. A Szeviép mindkét esetben kon­zorciumban látta el a feladatot, azonban szerződéses vi­szonyban állt az önkormányzattal - írta az Origó. (BK) Bővülő ellátás, új krízisközpontok Egyre több állami támogatás jut a kapcsolati erőszak elleni fellépést segítő programokra Magyarország kormánya elutasítja a bántalmazás min­den formáját és elkötelezett a nőkkel szemben elkövetett erőszak elleni küzdelemben, fenyegessen az kapcsolaton belül vagy más módon - áll a család- és ifjúságügyért fe­lelős államtitkárság közleményében, amelyet tegnap, a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napján adott ki. A kapcsolati erőszak visszaszorításában kiemel­ten fontos a probléma mielőbbi jelzése és a segítségké­rés, nem szabad megvárni, hogy az erőszak krízishelyzetet idézzen elő - írták. A kapcsolati erőszak áldozataira fordí­tott éves finanszírozást az állam a többszörösére emelte, erre hárommilliárd forint fejlesztési forrást biztosít. Idén 241 férőhellyel bővült a bántalmazottakat segítő ellátó­­rendszer, új krízisközpontok, titkos menedékházak és úgy­nevezett félutas kiléptető házak jöttek létre. A kormány mindent megtesz azért, hogy megvédje Magyarországot és a magyar nőket a tömeges bevándorlástól és a nők elle­ni erőszakos bűncselekményektől - írták. (VT) Ötnapos ülés Dönt az Országgyűlés a honvédek és a rendvédelmi dolgozók túlórapénzeinek kifizethetőségéről Az Országgyűlés ötnapos ülést tart a következő két hét­ben. A Tisztelt Ház összesen tizenhét előterjesztésről sza­vaz, a képviselők holnap dönthetnek a honvédelemben és a rendvédelemben dolgozók túlszolgálatainak pénzbeni megválthatóságáról, valamint a tavalyi költségvetés zár­számadásáról. A második ülésnap további részében tíz indítvány általános vitáját bonyolítják le. A képviselők el­mondhatják véleményüket arról a kormánypárti kezdemé­nyezésről, amely a Munka törvénykönyvét módosítaná a hosszabb munkaidőkeret kialakíthatósága érdekében, to-­­vábbá értékelhetik a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács felállításának szándékát. Szerdán további kilenc javaslat kerül terítékre, általános vitát tartanak a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevők otthonteremtésé­nek biztosításáról, a 2021-re tervezett népszámlálásról, a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslatról, a Hun­gary Helps Programról és a magyar-székely összetartozás napjáról. Csütörtökön hat előterjesztést tárgyalnak. (VT) Hírek A kormány több, Európán kívüli egyetem magyar­­országi működéséről írt alá megállapodást a felsőok­tatási törvénynek megfelelően, egyedül a CEU körül folyik a hisztériakeltés, mert a Soros-egyetem ebben érdekelt - reagált a Külgazdasági és Külügyminiszté­rium az MTI-nek a hallgatói csoportok szombati, a bu­dapesti Kossuth téren tartott tüntetésére. A szervezők kétezer részvevő előtt felszólították a kormányt, írja alá a szerződést a CEU Budapesten maradásáról. A főszónok Tamás Gáspár Miklós filozófus, a CEU oktatója szerint Ma­gyarország szégyene az egyetem elkergetése. A külügy­minisztérium a kormány álláspontjáról azt írta: a törvény a Soros-egyetemre is vonatkozik. Az intézmény amerikai „campusa” egy faház a Soros Györgyhöz kötődő Bard Col­lege területén, de a kurzusait nem ott oktatják. (BK) Romlott a biztonsági helyzet, komolyan kell venni a terrorfenyegetettséget - mondta Horváth József biz­tonságpolitikai szakértő az M1-en. Kiemelte, hogy az il­legális bevándorlók döntő részéről továbbra sem tudni, mi­lyen hátterük van, milyen bűncselekményeket követtek el az Iszlám Állam terrorszervezet keretén belül. A szakértő felhívta a figyelmet a migránsoknak adott, azonosítás nél­küli bankkártyák veszélyére is. (VT) A Magyar Szocialista Párt politikusát, Mesterházy Attilát választották a NATO Parlamenti Közgyűlés szo­cialista frakciójának vezetőjévé - tájékoztatott a bal­oldali párt. Magyarország NATO-csatlakozása óta először választottak magyar parlamenti képviselőt egy pártcsalád frakcióvezetőjévé - közölte az MSZP. (MT) belpol@magyarhirlap.hu

Next