Magyar Hírlap, 2018. december (51. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-01 / 279. szám

Belföld ­ A 2 Felmentette posztjáról Tarlós István főpol­gármester Dabóczi Kálmánt, a BKK vezér­­igazgatóját, az elektronikus jegyrendszer ki­alakítása körüli problémák miatt. A Budapesti Közlekedési Központ igazgatósága november 21-én egyhangú szavazással, azonnali határ­idővel felmondta a kiépítésre és üzemeltetésre kötött szerződést. Kezdeményezte a főpolgármester a Buda­pesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigaz­gatója, Dabóczi Kálmán felmentését a cég elektronikus jegyrendszer projektje miatt - olvasható Tarlós István tegnapi közleményé­ben. Emellett - áll a dokumentumban - a cég nem mérte fel megfelelően a kivitelezési bo­nyodalmak súlyát, illetve azt „szolisztikusan magyarázta”, így a mára semmiképp sem in­dokolható időveszteség következményeként az illetékes, BKK-t felügyelő főpolgármester helyettes, azaz Szeneczey Balázs feladata is a városüzemeltetésre korlátozódik a jövőben. A fejlesztések közvetlen felügyeletével ezt kö­vetően általánosan Bagdy Gábor főpolgár­mester-helyettest bízza meg a városvezető. Bagdy Gábor még csütörtökön tudat­ta, hogy a BKK igazgatósága november 21-én egyhangú szavazással, azonnali határidővel felmondta az elektronikus jegyrendszer ki­építésére és üzemeltetésére kötött szerző­dést. Bár a fővárost nem érte anyagi kár, ám az elektronikus jegy­rendszer kialakítására a BKK szerződött, és a közlekedési központ mene­dzselte a projektet, az azzal kapcsolatos prob­lémákról ugyanakkor Tarlós István főpolgár­mesternek és neki sem voltak információi. A szerződés felmondásának oka „a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcso­latos szerződésszegése” volt. Ismert, a főváros és a hitelt nyújtó Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (EBRD) képviselője 2013. szeptember 6-án írta alá a fővárosi közösségi közlekedés elektronikus jegy­rendszerének hitelszerző­dését Budapesten. Ennek összege 54,5 millió euró, jelenlegi árfolyamon 17,6 milliárd forint volt, amelyből három fő tételt fedeztek: a jegy­rendszer megújítását, új jegyvásárlási csator­nák nyitását és a bliccelés visszaszorítását. A BKK-s dolgozói tesztkártyák kiosztásá­val 2015 decemberében kezdődött az elekt­ronikus jegyrendszer első próbaüzeme, ame­lyet RIGO-nak neveztek el. A központ tavaly augusztusban üzemelte be az első olyan be­léptetőkapukat a Deák téri metróállomáson, amelyeket az elektronikus jegyrendszer ré­szeként minden metróállomáson telepítené­nek. A tervek szerint idén indult volna „éles­ben” az üzem. Tarlós István közölte, a projekttel kapcso­latban ellenzéki hírforrások összekevernek két különböző szerződés. A főváros eredetileg valóban kötött egy finanszírozási szerződést az EBRD-vel, de ez a szerződés továbbra is ér­vényben van. A BKK pedig teljesen önállóan kötött 2014-ben egy másik, kivitelezői szer­ződést egy szállítóval - fejtette ki, rámutatva, több határidő-módosítást követően ez utóbbi szerződést bontotta fel végül a minap hosszú vívódást követően a BKK igazgatósága. Az elektronikus jegyrendszer körüli problémákról a közlekedési központ sem a főpolgármestert, sem a helyettesét nem tájékoztatta Tarlós leváltotta a BKK vezetőjét Jobbágyi Zsófia „Budapestet nem érte anyagi kár” Fotó: Hegedűs Róbert A befejezett eljárások átlagos pertartama 2018 első fél évében egy héttel hosszabb volt, mint tavaly ugyanekkor Tovább csökkent a bíróságok ügyhátraléka Baranya Róbert A peres ügyek nyolcvanhét százaléka egy éven belül befejeződik, de van olyan bíró­ság, ahol ennél is jobb az arány - derült ki az Országos Bírósági Hivatal összefoglalójából, amely szerint az elmúlt időszakban sikerült tovább csökkenteni a bíróságok ügyhátralé­­kát. A hatályon kívül helyezések száma is ke­vesebb lett. Az év első felében javítottak ítélkezési mu­tatóikon a magyar bíróságok - derül ki az Or­szágos Bírósági Hivatal (OBH) nemrég ki­adott összesítéséből. Az adatok szerint 2018 első felében 660 511 ügy érkezett a bíróságok­ra, amelyek 700395 eljárás végére tettek pon­tot. Mindez azt jelenti, hogy országosan csak­nem negyvenezerrel több ügyet fejeztek be a­ bíróságok, mint amennyi érkezett. A statisz­tika alapján 2018. június 30-án országosan 236 ezer ügy volt folyamatban, 12,6 százalék­kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezt fő­ként a közigazgatási és munkaügyi bíróságok huszonegy százalékos, a törvényszéki első fok huszonkilenc százalékos és az ítélőtáblák 14,5 százalékos ügycsökkenése okozta. A legked­vezőbb befejezés-érkezés arányt, az összes szintet és minden peres és nem peres ügysza­kot tekintve a Fővárosi Törvényszék érte el. Az ügyhátralék minden bírósági szinten csökkent. Az OBH szerint hosszabb idősza­kot is felölelve látható, a peres ügyek mintegy nyolcvanhét százaléka egy éven (az ítélőtáb­lákon hat hónapon) belül befejeződik. Az or­szágos átlagnál is jobb a helyzet a Kaposvári, a Balassagyarmati és a Zalaegerszegi Törvény­székeken: itt a járásbíróságok előtt intézett minden száz ügyből kilencven-kilencvenket­tőt egy éven belül sikerül lezárni. Az OBH ada­tai alapján 2010-hez képest a törvényszékek el­ső fokon ötvennégy százalékkal csökkent a két éven túl húzódó ügyek száma, míg az ítélőtáb­lákon nyolcvan százalékkal a fél éven túli ügyek száma. A befejezett peres ügyek átlagos per­tartama országos viszonylatban, valameny­­nyi ítélkezési szintet figyelembe véve 2018 el­ső fél évében átlagosan egy héttel hosszabb volt, mint 2017 hasonló időszakában. A ha­tályon kívül helyezési arány a járásbíróságok büntetőperes ügyszakában 2017 első fél évében majdnem egy százalékkal, 2018 első félévben több mint 2,5 százalékponttal alacsonyabb volt, mint 2010 első fél évében (7,6 százalék). Antiszemita kijelentések Gyógyszerészi kamara A Szávay-ü­gy dacára is egyeztet az LMP és a Jobbik Kásler: Támaszkodunk a szakmára Némileg megkésve az ellenzéki pártok is reagáltak a jobbikos Szávay István antiszemita botrányára. Ismert, a Hír Tv nyilvánosságra hozott egy felvételt, melyen Szá­vay azzal dicsekszik, hogy fizikailag inzultált egy zsidó nőt. A televízió kérdésére a történteket elítélte az LMP társelnöke. Demeter Márta - aki tegnap a Jobbik elnök­­helyettesével, Gyöngyösi Mártonnal közös fotót posztolt a Facebookon - ugyanakkor hozzátette, pártjaik együtt­működését nem befolyásolja Szávay kijelentése. Kará­csony Gergely, a Párbeszéd politikusa szerint az eset rosz­­sz emlékeket idéz a Jobbikról, de ő sem gondolja, hogy ezért meg kell szakítani a politikai kapcsolatokat a párttal. Az MSZP elnökségi tagja, Burány Balázs közölte, ilyen ki­jelentés után egy embernek egy normál asztaltársaságnál sincs helye, nemhogy a közéletben. Hozzátette, a Jobbik­nak is van még dolga az ügyben. A DK-s Oláh Lajos szerint sincs lezárva az ügy, úgy véli, Szávaynak távoznia kellene a parlamentből. A Jobbiktól hiába kérdeztük, hogy vállalha­tónak tartják-e Szávay viselkedését, és lesz-e az ügynek következménye a politikusra nézve, azóta sem válaszoltak. Szintén tegnap lemondásra szólította fel Szávayt a Fiatal Családosok Klubja, azaz a Ficsak. (PDF) Súlyos megállapítások Ugrásszerűen nőtt 2010 előtt Szeged hitelállománya „Szeged a szabadság szigete” - ezt mondta Botka Lász­ló szocialista polgármester még 2010-ben az önkormány­zati választások éjszakáján. Napjainkra azonban a város­házához ezer szállal kötődő Szeviép-vezetők elítélése és a parkolási botrány kapcsán kiderült, hogy a Botka vezette város a szabadságnak olyan szigete, ahol nincsenek mun­kahelyek, ahol alacsonyak a bérek, ahol nincs termelő be­ruházás, ahol a városban nincs egy illemhely, ahol orszá­gosan a legdrágább a parkolás és a tömegközlekedés, ahol a legmagasabb az egy főre jutó kátyúk száma - írta elem­zésében a Civil Városi Unió (CVU). Az Állami Számvevő­szék akkori, 2010-es jelentése szerint 2007 és 2010 között a város tulajdonában lévő tárgyieszköz-vagyon, a laká­sok és ingatlanok értékesítése okán nyolcmilliárd forinttal csökkent, 2006 és 2010 között pedig hetven százalékkal, 9,9 milliárd forinttal nőtt az önkormányzat hitelállománya. Beruházási támogatásokhoz kapcsolódva hat, korlátozot­tan forgalomképes ingatlanra történt 3,572 milliárd forint értékben jelzálogbejegyzés - állapította meg az ÁSZ. Bot­ka László ennek kapcsán tett olyan nyilatkozatot a Délma­­gyarországban, hogy „Szeged városa fegyelmezetten gaz­dálkodott” - olvasható a CVU elemzésében. (BK) belpol@magyarhirlap.hu Átadták Árpád szobrát Felavatták a magyar honfoglalás vezéralak­ja, Árpád fejedelem szobrát tegnap az Óbudai Árpád Gimnázium előtti téren, a Katinyi mártí­rok parkjában. Az alkotást Oláh Mátyás László szobrászművész készítette. Az avatási ünnep­ségen Tarlós István főpolgármester elmondta, az Árpád-ház Magyarország első uralkodócsa­ládja, amely a IX. század végétől 1301-ig négy fejedelmet és huszonhárom királyt adott az or­szágnak. A városvezető megjegyezte, uralko­dásuk alatt a magyar törzsek szövetsége erős európai állammá vált. Árpád fejedelem lovas szobra több mint két és fél méter magas, és több mint egyméteres alapzaton áll. (JZs) A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) és a humántárca közötti együtt­működési megállapodásra azért van szükség, hogy a gyógyszerészetet érintő döntéseknél a szakmára tudjanak támaszkodni - mondta tegnap a köztestület rendezvényén az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós egyben örömét fejezte ki, hogy harmonikus a szakmai kamara és a minisztérium együttmű­ködése, mert ez a betegeknek és a magyar egészségügynek is érdeke. Han­­kó Zoltán, az MGYK elnöke kijelentette, bízik benne, hogy az egészségpolitikai elvárásoknak megfelelően a gyógyszerészek be tudnak kapcsolódni a nép­egészségügyi programokba, és a megállapodás lehetővé teszi a stratégiai cé­lok megvalósítását, valamint megszabja a gyógyszerészeket érintő jogalkotás­előkészítő munkában való részvétel kereteit. (JZs) Hírek Kiemelkedő a katolikus iskolák szerepe a nevelésben és az oktatásban - mondta tegnap Soltész Miklós egyházügyi államtitkár. A politikus a fülöpi Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola felújított épületének átadásán kö­zölte, a gyerekek helyes életre nevelésén múlik a magyar emberek jövője, ami­hez az eszközöket a kormányzatnak, az önkormányzatoknak és az egyházak­nak kell biztosítaniuk. (PCF) Díjátadó ünnepséget tartott tegnap szellemi honvédeinek a Civil Össze­fogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány. Idén az elismerést a Kisebbségi Jogvédő Intézet, Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Er­délyi Szövetségének elnöke, valamint Szabó Anett médiaszakember kap­ták. A Szellemi Honvédő Emléklapot is átadták, amit Gubás Jenő nyugdíjas or­vos a vajdasági magyarokért végzett kiemelkedő munkájáért vehetett át. (VT)

Next