Magyar Hírlap, 2018. december (51. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-01 / 279. szám
Belföld A 2 Felmentette posztjáról Tarlós István főpolgármester Dabóczi Kálmánt, a BKK vezérigazgatóját, az elektronikus jegyrendszer kialakítása körüli problémák miatt. A Budapesti Közlekedési Központ igazgatósága november 21-én egyhangú szavazással, azonnali határidővel felmondta a kiépítésre és üzemeltetésre kötött szerződést. Kezdeményezte a főpolgármester a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, Dabóczi Kálmán felmentését a cég elektronikus jegyrendszer projektje miatt - olvasható Tarlós István tegnapi közleményében. Emellett - áll a dokumentumban - a cég nem mérte fel megfelelően a kivitelezési bonyodalmak súlyát, illetve azt „szolisztikusan magyarázta”, így a mára semmiképp sem indokolható időveszteség következményeként az illetékes, BKK-t felügyelő főpolgármester helyettes, azaz Szeneczey Balázs feladata is a városüzemeltetésre korlátozódik a jövőben. A fejlesztések közvetlen felügyeletével ezt követően általánosan Bagdy Gábor főpolgármester-helyettest bízza meg a városvezető. Bagdy Gábor még csütörtökön tudatta, hogy a BKK igazgatósága november 21-én egyhangú szavazással, azonnali határidővel felmondta az elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére kötött szerződést. Bár a fővárost nem érte anyagi kár, ám az elektronikus jegyrendszer kialakítására a BKK szerződött, és a közlekedési központ menedzselte a projektet, az azzal kapcsolatos problémákról ugyanakkor Tarlós István főpolgármesternek és neki sem voltak információi. A szerződés felmondásának oka „a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcsolatos szerződésszegése” volt. Ismert, a főváros és a hitelt nyújtó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) képviselője 2013. szeptember 6-án írta alá a fővárosi közösségi közlekedés elektronikus jegyrendszerének hitelszerződését Budapesten. Ennek összege 54,5 millió euró, jelenlegi árfolyamon 17,6 milliárd forint volt, amelyből három fő tételt fedeztek: a jegyrendszer megújítását, új jegyvásárlási csatornák nyitását és a bliccelés visszaszorítását. A BKK-s dolgozói tesztkártyák kiosztásával 2015 decemberében kezdődött az elektronikus jegyrendszer első próbaüzeme, amelyet RIGO-nak neveztek el. A központ tavaly augusztusban üzemelte be az első olyan beléptetőkapukat a Deák téri metróállomáson, amelyeket az elektronikus jegyrendszer részeként minden metróállomáson telepítenének. A tervek szerint idén indult volna „élesben” az üzem. Tarlós István közölte, a projekttel kapcsolatban ellenzéki hírforrások összekevernek két különböző szerződés. A főváros eredetileg valóban kötött egy finanszírozási szerződést az EBRD-vel, de ez a szerződés továbbra is érvényben van. A BKK pedig teljesen önállóan kötött 2014-ben egy másik, kivitelezői szerződést egy szállítóval - fejtette ki, rámutatva, több határidő-módosítást követően ez utóbbi szerződést bontotta fel végül a minap hosszú vívódást követően a BKK igazgatósága. Az elektronikus jegyrendszer körüli problémákról a közlekedési központ sem a főpolgármestert, sem a helyettesét nem tájékoztatta Tarlós leváltotta a BKK vezetőjét Jobbágyi Zsófia „Budapestet nem érte anyagi kár” Fotó: Hegedűs Róbert A befejezett eljárások átlagos pertartama 2018 első fél évében egy héttel hosszabb volt, mint tavaly ugyanekkor Tovább csökkent a bíróságok ügyhátraléka Baranya Róbert A peres ügyek nyolcvanhét százaléka egy éven belül befejeződik, de van olyan bíróság, ahol ennél is jobb az arány - derült ki az Országos Bírósági Hivatal összefoglalójából, amely szerint az elmúlt időszakban sikerült tovább csökkenteni a bíróságok ügyhátralékát. A hatályon kívül helyezések száma is kevesebb lett. Az év első felében javítottak ítélkezési mutatóikon a magyar bíróságok - derül ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nemrég kiadott összesítéséből. Az adatok szerint 2018 első felében 660 511 ügy érkezett a bíróságokra, amelyek 700395 eljárás végére tettek pontot. Mindez azt jelenti, hogy országosan csaknem negyvenezerrel több ügyet fejeztek be a bíróságok, mint amennyi érkezett. A statisztika alapján 2018. június 30-án országosan 236 ezer ügy volt folyamatban, 12,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezt főként a közigazgatási és munkaügyi bíróságok huszonegy százalékos, a törvényszéki első fok huszonkilenc százalékos és az ítélőtáblák 14,5 százalékos ügycsökkenése okozta. A legkedvezőbb befejezés-érkezés arányt, az összes szintet és minden peres és nem peres ügyszakot tekintve a Fővárosi Törvényszék érte el. Az ügyhátralék minden bírósági szinten csökkent. Az OBH szerint hosszabb időszakot is felölelve látható, a peres ügyek mintegy nyolcvanhét százaléka egy éven (az ítélőtáblákon hat hónapon) belül befejeződik. Az országos átlagnál is jobb a helyzet a Kaposvári, a Balassagyarmati és a Zalaegerszegi Törvényszékeken: itt a járásbíróságok előtt intézett minden száz ügyből kilencven-kilencvenkettőt egy éven belül sikerül lezárni. Az OBH adatai alapján 2010-hez képest a törvényszékek első fokon ötvennégy százalékkal csökkent a két éven túl húzódó ügyek száma, míg az ítélőtáblákon nyolcvan százalékkal a fél éven túli ügyek száma. A befejezett peres ügyek átlagos pertartama országos viszonylatban, valamenynyi ítélkezési szintet figyelembe véve 2018 első fél évében átlagosan egy héttel hosszabb volt, mint 2017 hasonló időszakában. A hatályon kívül helyezési arány a járásbíróságok büntetőperes ügyszakában 2017 első fél évében majdnem egy százalékkal, 2018 első félévben több mint 2,5 százalékponttal alacsonyabb volt, mint 2010 első fél évében (7,6 százalék). Antiszemita kijelentések Gyógyszerészi kamara A Szávay-ügy dacára is egyeztet az LMP és a Jobbik Kásler: Támaszkodunk a szakmára Némileg megkésve az ellenzéki pártok is reagáltak a jobbikos Szávay István antiszemita botrányára. Ismert, a Hír Tv nyilvánosságra hozott egy felvételt, melyen Szávay azzal dicsekszik, hogy fizikailag inzultált egy zsidó nőt. A televízió kérdésére a történteket elítélte az LMP társelnöke. Demeter Márta - aki tegnap a Jobbik elnökhelyettesével, Gyöngyösi Mártonnal közös fotót posztolt a Facebookon - ugyanakkor hozzátette, pártjaik együttműködését nem befolyásolja Szávay kijelentése. Karácsony Gergely, a Párbeszéd politikusa szerint az eset roszsz emlékeket idéz a Jobbikról, de ő sem gondolja, hogy ezért meg kell szakítani a politikai kapcsolatokat a párttal. Az MSZP elnökségi tagja, Burány Balázs közölte, ilyen kijelentés után egy embernek egy normál asztaltársaságnál sincs helye, nemhogy a közéletben. Hozzátette, a Jobbiknak is van még dolga az ügyben. A DK-s Oláh Lajos szerint sincs lezárva az ügy, úgy véli, Szávaynak távoznia kellene a parlamentből. A Jobbiktól hiába kérdeztük, hogy vállalhatónak tartják-e Szávay viselkedését, és lesz-e az ügynek következménye a politikusra nézve, azóta sem válaszoltak. Szintén tegnap lemondásra szólította fel Szávayt a Fiatal Családosok Klubja, azaz a Ficsak. (PDF) Súlyos megállapítások Ugrásszerűen nőtt 2010 előtt Szeged hitelállománya „Szeged a szabadság szigete” - ezt mondta Botka László szocialista polgármester még 2010-ben az önkormányzati választások éjszakáján. Napjainkra azonban a városházához ezer szállal kötődő Szeviép-vezetők elítélése és a parkolási botrány kapcsán kiderült, hogy a Botka vezette város a szabadságnak olyan szigete, ahol nincsenek munkahelyek, ahol alacsonyak a bérek, ahol nincs termelő beruházás, ahol a városban nincs egy illemhely, ahol országosan a legdrágább a parkolás és a tömegközlekedés, ahol a legmagasabb az egy főre jutó kátyúk száma - írta elemzésében a Civil Városi Unió (CVU). Az Állami Számvevőszék akkori, 2010-es jelentése szerint 2007 és 2010 között a város tulajdonában lévő tárgyieszköz-vagyon, a lakások és ingatlanok értékesítése okán nyolcmilliárd forinttal csökkent, 2006 és 2010 között pedig hetven százalékkal, 9,9 milliárd forinttal nőtt az önkormányzat hitelállománya. Beruházási támogatásokhoz kapcsolódva hat, korlátozottan forgalomképes ingatlanra történt 3,572 milliárd forint értékben jelzálogbejegyzés - állapította meg az ÁSZ. Botka László ennek kapcsán tett olyan nyilatkozatot a Délmagyarországban, hogy „Szeged városa fegyelmezetten gazdálkodott” - olvasható a CVU elemzésében. (BK) belpol@magyarhirlap.hu Átadták Árpád szobrát Felavatták a magyar honfoglalás vezéralakja, Árpád fejedelem szobrát tegnap az Óbudai Árpád Gimnázium előtti téren, a Katinyi mártírok parkjában. Az alkotást Oláh Mátyás László szobrászművész készítette. Az avatási ünnepségen Tarlós István főpolgármester elmondta, az Árpád-ház Magyarország első uralkodócsaládja, amely a IX. század végétől 1301-ig négy fejedelmet és huszonhárom királyt adott az országnak. A városvezető megjegyezte, uralkodásuk alatt a magyar törzsek szövetsége erős európai állammá vált. Árpád fejedelem lovas szobra több mint két és fél méter magas, és több mint egyméteres alapzaton áll. (JZs) A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) és a humántárca közötti együttműködési megállapodásra azért van szükség, hogy a gyógyszerészetet érintő döntéseknél a szakmára tudjanak támaszkodni - mondta tegnap a köztestület rendezvényén az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós egyben örömét fejezte ki, hogy harmonikus a szakmai kamara és a minisztérium együttműködése, mert ez a betegeknek és a magyar egészségügynek is érdeke. Hankó Zoltán, az MGYK elnöke kijelentette, bízik benne, hogy az egészségpolitikai elvárásoknak megfelelően a gyógyszerészek be tudnak kapcsolódni a népegészségügyi programokba, és a megállapodás lehetővé teszi a stratégiai célok megvalósítását, valamint megszabja a gyógyszerészeket érintő jogalkotáselőkészítő munkában való részvétel kereteit. (JZs) Hírek Kiemelkedő a katolikus iskolák szerepe a nevelésben és az oktatásban - mondta tegnap Soltész Miklós egyházügyi államtitkár. A politikus a fülöpi Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola felújított épületének átadásán közölte, a gyerekek helyes életre nevelésén múlik a magyar emberek jövője, amihez az eszközöket a kormányzatnak, az önkormányzatoknak és az egyházaknak kell biztosítaniuk. (PCF) Díjátadó ünnepséget tartott tegnap szellemi honvédeinek a Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány. Idén az elismerést a Kisebbségi Jogvédő Intézet, Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, valamint Szabó Anett médiaszakember kapták. A Szellemi Honvédő Emléklapot is átadták, amit Gubás Jenő nyugdíjas orvos a vajdasági magyarokért végzett kiemelkedő munkájáért vehetett át. (VT)