Magyar Hírlap, 2019. július (52. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-06 / 155. szám
Kultúra Eltemették Ungvári Tamást Orbán Viktor levélben búcsúzott a Széchenyi-díjas írótól Pénteken délelőtt helyezték végső nyugalomra a múlt héten elhunyt Ungvári Tamást a Kozma utcai izraelita temetőben. A szertartáson beszédet mondott Verő Tamás főrabbi és Hegedűs D. Géza színművész, a család nevében Ungvári Benjámin búcsúzott. A Széchenyi-díjas író, műfordító, irodalomtörténész halála kapcsán levélben fejezte ki részvétét a gyászoló családnak Orbán Viktor - közölte a távirati irodával Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. „A magyar kultúra sok ezer szálból szövődött alkotás, melynek pontos és hiteles bemutatása nemcsak átfogó tudást, de kitartást és alázatot is követel. Ungvári Tamás a magyar polgári értelmiség bátor és elkötelezett képviselőjeként vált a magyar és az egyetemes kultúra történetének nemzetközi szinten is elismert krónikásává” - írta Orbán Viktor levelében. Hozzátette: „hálásak vagyunk, hogy műfordításaival, szépirodalmi és tudományos műveivel, valamint dramaturgi és tanári munkájával is gazdagította hazánk kulturális életét. Meggyőződésem, hogy könyvei még sokak számára fogják a feledés elleni küzdelem őrtüzeit jelenteni”. (SK) 13 kultura@magyarhirlap.hu André Kertész hagyatékban őrzött, ismeretlen képei a Petőfi Irodalmi Múzeum új tárlatán Párizsról feketén-fehéren Sárdi Krisztina Csütörtökön nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) legújabb időszaki kiállítása André Kertész születésének százhuszonötödik évfordulójára. A kamera poétája elnevezésű tárlat nemcsak a húszas-harmincas évek Párizsába kalauzol, de értékes dokumentumokat, leveleket is a látogató elé tár. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és tagintézményei, a Kassák Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) gyűjteményeinek kincseit tárja a nagyközönség elé az André Kertész - A kamera poétája című időszaki kamaratárlat, amely október 6-ig látogatható a PIM-ben. Az E. Csorba Csilla és Kovács Ida kurátorok által három terembe rendezett kiállítás mintegy hetvenhárom fotót vonultat fel a világhírű magyar fotográfus hagyatékából. A Kertész Andor néven, 1894. július 2-án született fényképész 1925 és 1935 között Párizsban készült képeiből válogatott tárlat nemcsak fotó-, de irodalom- és művészettörténetileg is fontos személyeknek, pillanatoknak állít emléket. Kertész Leica gépével készített felvételeiről egyrészt visszaköszönnek a franciaországi magyar emigráció kiemelkedő alakjai - a Bölöni házaspár mellett Tihanyi Lajos, Kassák vagy Károlyi Mihály -, másrészt bepillantást nyerünk a húszas-harmincas évek Párizsának hétköznapjaiba. Mindemellett a tárlókban elhelyezett dokumentumok, levelek, képeslapok, kéziratok közt számtalan érdekességre bukkanunk, ha nem habozunk használni a nagyítókat. Elolvashatjuk például Ady Bölöni Györgynek szóló, 1915-ös dedikációját: „Drága jó Gyurkának, Adybandija”, Kertész Bajomi Lázár Endrének írt 1970-es levelét, de láthatjuk Bölöni 1934-es Az igazi Ady című kötetét, amelynek tizenhat Kertész-fotója áll a kiállítás középpontjában, az első teremben. A fényképész mintegy tizenöt év távlatából járta végig Ady életének párizsi helyszíneit, éttermeit, Léda utcáját, a rue de Lévis-t, fotózta a Boul’Midh-t (Boulevard St. Michel), a Luxembourg-kert platánjait és a Hotel des Balcons-t a Casimir Delavigne utcában. Utóbbi szálloda, ahol a költő lakott, a mai napig működik, falán domborműves emléktábla őrzi Ady emlékét. Cégtáblája ugyanúgy fest, mint a fényképen. Jelen és múlt találkozik tehát Kertész fekete-fehér felvételein, amelyek egyszerre rögzítik a pillanatot, és készültek az örökkévalóságnak. Az 1932-ben Ady kávéházi asztalát megörökítő fotón egyrészt látjuk a Párisban járt az Ősz kéziratát, másrészt felfedezhetjük rajta a jellegzetes carate-ot, üveg vizeskorsót, amelyet a mai napig minden vendégnek kihoznak a párizsi kávéházakban. A korabeli kulturális életet a másik teremben található fotók szemléltetik a legjobban: a női gasztronómiai társaság, a Les Belles Perdrix vacsoráin készült felvételek, a Piet Mondrian vagy az Antoine Bourdelle műtermét megörökítő képek. Az itt látható táncosnők már átvezetnek a harmadik térbe, ahol Kertész első felvételeit látjuk Blattner Géza bábszínházáról. Bölöni Györgyön kívül Tihanyi Lajos barátsága határozta meg a fotográfus párizsi éveit: a kiállítás utolsó képein őket látjuk, mások mellett Brassai társaságában. A hangulatos, kinagyított képrészletekkel díszített tárlatra érdemes kellő időt szánni: bőven van mit nézegetni, megvizsgálni, archív interjúkat meghallgatni - elmerülni a fekete-fehérben is lírai „magyar Párizsban”. Ady Párizsát és a harmincas évek művészvilágát eleveníti fel a kiállítás Fotó: Ficsor Márton Megjelent Tóth György új albuma - Az Új Tükörtől a villamosmegállókon át Yoko Onóig Az aktok magyar mestere Péntek Orsolya Tóth György az egyik legegyénibb hangú magyar fotográfus. A leginkább az aktjairól ismert művész életútjáról a napokban jelent meg az MMA Kiadó gondozásában a Test-terek (Body spaces) című, angol-magyar album. A Palotai János által írt könyv az egyik legfontosabb fotóművészeti kötet az idén. Tóth György, mondhatni, beleszületett a fotóba 1950-ben: apja a hatvanas években a Budapesti Fotóklub tagja volt, ő maga mégis csak érettségi után határozta el, hogy fényképész lesz, a „Práterbe” azonban hiába jelentkezett. Keleti Éva viszont felvette az Új Tükörhöz, ahol 1978-ban megjelent az első anyaga a sárkányrepülőkről Új Ikarusz címmel. Szintén Keletinek köszönhetően került a Magyar Televízióhoz. Kelet-magyarországi sorozatán a cigányok életét dokumentálta, majd végigfotózta a 41-es villamos állomásait és a villamosvezetőket. A sárkányrepülőkről készített anyaggal kezdett dokumentarista korszakot 1984-ben zárta le Az Éljen május elseje! sorozattal (ez a téma emlékezetesen jelenik meg Kerekes Gábor ikonikus fotóján, az 1984. május 1. címűn is). Palotai a művészi pálya kezdeteiről szólva felsorolja Tóth György inspirációs forrásait és mestereit: Francis Bacon festőművész, Diane Airbus és Robert Mapplethorpe fotósok, valamint - mint ahogy egész nemzedékére - Andrej Tarkovszkij filmjei, különösen az Andrej Rubljov, hatottak rá erősen. Saját bevallása szerint is az aktfotózás a fő műfaja, első ilyen képét 1982-ben készítette; az Alexandráról készült, a korban „botrányosnak” számító képet akkor nem lehetett bemutatni. Első albuma 1989-1994 címmel jelent meg, és az egész művésztársadalomból elismerést váltott ki. Az ekkor már Balogh Rudolf díjas fényképész a könyvben portrékat, köztük Eszenyi Enikő arcképét - amely felvétel érdekes módon emlékeztet Angelo híres, Somogyi Nusiról készült portréjára és aktokat is közölt. Megjelennek az egymásra fotózások is. Az album utolsó, táncos képe 1994-ben készült Salföldön, a magyar fotós társadalmat összefogó Török László fotóművésznél Palotai emlékeztet rá, hogy e táncos-sorozatnak köszönhetően lett később Yoko Ono a művész modellje. Amerikai karrierje azonban egy szerencsétlen véletlen miatt nem valósulhatott meg. Mindenesetre Amerika felfedezésének ötszázadik évfordulójára sorozatot készített. A jellegzetes Tóth György-fotó védjegye a többszörös expozíció. Nevéhez köthető a magyar műkereskedelem egyik fordulópontja: Emese aktképe című, 1995-ös képe rekord áron kelt el a Kieselbach Galéria árverésén 2007-ben, mintegy újrapozicionálva a kortárs magyar fotót a műtárgypiacon. Tóth György nemrég megjelent könyvében portrékat is láthatunk Forrás: MMA Hírek Megnyílt pénteken a Magyar Művészeti Akadémia Verstrichene Zeit - Elfolyó idő című tárlata Passauban, a Modern Művészetek Múzeumában. Amint korábban lapunkban megírtuk, a szeptember 29-ig látogatható kiállításon hazai képzőművészek - köztük Szemadám György festő, Farkas Ádám szobrász, Orosz István grafikus - munkái lesznek láthatók, melyeket az 1989-es határnyitás ihletett. (PG) Megkezdődött a 73. Avignoni Fesztivál csütörtökön, ahol a társadalomkritika kiemelt szerepet kap. A július 23-ig tartó egyik legjelentősebb francia színházi szemlén bemutatkozik a Recirquel Újcirkusz Társulat My Land című előadása is. (MM) A 140 éve született Móricz Zsigmondra emlékeznek hétvégén Tiszacsécsén, Szatmárnémetiben és Börvelyen. Az MTI tudósítása szerint a kétnapos rendezvénysorozaton irodalmi tanácskozással, Móricz-túrával és koszorúzással tisztelegnek az író emléke előtt. (PG)