Magyar Hírlap, 2019. szeptember (52. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-02 / 203. szám

Belföld ­ Karácsony Gergely igyekszik kormányellenes népszavazásként tekinteni az önkormányzati válasz­tásra - mondta lapunknak Deák Dániel politológus az ellenzéki kampány nyitóról. Karácsony Gergely kampányin­dítója meglehetősen semmitmondó volt, a már jól ismert ellenzéki ló­zungokon kívül nem volt monda­nivalója - mondta lapunknak Deák Dániel politológus. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a „Budapest legyen zöldebb és legyen szabadabb” szlogen kifejezetten ér­dekes akkor, amikor a fővárosban sosem ültettek annyi fát, és hoztak rendbe annyi parkot, mint most, de a szabadság hiányolása is furcsa ak­kor, amikor például a Budapest Pri­de-ot kordonok nélkül tartották, il­letve a Maccabi Játékok során a zsidó sportolók minden probléma nélkül mozoghattak a fővárosban. Buda­pest sosem volt ilyen zöld és szabad, mint jelenleg - vélekedett az elemző. Deák hangsúlyozta, mivel Bu­dapest ma sokkal élhetőbb, mint kilenc évvel ezelőtt, Tarlós Ist­ván népszerűsége pedig magasabb, mint az összes többi jelölt támoga­tottsága együttvéve, ezért Kará­csony Gergely igyekszik kormány­­ellenes népszavazásként tekinteni az önkormányzati választásra. Ez már - folytatta - 2018-ban sem jött össze, akkor hasonló szlogenek­kel csúfos vereséget szenvedett mi­niszterelnök-jelöltként. Ráadásul a Fidesz-KDNP támogatottsága re­kordmagas szinten van, jóval na­gyobb az öt évvel ezelőtti értéknél, nincs kormányváltó hangulat az or­szágban, így egy nem létező társa­dalmi jelenségre építi a kampányát - tette hozzá. A kormánypártok leg­több jelöltje ráadásul többször újra­választott, sikeres városvezető, aki még a pártjánál is nagyobb támoga­tottsággal rendelkezik. Ezzel szem­ben, fogalmazott Deák Dániel, az ellenzéki jelöltek zöldfülűek, akiket a különböző hatalomtechnikai játé­kok következtében ejtőernyőztettek az adott településre. Ez az oka an­nak, hogy ezek a jelöltek nem a helyi ügyekről beszélnek, hiszen több­ségüknek nincs is mondanivalója a helyi kérdések kapcsán. A politikai elemző szintén fontos tényezőként értékelte, hogy az el­lenzéki pártok az önkormányzati választásra is úgy tekintenek, mint ahol a belső hatalmi harcokat le le­het folytatni. Gyurcsány Ferenc cél­ja, hogy bebetonozza az EP-vá­­lasztáson elért vezető szerepét, és a 2022-es országgyűlési választáson megkérdőjelezhetetlenül ő legyen az ellenzék vezér. Deák hozzáfűz­te, hasonló erő fűti a Momentumot, amely az új SZDSZ kíván lenni, a DK-val közösen kívánnak majd kormányt alakítani. Természete­sen az MSZP és a többi ellenzéki párt mindebben ellenérdekelt, és a ko­rábbi status quót igyekeznek vissza­állítani. Ebből fakadóan az ellenzéki belharcok az eddigieknél is éleseb­bek lesznek, hiszen több párt szá­mára is a tét a tét - jelentette ki Deák. Ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy a magyar választók számára intő példa lehet Olaszor­szág, ahol ismét baloldali kormány lesz, és máris elkezdték a beván­dorláspolitikai szabályok lazítá­sát. Ha Magyarországon is megerő­södnének a bevándorláspárti erők a városokban, akkor hazánk szik­laszilárd bevándorlást elutasító po­litikája is veszélybe kerülhet - vél­te. Hasonló folyamat zajlott le több nyugat-európai országban is, ahol a bevándorláspárti városvezetés ha­tására néhány év alatt leromlott a közbiztonság, és mindennapos lett a terrorfenyegetettség a tömeges migráció miatt. Vélhetően ezeknek a negatív tapasztalatoknak és a si­keres városvezetésnek köszönhe­tő, hogy a fideszes polgármesterek még a pártjuknál is nagyobb támo­gatottságnak örvendenek. Hétértékelő A Fidesz-KDNP támogatottsága rekordmagas szinten van, nincs kormányváltó hangulat, így nem létező jelenségre építi stratégiáját az ellenzék - véli Deák Dániel Lózungos Bán Károly kampánynyitó Az elmúlt harminc év legnagyobb iskolafejlesztési programja zajlik Magyarországon - hangsúlyozta Gulyás Gergely Megmaradáson, gyarapodáson alapul a jövőnk MH-összeállítás Több mint 110 milliárd forint uniós és 46 milliárd forint állami tá­mogatásból korszerűsödnek iskolák országszerte - mondta Gulyás Ger­gely miniszter a Pécsi Református Kollégium új épületének átadásán. A már elfogadott jövő évi költség­­vetés szerint a kormány 645 mil­liárd forinttal többet költ oktatásra 2020-ban, mint 2010-ben - hang­súlyozta Gulyás Gergely Minisz­terelnökséget vezető miniszter a Kárpát-medence református ok­tatási intézményeinek szombati kö­zös tanévnyitóján, a Pécsi Refor­mátus Kollégiumban. A miniszter kijelentette: az elmúlt harminc esz­tendő legnagyobb iskolafejleszté­si programja zajlik Magyarorszá­gon, ehhez a kormány több mint 110 milliárd forintnyi uniós és to­vábbi 46 milliárd forintnyi állami támogatást biztosít. Hazai forrás­ból 158 fejlesztés valósul meg, egye­bek mellett tornatermek, tantermek újulnak meg, iskolák és iskolarészek épülnek, emellett pedig idén már az elsőtől a kilencedik évfolyamig mindenki ingyenesen kapja a tan­könyveket - sorolta Gulyás Gergely. Hozzátette, mindennek egyaránt haszonélvezői az egyházi és állami iskolákba járó diákok. A miniszter a távirati iroda tu­dósítása szerint elmondta, ma ti­zennégy százalék az egyházi isko­lák aránya a közoktatásban, ami „soknak és elégnek sem mondha­tó, mégis kétszer akkora arány, mint kilenc évvel ezelőtt”. A mai magyar kormány elismeri, tiszteli és nélkü­lözhetetlennek tartja az egyházak szerepét a társadalomban, ez épp­úgy jelent hitéleti, mint intézmény­fenntartói tevékenységet. Senki hit­beli meggyőződése nem tartozik az államra, azonban az államnak és a kormánynak kell, hogy legyen vi­lágos társadalomképe, amelynek „értékválasztásunk szerint a ma­gyar jövő, a nemzeti azonosságtudat megőrzésén, a megmaradáson és a gyarapodáson kell alapulnia” - szögezte le Gulyás Gergely. Sze­rinte a mai kor Európájának fel kell ismernie, hogy „a keresztény kul­túrkör feladásával és a hitről való le­mondással elveszhet mindaz, ami ezt a kontinenst generációkon ke­resztül és évszázadokon át jellemez­te”. Bódis József oktatásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az alapismeretek átadása mellett az is­kola feladata az egyes ember képes­ségeinek kibontakoztatása, így lehet „fiatalokon keresztül jövőt építe­ni”. A tanévnyitót követően egyhá­zi vezetők jelenlétében avatták fel az intézmény új épületét. A több mint 1,3 milliárd forintból megvalósult létesítményben 14 tanterem kapott helyet, természettudományi labo­ratóriummal, tornateremmel és kö­zösségi térrel is rendelkezik. Digitalizáció az oktatásban Elkészült a klasszikus értékekre, de a legkorszerűbb módszerekre és eszközökre tá­maszkodó alaptanterv, amelyet a következő tanévtől vezetnek be - jelentette be Kás­­ler Miklós (képünkön jobbra) vasárnap a nemzeti tanévnyitón, a sárvári Nádasdy Ta­más Általános Iskolában. Az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, a kormány célja, hogy mindenben támogassa a gyermekeket nevelő családokat, a szorgalma­san tanuló diákokat és a hivatásukat odaadóan végző pedagógusokat. Rámutatott: ezt segíti a nemzetközileg is páratlan családvédelmi program. Az alaptantervhez ala­kítják a digitális és hagyományos tankönyveket, amelyeket a 2020/21-es tanévben minden diáknak ingyenesen bocsátanak rendelkezésére tizennégy milliárd forint ér­tékben. Kitért arra, hogy nyolcszáz iskolát épít, illetve újít fel a kormány 276 milliárd forint értékben. Minden középiskolás külföldön egészítheti ki nyelvtudását, ingyenes első nyelvvizsgát, valamint KRESZ-vizsgát tehetnek a diákok - sorolta. (KCI) Fotó: MTI/Varga György belpol@magyah-hirlap.hu % • A szakképzés bővülő perspektívája Harmadával csökkent a lemorzsolódó tanulók száma Tíz év után először nyolc és fél százalékkal több diák kezdte meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint ál­talános gimnáziumban, ez is jelzi, hogy a szakképzé­sé a jövő - mondta az innovációs és technológiai minisz­ter az országos szakképzési tanévnyitón szombaton, a Nyíregyházi Szakképzési Centrumban. Palkovics Lász­ló kiemelte, a magyar tanulók sorra hozzák el a ha­zai és nemzetközi szakmai versenyek fődíjait, ami iga­zolja, hogy nemzetközi színtéren is elismert a magyar képzés, a kormány támogatásával pedig minden felté­tel adott ahhoz, hogy tovább fejlődjön. A szakképzés és a felnőttképzés rendszerszintű megújításával és to­vábbfejlesztésével a kormány célja még inkább elhitetni a pályaválasztás előtt állókkal, hogy a jól végzett szak­munka nemcsak versenysikert hozhat, hanem megélhe­tést is biztosít a családnak, valamint hozzájárul Magyar­ország gazdasági sikeréhez - hangsúlyozta a miniszter az MTI beszámolója szerint. Hozzáfűzte, a rugalmas, modern, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó szakképzési rendszer a diákok számára több lehetőséget nyújt a tanuláshoz és a továbbtanuláshoz, a vállalatok pedig az igényeikhez iga­zodó, képzett munkaerőt kaphatnak. Kitért arra, hogy bár a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma tavaly a szakgimnáziumokban közel harmadával, a szakközépis­kolában még ennél is nagyobb mértékben csökkent, de cél az iskolát végzettség nélkül elhagyók száma tizenkettőről tíz százalék alá csökkenjen, ehhez segítségként megújul az állami ösztöndíjrendszer is. A kormányzat dolgozik a peda­gógusok számára versenyképes életpályát és jövedelmet magában foglaló rendszer kialakításán, és azon, hogy en­nek „minél előbb számokban mérhető eredménye legyen” - közölte Palkovics László miniszter a tanévnyitón. (KCS) Sztrájkra buzdítanak „Diáktüntetés” civil szervezetekkel felvértezve A köznevelési törvény módosítása ellen tüntettek pár százan - többségében felnőttek és idősebbek - szom­baton a fővárosban, a Kossuth téren. A demonstráció végén bejelentették, hogy szeptember 13-ára országos diáksztrájkot hirdetnek. A rendezvényen felszólalt töb­bek között Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezetének elnöke, Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója és Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza is. Utóbbi közölte, a törvénymódosítás miatt az Alkotmánybírósághoz fordul­nak. Ugyanakkor öt ellenzéki frakció már pénteken beje­lentette, hogy közös beadványban kérik az Alkotmánybí­róságot, semmisítse meg a módosításokat. A Fidesz úgy reagált: a törvénymódosítás a gyermekek érdekeit védi, „az ellenzék azonban, ahogy szokta, most is hazudozik és a Soros-szervezetekkel együtt saját politikai kampányak­ciójához akarja felhasználni a diákokat, a pedagógusokat és a szülőket”. (KCI)

Next