Magyar Hírlap, 2019. december (52. évfolyam, 279-302. szám)

2019-12-19 / 294. szám

Kultúra 13 Viczián Zsófia művelődéstörténész szisztematikus tényfeltáró munkával vette számba Budapest legidősebb, leghíresebb, legjelentősebb fáit Arany tölgyeitől Ady platánjáig Faggyas Sándor Kivételesen sokszínű fővárosunk egyedülálló hangulatot, életérzést sugároz, erre újra és újra rácsodál­kozhatnak a tősgyökeres budapes­tiek is, nem csupán a máshonnan idelátogató honfitársaink és a kí­váncsi külföldi turisták. Budapest ugyanis nemcsak épített örökségé­ben, kulturális életében gazdag, hanem természeti kincsekben is. A közismert szólás szerint sok­szor nem látjuk a fától az erdőt, azaz a részletekben elveszve nem ismer­jük meg az egészet, a lényegeset. Egy különleges könyv, a Látóhatár Kia­dónál megjelent Budapesti fák cí­mű kötet azonban ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja: azt, hogy a budapesti fák egy-egy „kéregbe zárt” szeletét alkotják a város tör­ténetének, hiszen hiteles szemta­núként állnak és mesélnek - hosszú évtizedek, akár századok óta - en­nek az egyedülálló európai városnak a múltjáról. Viczián Zsófia újságíró, művelő­déstörténész, pedagógus fákat sze­rető ember, budai lakos, aki több éves szisztematikus tényfeltáró és gyűjtőmunkával igyekezett Bu­dapest legnagyobb, legidősebb, legjelentősebb fáit számba ven­ni, lefényképezni, megörökíteni, és a hozzájuk kapcsolódó történeteket, neves személyiségeket felfedezni, illetve feleleveníteni. Ki ne olvasott, hallott volna Arany János margit­szigeti öreg tölgyeiről, Kosztolányi „örökifjú” Üllői úti fáiról, Jókai sváb­hegyi fehérlevelű hársairól? De ked­vesek voltak Márainak is a Mikó utca gesztenyefái, Ady egyszer a legváro­sibb fa, a platán álmáról írt, Áprily számára pedig a fenyők az elhagyott Erdélyt idézték. Számos költő vers­ében találhatunk a tavaszi virágzást vagy éppen az őszi elmúlást idéző verset Juhász Gyulától Tóth Árpádon és Szabó Lőrincen át József Attiláig. Pest első sétateréért Széchenyi­nek még komoly harcot kellett vív­nia, hisz akkor még úgy gondolták, a fa csak az erdőbe való, végül még­is felismerték, hogy növények nél­kül belefulladnak a porba. A város az 1800-as évek második felére ki­­zöldült, új városrészeibe szép faso­rokat ültettek, piactereiből zöld szi­getek formálódtak, és létrejöttek a nagy városi parkok, mint például az Orczy-kert, a Városliget és a Nép­liget. A kötetben nemcsak termé­szettudományos leírásokat olvas­hatunk az egyes parkokról, teme­tőkről, zöldterületekről, hanem va­lódi nyomozásokat, érdekes emberi történetek hosszú sorát ismerhet­jük meg, amelyekből kiderül, a fák miért jelentenek nekünk, fővá­rosiaknak pótolhatatlan értéket. A szerző felkutatta az összes kap­csolódó írásos és képi forrást, kide­rítette, hogy ki, mikor, miért ültette a szóban forgó fát, fákat. A szép kivitelezésű kötet egy­szerre érdekes és tanulságos ké­pes történelmi album, egyben do­­kumentarista látlelet a 2010-es évek végéről, zömében koros fáink­ról. Vannak köztük élettől duzza­dók, mint a szerző kedvence, egy budai óriási feketefenyő, és olya­nok is, amelyek már mankóra szo­rulnak. A könyvben megtaláljuk a legidősebb fa címéért versengő öreg japánakácot a budai várlejtőn, a pesthidegkúti hársfát, a Széche­nyi téri akácot és a margitszigeti ősplatánt is. Mindenkinek lehet egy vagy több kedvenc fája, s ebben a re­mek könyvben talán megtalálja őket, de remélhetőleg a többit is jobban megbecsüli ezu­tán. Mert a bu­dapesti fák iga­zán megérdemlik, hogy felnézzünk rájuk. Ha a fák mesélni tudnának, kéregbe zárt történelem a Városligetben 1940-ben­Fotó: Fortepan Lenyűgöző látvány és hibátlan hangzás a Dupla Aréna koncerteken Hangos évzáró Ákossal Őry Mariann Legjobb formáját hozta Ákos a múlt pénteki és szombati Dup­la Aréna koncerteken a Papp Lász­ló Budapest Sportarénában. A dup­lázás egyébként nem kivétel, hanem most már inkább szabály: Ákos meg is köszönte a közönségnek, hogy már ötödik éve két évzáró nagy­koncertet adhat, hiszen az első al­kalomra mindig szinte azonnal el­fogynak a jegyek a tizenkétezer főt befogadó arénába. Az októberben megjelent Idősziget című album négy dalát már „letesztelték” kö­zönség előtt, hiszen a Hazatalál cí­mű középlemezen is szereplő szá­mok már műsoron voltak Ákos nemrég véget ért, 150 ezer nézőt megmozgató turnéján is, de a leg­nagyobb szerepet természetesen az új album anyaga kapta a koncer­ten. Mindemellett Ákos egész, há­rom évtizedes pályafutását át­tekintette egy-egy szám erejéig. Előkerültek olyan kilencvenes évek­beli slágerek, mint az Indiántánc vagy a Láss bennem mást, illetve a 2014-es Újrakezdhetnénk. Ákos három szá­mot is játszott egykori zenekarától, a Bonanza Banzaitól: a 101-es szoba, a Tánc és a Kihalt minden is új hang­­szereléssel szólalt meg. Ahogyan azt Ákos Aréna-kon­certjein megszokhattuk, a hang­zás és a látvány ezúttal is hibátlan és lenyűgöző volt. A színpad mögötti ledfalra vetített videók, animációk és a lézerek együttesen rendkívül hatásos hátteret nyújtottak, egyfor­mán élvezhetőek voltak mindenki számára, akár elöl állt a tömegben, akár hátul ült, az Aréna valamelyik távolabbi részén. Az énekesnek ezúttal is sike­rült meglepni rajongóit. Az Időszi­get­ egyik dala, az Ákos által édes­apja emlékére írt Felemel zenéjét 17 éves lánya, Anna szerezte, akivel a lemezen együtt éneklik a számot. Eddig is tudni lehetett, hogy Anna maga is fellép a koncerten, azonban nem csak a közös dalban működött közre. Meglepetésre már a 2012-es Tengermorajt is közösen énekelték. A Felemelhet a Fiumei úti Sírkert­ben forgatott klip, amelyben Ákos és zenekara tagjai gyerekeikkel együtt szerepelnek, most óriási led­­falon volt látható, így téve még kü­lönlegesebbé a koncertet. A ledfalra vetített videók, animációk a zenéhez illő, hatásos hátteret nyújtottak Forrás: Facebook kultura@magyarhirlap.hu Shakespeare-sorozat Tompa Gábor II. Richárdot rendez a Vígszínházban Az Európai Színházi Unió elnöke, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igaz­gatója, Tompa Gábor rendezi a budapesti Vígszínház következő bemutatóját, William Shakespeare II. Richárd című darabját. A királydrámában - a teátrum közleménye szerint - a fiatal uralkodó sorsa egyben a hatalomért folyó harc története is egy olyan korban, amikor „angol vér feketedett az angol kardokon”. A premiert szombaton tartják a Pesti Színházban, a címszerepet a Junior Prí­ma-díjas Vecsei H. Miklós alakítja. „Shakespeare H. Richárdja szövevényes da­rab, ezért ritkán veszik elő, Tompa Gábor rendező és Visky András dramaturg ellenben könnyen követhető előadássá szelídítette, amelyben a költői nyelv szépsége kerül előtérbe” - idézi a közlemény Vecseit. A drámát 1889-ben mu­tatták be először hazánkban, a színház Somlyó György fordításában 1984-ben egyszer már műsorra tűzte. Az uralkodó mellett a történet középpontjában álló Bolingbroke grófot ifj. Vidnyánszky Attila játssza. (SK) Skandináv metál az Arénában Budapesten lép fel januárban a svéd Sa­baton Eseménydús év elé néznek a zúzósabb muzsikák magyar rajongói 2020-ban, ugyanis rengeteg kiváló rock- és metálzenekar látogat el hozzánk jövőre. A már most roppant erős mezőnyből is kiemelkedik azonban az esztendő első igazán nagy „dobása”. A Papp László Budapest Sportaréna színpadán január 22-én mutatja be nyáron megjelent új albumát a power metal-stílus egyik legnépsze­rűbb csapatának számító Sabaton. A pirotechnikával és nagyszabású színpadi show-val megtámogatott koncertjeiről híres svéd banda legutóbbi, The Great War című kiadványán az első világháború hőseinek és nagy csatáinak állít em­léket, a mostani turné műsorának gerincét is ennek a lemeznek a dalai adják majd. A Sabatont ráadásul két másik remek csapat is elkíséri a magyar fővá­rosba: a finn Apocalyptica, amely egyedi hangzását a torzítókra kötött csel­lókra alapozza, illetve a modern metáit elektronikus zenei elemekkel színesí­tő Amaranthe, amely az est főzenekarához hasonlóan svéd tagokból áll. (GK) Hírek Emlékhely és kiállítás nyílt teg­nap a magyar felvilágosodás leg­nagyobb költője, Csokonai Vitéz Mihály tiszteletére Csurgón. A Leg­alább álmodj velem című tárlat a köl­tő életének legfontosabb színhelye­ire kalauzolja el a látogatókat, hogy bemutassa életművét. Az egyebek mellett a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársainak közreműködésével berendezett kiállításon számos vers-, színmű- és levélrészletből ismerhetők meg a költőre jellemző műfajok, han­gok, stílusváltozatok - adta hírül a táv­irati iroda. (PG) Holnap rendezik a Fölszállott a páva gyerekévadának döntőjét a Duna Televízióban. A tehetség­kutató utolsó adásában a 6-14 éves szóló- és páros táncosok, a néptánc­együttesek, a népdalénekes szólis­ták, illetve együttesek, valamint a né­pi hangszeres szólisták és zenekarok kategóriájában hirdetnek győztest. A zsűri döntése mellett a nézői sza­vazatok alapján közönségdíjast is vá­lasztanak. A műsorban ezúttal a Ma­gyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemes című előadásából láthat­nak részletet az érdeklődők. (SK)

Next