Magyar Hírlap, 2019. december (52. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-19 / 294. szám
Kultúra 13 Viczián Zsófia művelődéstörténész szisztematikus tényfeltáró munkával vette számba Budapest legidősebb, leghíresebb, legjelentősebb fáit Arany tölgyeitől Ady platánjáig Faggyas Sándor Kivételesen sokszínű fővárosunk egyedülálló hangulatot, életérzést sugároz, erre újra és újra rácsodálkozhatnak a tősgyökeres budapestiek is, nem csupán a máshonnan idelátogató honfitársaink és a kíváncsi külföldi turisták. Budapest ugyanis nemcsak épített örökségében, kulturális életében gazdag, hanem természeti kincsekben is. A közismert szólás szerint sokszor nem látjuk a fától az erdőt, azaz a részletekben elveszve nem ismerjük meg az egészet, a lényegeset. Egy különleges könyv, a Látóhatár Kiadónál megjelent Budapesti fák című kötet azonban ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja: azt, hogy a budapesti fák egy-egy „kéregbe zárt” szeletét alkotják a város történetének, hiszen hiteles szemtanúként állnak és mesélnek - hosszú évtizedek, akár századok óta - ennek az egyedülálló európai városnak a múltjáról. Viczián Zsófia újságíró, művelődéstörténész, pedagógus fákat szerető ember, budai lakos, aki több éves szisztematikus tényfeltáró és gyűjtőmunkával igyekezett Budapest legnagyobb, legidősebb, legjelentősebb fáit számba venni, lefényképezni, megörökíteni, és a hozzájuk kapcsolódó történeteket, neves személyiségeket felfedezni, illetve feleleveníteni. Ki ne olvasott, hallott volna Arany János margitszigeti öreg tölgyeiről, Kosztolányi „örökifjú” Üllői úti fáiról, Jókai svábhegyi fehérlevelű hársairól? De kedvesek voltak Márainak is a Mikó utca gesztenyefái, Ady egyszer a legvárosibb fa, a platán álmáról írt, Áprily számára pedig a fenyők az elhagyott Erdélyt idézték. Számos költő versében találhatunk a tavaszi virágzást vagy éppen az őszi elmúlást idéző verset Juhász Gyulától Tóth Árpádon és Szabó Lőrincen át József Attiláig. Pest első sétateréért Széchenyinek még komoly harcot kellett vívnia, hisz akkor még úgy gondolták, a fa csak az erdőbe való, végül mégis felismerték, hogy növények nélkül belefulladnak a porba. A város az 1800-as évek második felére kizöldült, új városrészeibe szép fasorokat ültettek, piactereiből zöld szigetek formálódtak, és létrejöttek a nagy városi parkok, mint például az Orczy-kert, a Városliget és a Népliget. A kötetben nemcsak természettudományos leírásokat olvashatunk az egyes parkokról, temetőkről, zöldterületekről, hanem valódi nyomozásokat, érdekes emberi történetek hosszú sorát ismerhetjük meg, amelyekből kiderül, a fák miért jelentenek nekünk, fővárosiaknak pótolhatatlan értéket. A szerző felkutatta az összes kapcsolódó írásos és képi forrást, kiderítette, hogy ki, mikor, miért ültette a szóban forgó fát, fákat. A szép kivitelezésű kötet egyszerre érdekes és tanulságos képes történelmi album, egyben dokumentarista látlelet a 2010-es évek végéről, zömében koros fáinkról. Vannak köztük élettől duzzadók, mint a szerző kedvence, egy budai óriási feketefenyő, és olyanok is, amelyek már mankóra szorulnak. A könyvben megtaláljuk a legidősebb fa címéért versengő öreg japánakácot a budai várlejtőn, a pesthidegkúti hársfát, a Széchenyi téri akácot és a margitszigeti ősplatánt is. Mindenkinek lehet egy vagy több kedvenc fája, s ebben a remek könyvben talán megtalálja őket, de remélhetőleg a többit is jobban megbecsüli ezután. Mert a budapesti fák igazán megérdemlik, hogy felnézzünk rájuk. Ha a fák mesélni tudnának, kéregbe zárt történelem a Városligetben 1940-benFotó: Fortepan Lenyűgöző látvány és hibátlan hangzás a Dupla Aréna koncerteken Hangos évzáró Ákossal Őry Mariann Legjobb formáját hozta Ákos a múlt pénteki és szombati Dupla Aréna koncerteken a Papp László Budapest Sportarénában. A duplázás egyébként nem kivétel, hanem most már inkább szabály: Ákos meg is köszönte a közönségnek, hogy már ötödik éve két évzáró nagykoncertet adhat, hiszen az első alkalomra mindig szinte azonnal elfogynak a jegyek a tizenkétezer főt befogadó arénába. Az októberben megjelent Idősziget című album négy dalát már „letesztelték” közönség előtt, hiszen a Hazatalál című középlemezen is szereplő számok már műsoron voltak Ákos nemrég véget ért, 150 ezer nézőt megmozgató turnéján is, de a legnagyobb szerepet természetesen az új album anyaga kapta a koncerten. Mindemellett Ákos egész, három évtizedes pályafutását áttekintette egy-egy szám erejéig. Előkerültek olyan kilencvenes évekbeli slágerek, mint az Indiántánc vagy a Láss bennem mást, illetve a 2014-es Újrakezdhetnénk. Ákos három számot is játszott egykori zenekarától, a Bonanza Banzaitól: a 101-es szoba, a Tánc és a Kihalt minden is új hangszereléssel szólalt meg. Ahogyan azt Ákos Aréna-koncertjein megszokhattuk, a hangzás és a látvány ezúttal is hibátlan és lenyűgöző volt. A színpad mögötti ledfalra vetített videók, animációk és a lézerek együttesen rendkívül hatásos hátteret nyújtottak, egyformán élvezhetőek voltak mindenki számára, akár elöl állt a tömegben, akár hátul ült, az Aréna valamelyik távolabbi részén. Az énekesnek ezúttal is sikerült meglepni rajongóit. Az Idősziget egyik dala, az Ákos által édesapja emlékére írt Felemel zenéjét 17 éves lánya, Anna szerezte, akivel a lemezen együtt éneklik a számot. Eddig is tudni lehetett, hogy Anna maga is fellép a koncerten, azonban nem csak a közös dalban működött közre. Meglepetésre már a 2012-es Tengermorajt is közösen énekelték. A Felemelhet a Fiumei úti Sírkertben forgatott klip, amelyben Ákos és zenekara tagjai gyerekeikkel együtt szerepelnek, most óriási ledfalon volt látható, így téve még különlegesebbé a koncertet. A ledfalra vetített videók, animációk a zenéhez illő, hatásos hátteret nyújtottak Forrás: Facebook kultura@magyarhirlap.hu Shakespeare-sorozat Tompa Gábor II. Richárdot rendez a Vígszínházban Az Európai Színházi Unió elnöke, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Tompa Gábor rendezi a budapesti Vígszínház következő bemutatóját, William Shakespeare II. Richárd című darabját. A királydrámában - a teátrum közleménye szerint - a fiatal uralkodó sorsa egyben a hatalomért folyó harc története is egy olyan korban, amikor „angol vér feketedett az angol kardokon”. A premiert szombaton tartják a Pesti Színházban, a címszerepet a Junior Príma-díjas Vecsei H. Miklós alakítja. „Shakespeare H. Richárdja szövevényes darab, ezért ritkán veszik elő, Tompa Gábor rendező és Visky András dramaturg ellenben könnyen követhető előadássá szelídítette, amelyben a költői nyelv szépsége kerül előtérbe” - idézi a közlemény Vecseit. A drámát 1889-ben mutatták be először hazánkban, a színház Somlyó György fordításában 1984-ben egyszer már műsorra tűzte. Az uralkodó mellett a történet középpontjában álló Bolingbroke grófot ifj. Vidnyánszky Attila játssza. (SK) Skandináv metál az Arénában Budapesten lép fel januárban a svéd Sabaton Eseménydús év elé néznek a zúzósabb muzsikák magyar rajongói 2020-ban, ugyanis rengeteg kiváló rock- és metálzenekar látogat el hozzánk jövőre. A már most roppant erős mezőnyből is kiemelkedik azonban az esztendő első igazán nagy „dobása”. A Papp László Budapest Sportaréna színpadán január 22-én mutatja be nyáron megjelent új albumát a power metal-stílus egyik legnépszerűbb csapatának számító Sabaton. A pirotechnikával és nagyszabású színpadi show-val megtámogatott koncertjeiről híres svéd banda legutóbbi, The Great War című kiadványán az első világháború hőseinek és nagy csatáinak állít emléket, a mostani turné műsorának gerincét is ennek a lemeznek a dalai adják majd. A Sabatont ráadásul két másik remek csapat is elkíséri a magyar fővárosba: a finn Apocalyptica, amely egyedi hangzását a torzítókra kötött csellókra alapozza, illetve a modern metáit elektronikus zenei elemekkel színesítő Amaranthe, amely az est főzenekarához hasonlóan svéd tagokból áll. (GK) Hírek Emlékhely és kiállítás nyílt tegnap a magyar felvilágosodás legnagyobb költője, Csokonai Vitéz Mihály tiszteletére Csurgón. A Legalább álmodj velem című tárlat a költő életének legfontosabb színhelyeire kalauzolja el a látogatókat, hogy bemutassa életművét. Az egyebek mellett a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársainak közreműködésével berendezett kiállításon számos vers-, színmű- és levélrészletből ismerhetők meg a költőre jellemző műfajok, hangok, stílusváltozatok - adta hírül a távirati iroda. (PG) Holnap rendezik a Fölszállott a páva gyerekévadának döntőjét a Duna Televízióban. A tehetségkutató utolsó adásában a 6-14 éves szóló- és páros táncosok, a néptáncegyüttesek, a népdalénekes szólisták, illetve együttesek, valamint a népi hangszeres szólisták és zenekarok kategóriájában hirdetnek győztest. A zsűri döntése mellett a nézői szavazatok alapján közönségdíjast is választanak. A műsorban ezúttal a Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemes című előadásából láthatnak részletet az érdeklődők. (SK)