Magyar Hírlap, 2020. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-03 / 28. szám

Kultúra 12 Elhunyt Tornai József OP Életének kilencvenkettedik évében elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja - közölte az MMA. Tornai Józsefet péntek éjjel Budapesten ér­te a halál. A művész Dunaharasztiban született 1927. október 9-én, és családja révén már gyerek­korában megismerkedett a Kisalföld paraszti világával. Iskoláit Budán végezte, ekkor ba­rátkozott össze Juhász Ferenc költővel, taná­rai közé tartozott Gyergyai Albert, és ekkor került közel az irodalomhoz is. A negyvenes évek végétől a hatvanas évek elejéig Kant, Spi­noza, Spencer, a brahmanizmus és a buddhiz­mus volt rá nagy hatással. Mivel 1948 után ne­hezen talált állást, betanított munkás, majd akkordbeíró lett a Csepel Vas- és Fémművek­ben. Első versei 1955-ben jelentek meg az Új Hangban és a Magyar Csillagban. Az 1956-os forradalom idején egy illegális lap szerkesz­tésében vett részt, de a megtorlást elkerülte. Első önálló verseskönyve, a Paradicsommadár 1959-ben jelent meg, ettől az évtől szabadfog­lalkozású író. Pályája kezdetén összebarátkozott Csoóri Sándorral, Hernádi Gyulával, Gyurkó László­val és másokkal. Az 1962 ben megjelent má­sodik kötete, az Égigérő föld már jól mutatta azt a fajta modernséget, amit a költő az ősi és a modern szintézis kísérletének nevezett. En­nek összefoglalója volt az 1970-ben napvilágra jutó, első válogatott kötete, A bálványok neve - emlékeztet az MTI megemlékezésében. Az 1970-es évektől folyamatosan jelentek meg szépirodalmi és esszékötetei, valamint műfordításai. Egyik legolvasottabb művét, a Vadmeggy vallomásos esszéket szerelemről, házasságról 1984-ben adták ki. A Csoóri Sándor vezette népi ellenzéki cso­porttal együtt részt vett a különféle aláírá­si akciókban, egyik alapítója volt a rendszer­­változás meghatározó pártjának, a Magyar Demokrata Fórumnak. Az írószövetség elnö­kének választották 1992-ben, amelynek há­rom évig volt vezetője. A legutóbbi évekig fo­lyamatosan jelentek meg vers- és esszékötetei, műfordításai. Az MMA összegzése felidézi, hogy 2019-ben az akkor 91 éves költő, író, esszéista és mű­fordító, Tornai József új verseskötettel jelent­kezett, amely Magyarul virágzó fa címmel az Ünnepi Könyvhéten látott napvilágot a Gon­dolat Kiadó gondozásában. Tornai József 2012-től volt a Magyar Mű­vészeti Akadémia rendes tagja, ebben az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével is kitüntették, majd a kö­vetkező évben Kossuth-díjat kapott, és 2014- ben a nemzet művésze lett, amelynek nagydí­ját is elnyerte a méltatás szerint az egyetemes és egyéni létértelmezés terén kifejtett, huma­nista meggyőződésű költői és esszéírói mun­kásságáért, valamint a magyar és világirodal­mi hagyományok egyesítésében kifejtett öt évtizedes pályafutása elismeréseként. A Kos­­suth-díjas alkotót a Magyar Művészeti Akadé­mia saját halottjának tekinti. Fotó: Hegedűs Róbert Hírek A Fatal Error Néma című dalával nyerte A Dal 2020 első válogatóját szombaton, a Duna és a Duna World csatornán sugárzott műsorban második helyen jutott tovább Horus­z Marcus ft. Fekete Bori előadásában a Tiszavirág című dal, harmadikként Pál Dénes és a Ké­szen állsz, negyedikként Nagy Bogi és a Maradok, ötö­dikként a HolyChicks a Pillangóhatással, végül a ha­todik, még szintén továbbjutó helyen Varga Szabolcs végzett Pillanat című dalával - írta az MTI. (SK) Látványos megnyitóval indult a hétvégén az Európa Kulturális Fővárosa-program a horvátországi Rijeká­­ban (Fiume). A nyitónapon 500 művész részvételével, 70 produkcióval harminc helyszínen kezdődött meg a programsorozat. A látogatók a kikötőváros közelmúltbeli történelmi eseményeit is megismerhették egy kétszáz mé­ter hosszú idősétányon keresztül, amely a főutcán, a Kor­zón haladt végig. Az egykori monarchiás városban az idén háromszáz kulturális programot szerveznek majd. (PO) Meghalt 92 éves korában Mary Higgins Clark író. Az amerikai szer­ző bűnügyi történeteiről volt ismert, az Egyesült Államokban százmilliós pél­dányszámban fogytak a munkái, publi­cistája volt a New York Timesnak. A hírt kiadója tette közzé. (RS) Móricz Zsigmond falusi világban játszódó szerel­mi történetét, a Pillangót mutatja be a Veszprémi Pe­tőfi Színház. Börcsök Enikő első nagyszínpadi rendezé­sét február 7-től láthatja a közönség - olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében. (PG) Tajtékos dalok címmel tart bemutatót a Budapesti Operettszínház a Kálmán Imre Teátrumban március 20-án, a Kiss Csaba rendezésében látható előadásban tizenegy Boris Vian-sanzon elevenedik majd meg, írta az MTI. A mű koreográfusa Kocsis Tamás. (PG) kultura@magyarhirlap.hu Meghalt Andorai Péter Péntek Orsolya Rövid, súlyos betegség után szombatra vir­radóra életének hetvenkettedik évében el­hunyt Andorai Péter Kossuth-díjas színmű­vész, a nemzet színésze. Andorai Péter Budapesten született 1948. április 25-én, nagyapja vándorszínész, édes­apja kőfaragó-szobrász volt. Képzőművész­nek készült, de miután bekerült egy amatőr színjátszó csoportba, megváltoztatta elha­tározását. A Színművészeti Főiskolára a ha­todik próbálkozás után került be, és bár friss diplomásként 1976-ban bekerült a Nem­zeti Színház társulatába, inkább Kecskemét­re költözött, ahol jobb szerepek várták. Csak 1978-ban került vissza a budapesti Várszín­házba, innen pedig a Magyar Filmgyártó Vál­lalathoz szerződött. Több színház tagja volt. Színpadon sikerrel alakította Kis Jánost Sarkadi Imre darabjá­ban, Malvoliót Shakespeare Vízkeresztjében, Asztrov doktort Csehov Ványa bácsijában, III. Richárdot. Tehetségét komédiában is megmutatta, játszott egyebek közt az Othel­lo Gyulaházán című darabban, a Kaviárban, a magyar foci múltjáról szóló Aranycsapatban és az 1993-ban bemutatott Sose halunk meg című film zenés színpadi változatában. Iga­zán ismertté azonban filmszínészként vált. A filmvásznon való bemutatkozása után meg­keresték külföldi rendezők is, játszott a Zöld madár című német és a Forró ősz című oszt­rák filmben. Csaknem egy évet töltött az Egyesült Államokban, ahova eredetileg Sza­bó István Bizalom című, Oscar-díjra is jelölt hímjének bemutatójára érkezett, amelynek főszerepét játszotta - emlékeztet az MTI. Bár több színházi ügynökség is megkereste, ha­zajött. Az elmúlt évtizedekben több tucat já­tékfilm és mintegy félszáz tévéprodukció fő- és mellékszereplője volt. Játszott Szabó István Mephistójában és a Redl ezredesben, az Ott­­lik-regényből született Hajnali háztetőkben, Dömölky János hímjében, emlékezetes és so­kat idézett epizódszerepe Tímár Péter Csini­baba című hímjében. De játszott Szász Jánosnál a Witman hók­ban, Szomjas György Roncshímjében, Sza­bó István művében, A napfény ízében is. Az Enyedi Ildikó által rendezett, magyar­francia koprodukció, a Simon mágus címsze­repéért több fesztiválon is elnyerte a legjobb színészi alakításnak járó díjat, és ő lett a leg­jobb férj főszereplő a harmincadik Magyar Filmszemlén. Játszott Szász János A nagy fü­zet című, Kristály Glóbuszt nyert hímjében is. Egyik legutóbbi munkájaként Weöres Sán­dor A teljesség felé című műve nyomán ké­szült rövidhímben vállalt szerepet. Színészi munkásságát az évek során Jászai Mari-díj­jal, Kossuth-díjjal, ezen felül számos szakmai kitüntetéssel is elismerték, 2007-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdem­rend tisztikeresztjét. A nemzet színészének 2015 -ben választották meg. Fotó: MH Vagyim Repin lesz a kiemelt vendég Ötödször rendezik meg az idén a Cziffra György-fesztivált Február 16-án kezdődik az 5. Cziffra Györgyről (képün­kön) elnevezett fesztivál, a jubileumi esemény kiemelt ven­dégművésze Vagyim Repin hegedűművész, aki gálakon­certen lép fel a Zeneakadémián a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarral és Balázs János zongoraművész­szel - közölték a szervezők az MTI-vel. A Cziffra Fesztivál ki­emelt figyelmet fordít a fiatalok támogatására, a győztesek koncertjén a legtehetségesebb fiatal művészek kerülnek fó­kuszba. Fellépnek a Cziffra Fesztivál díjazottjai, a BMC Nemzetközi Cimbalom­ és a Bartók Világverseny, valamint a Virtuózok győztes szólistái, így Boros Misi (zongora), Szabó Marcell (zongora), Horti Lilla (operaénekes), Pusker Júlia (he­gedű), Devich Gergely (gordonka) és Balázs-Piri Soma (zongora), Ürmös Sán­dor (cimbalom) és Balogh Ádám (zongora). Balázs János 2016-ban hívta életre fesztiválját, amelyet a 20. század második felében élő egyik legkiemelkedőbb zongoraművészének, Cziffra György emlékének ajánlott. (PG)

Next