Magyar Hírlap, 2020. március (53. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-06 / 56. szám

Kultúra kultura@magyarhirlap.hu A Buborékok méltó a megújult kaposvári Csiky Gergely Színház díszévadának díszelőadására­­ Száz nappal a bemutató után is alig lehet jegyet kapni a darabra Vidnyánszky Attila vendégrendezése komédia a javából A város színháza, a színház vá­rosa - ez a mottója a 2019/20-as dí­szévadban a Csiky Gergely Színház­nak. És ezzel fején találták a szöget. Kaposváron, a színház városában ugyanis nagyon régóta művelik a magas színjátszást. Egy híján két­száz éve játszották már itt Csoko­nai Vitéz Mihály Karnyónéját (Az özvegy Karnyóné s két szelebur­­diak), 1830-ban pedig a Hamletet, és olyan elképesztő tehetségű szí­nészek és színésznők léptek fel az alkalmi játszóhelyeken, mint Eg­­ressy Gábor, Blaha Lujza és Jászai Mari. A városban olyan erős igény volt a színházra, hogy amikor 1911. szeptember 2-án megnyílt a teát­rum, azon nem volt mit csodálkoz­ni. Megszületett, mert meg kellett születnie. S amilyennek (gyönyö­rű szecessziós) egykori tervezői, Magyar Endre és Stahl József meg­álmodták, olyan ma is. Nem pont ugyanolyan, hiszen 2016 őszétől át­épült, megújult, technikai felsze­reltségében 21. századi lett, de a lel­két sikerült megőrizni. Három év hosszú idő egy társulat számára, ennyi idő alatt - ideigle­nes otthonban - szét is széledhettek volna a kaposváriak, de ők összébb húzták magukat, és tájolással, vidé­ki fellépésekkel őrizték a tüzet, vár­ták, hogy visszakapják az otthonu­kat. A díszelőadásra pedig olyasmit tettek le az asztalra, ami hónapok­kal a bemutató után is telt házzal megy, amire eljönnek a nézők. Hiá­ba, no, Kaposváron már az átkosban is olyan színházi élet volt, ami miatt megérte idezarándokolni az ország messzi tájairól, és úgy néz ki, a ha­gyomány folytatódik. Csiky Gergely Buborékok című színművének rendezésére a Kos­­suth-díjas Vidnyánszky Attilát kér­te fel Fülöp Péter színházigazgató, előbbinek amióta a Nemzeti Szín­házat vezeti, ez a második vendég­rendezése. „Először meglepődtem, mert engem általában vaskos, nagy művek, klasszikus szerzők színpad­ra állítására kérnek fel. Régen ren­deztem már vígjátékot, és izgalom­mal várom az örömteli lubickolást a poénokban, a vidám helyzetekben, egy jó történetben, amely tele van örök emberi igazságokkal és mának szóló mondanivalóval” - nyilatkoz­ta Vidnyánszky előzetesen a színház díszévadfüzetében. Persze a házon kívüli rendezést akár zárójelbe is tehetjük, hiszen a Nemzeti Színház igazgatója 2013 óta művészeti rektorhelyettese a Kapos­vári Egyetemnek, ahol két éve vég­zett saját színészosztálya, és ahol nyaranta nemzetközi színházi kur­zust is szervez. Kaposvár és a friss diplomásokkal megújuló társulat te­hát nem idegen számára. Ez nyilván a rendezés első fázisában fontos volt. Az embernek amúgy is az az érzése, hogy mindenki pont azt a szerepet játssza, ami a leginkább testhezálló számára, még a pármondatos meg­szólalások is kidolgozottak. Anélkül, hogy a teljes szüzsét el­árulnánk, legyen elég annyi, hogy egy jámbor és kissé balek (vagy in­kább csak a családszeretete miatt gúzsba kötött) földbirtokos család­fő, Solmay Ignác (a visszatérő Szal­ma Tamás) egyre mélyebb anyagi válságba kerül felesége és öt felnőtt gyermeke önző és felelőtlen életvi­tele miatt. Lóverseny, partik, éksze­rek - minden csak viszi a pénzt, és mindenki a jó partiban reményke­dik. A férjénél mindent elérni ké­pes nej, Szidónia (Varga Zsuzsa) azon mesterkedik, hogy a már kiháza­sított első lányuk, Szerafin (Krajcsi Nikolett) után fiai és lányai is a meg­felelő társra leljenek, persze csak szép sorjában. Béla, aki ország­­­gyűlési képviselő (Fándly Csaba), egye fene, megkérheti a gazdag­nak hitt özvegyasszony kezét, Aran­ka (Maszác Stefánia) viszont te­gyen le a toponári falusi nyaraláson egy éve megszeretett fiatalember­ről. Egy másik szálon pedig ott fut a mesterkedés a zsíros megbízatás elnyeréséért. Az 1884-ben írt vígjá­ték itt-ott leporolt párbeszédeit (de jó, hogy a Csikyben minden szót jól hallani!) kiváló színészi játék erősíti, a poénok pedig egymásra épülnek. És ülnek. A második felvonásban aztán minden besűrűsödik. Olyan, mintha mindenkit megrészegítene a játék öröme, a sokrétű Vidnyánsz­­ky-féle ötletparádé, a bájgúnár ud­varló, Chupor Aladár (Mészáros Ti­bor) pompás nagyjelenetet épít fel, amelynek szövedékét a magyar irodalom legnagyobbjainak töre­dékidézetei tartják feszesen. Talán az ő játéka tűnt ki a leginkább a sok jól megformált szerep közül, a segí­tőkész, tiszta szívű toponári Moro­­sán Demeter (a művészeti igazga­tó Olt Tamás) játéka mellett. De az egész darab úgy jó, ahogy van. Csiky Gergely: Buborékok (Csiky Gergely Színház) Rendező: Vidnyánszky Attila Az 1884-ben írt vígjáték itt-ott leporolt párbeszédeit kiváló színészi játék erősíti Morvai Katalin Forrás: Csiky Gergely Színház Óceániai tárgyaktól a kelet-ázsiai könyvekig Online újdonságok a Néprajzi Múzeumtól Petrovics Gabriella A költözés-előkészítés miatt to­vábbra sem látogatható a Néprajzi Múzeum, azonban alapítását idén is megünnepelte az intézmény. A ha­gyomány szerint a múzeum minden évben felidézi Xántus János igazga­tóőrré történő 1872. március 5-i ki­nevezését, ugyanis Xántus ázsiai ex­pedíciója során gyűjtött hatalmas etnológiai gyűjteményéből hoz­ta létre a Nemzeti Múzeum népraj­zi osztályát, amellyel lefektette a ké­sőbbi Néprajzi Múzeum alapjait. Korábban a látogatók március 5-én minden évben közönségprog­ramokon keresztül tekinthettek be a múzeumi munka eredményeibe és kulisszatitkaiba. Jelenleg viszont a nagyszabású és összetett költözés­előkészítési munkálatok folynak, így a múzeum az ünnepi dátumhoz kapcsolódva idén is online formában kínál újdonságokat. A lapunkhoz el­juttatott közlemény szerint az intéz­mény fontos küldetésének tekinti, hogy tárgygyűjteményeit, valamint fotó- és iratanyagát digitálisan is hozzáférhetővé tegye a nagyközön­ség számára. Ennek jegyében két olyan program is elindult, amely a múzeum alapjait képző tengeren­túli gyűjtemények és gyűjtőik mi­nél szélesebb körű megismertetését tűzte ki célul. A múzeum napján mutatkozott be Bíró Lajos zoológus, néprajzi gyűj­tő óceániai gyűjteménye, majd ezt követi Xántus János számos intéz­ménybe „szétszóródott” gyűjté­seinek közös platformon, tesztü­zemmódban való megjelentetése. A Néprajzi Múzeum százötven éves fennállása során csaknem ti­zenötezer óceániai tárgyat halmo­zott fel. Ennek több mint egyharmad Bíró Lajosnak köszönhető. Xántus János, a múzeum első igazgatója pe­dig éppen százötven évvel ezelőtt tért vissza csaknem kétéves ke­let-ázsiai expedíciójáról, és az álta­la hazahozott több mint százötven­­ezer természettudományos, néprajzi tárgy és könyvészeti tétel két mú­zeum, a Néprajzi és az Iparművészeti alapjait vetette meg. Xántus János hatalmas gyűjteményéből hozták létre az intézmény alapjait Forrás: Mandadb.hu Gazdag album is megjelent Plugor Sándor életműve a Pesti Vigadó tárlatán Plugor Sándor erdélyi festő- és grafikusművész művei­ből nyílt emlékkiállítás szerdán a Pesti Vigadóban. Kucse­­ra Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára a megnyitón emlékeztetett, hogy az intézmény nagy hangsúlyt fordít a külhoni művészek munkásságának bemutatására. Mint hangsúlyozta, idén van a trianoni bé­keszerződés századik évfordulója, az MMA megemlékező programsorozatának első része ez a kiállítás. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az MTI sze­rint kiemelte: Plugor Sándor művészete a magyar grafika egyik csúcsteljesítmé­nyének tekinthető, az alkotások Szalay Lajos munkáihoz hasonlíthatók. A mű­vész életművében olaj- és temperafest---------------------­mények, tusrajzok, fémkarcok, monotípiák szerepelnek. Az április 19-ig megtekinthető tárlathoz album is megjelent, a színes reprodukciókat tartalmazó kötet az életrajz leg­fontosabb állomásait is rendszerezi. (PG) 13 A klasszikus zenétől a koráléneklésig Hamarosan kezdődik a Bach Mindenkinek Fesztivál Március 16. és 22. között rendezik meg a Kárpát-me­dence több mint száz településén a Bach Mindenkinek Fesztivált. Az ingyenes rendezvényen klasszikus zenei és dzsesszkoncertek, előadások és közös éneklés is várja a közönséget. Kovács Zalán László fesztiváligazgató a ren­dezvényt beharangozó tegnapi budapesti sajtótájékozta­tón elmondta: a programok között több kiállítás és mester­­kurzus is szerepel. A hangversenytermek mellett mintegy nyolcvan templomban, ötven iskolában és húsz kórházban várják az érdeklődőket. Az idei fesztivá­lon a közönség a Magyar Gyermekmen­tő Alapítvány lélegeztetőgép-vásárlását támogatja adományaival. A koncertek­nek egyebek mellett a Müpa, a Gödöllői Királyi Kastély, a Debreceni Zenede, valamint a Nagyvárad, Szabadka és Párkány intézményei adnak otthont. Hoppál Péter karnagy kiemelte: a Kálvin téri református templom­ban koráléneklésen vehetnek részt az érdeklődők. (PG) A korábbi döntéssel ellentét­ben a következő évadban is a Győri Nemzeti Színház épületében tartja előadásait a színház és a Győri Ba­lett társulata. A Győri Nemzeti Szín­ház épületét a Modern Városok Prog­ram keretében újítják fel. Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) polgármester úgy fogalmazott: az épület felújításá­nak idejére a társulatoknak új otthont kell találni. Az igazgatókkal együtt­működésben, igényeiket figyelem­be véve dolgoznak a lehető legjobb megoldáson. Javaslatok már vannak, jelenleg azok megvalósíthatóságát vizsgálják - adta hírül az MTI. (PG) Hírek Scherer Péter főszereplésével fantasyelemekkel színesített víg­játék készül. A Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága 405 millió forint támogatást szavazott meg a Ha elfárad, viheti címmel, Ro­­honyi Gábor rendezésében készü­lő mozifilm gyártására - tudatta teg­nap a Nemzeti Filmintézet. A vígjáték egy népszerű, de ihlethiányos író és sosem látott kisfia váratlan találkozá­sáról szól. A kényszerű együttlét for­dulatos és szívmelengető története átlépi a valóság határait. A film mun­kálatai májusban kezdődnek, az alko­tás jövőre kerül a mozikba. (PO) Mások mellett Giambattista Tiepolo, Mattis Teutsch János, Si­mon Hantal és Bak Imre munkáival is találkozhat a közönség a 2. Art and Antique művészeti kiállításon és vásáron a Millenáris Park B épü­letében vasárnapig. Tausz Ádám fő­szervező a rendezvény sajtótájékoz­tatóján kiemelte: az idei eseményen harminc helyett már több mint ötven kiállító mutatkozik be az antiktól a kortársig a hazai műkincspiac szinte minden szegmensében. Mint kiemel­te, a kiállítás programját előadások, kerekasztal-beszélgetések is színe­sítik - tájékoztatott az MTI. (PG)

Next