Magyar Hírlap, 2020. április (53. évfolyam, 78-101. szám)
2020-04-01 / 78. szám
Koronavírus Röviden A járvány kezelését segítő informatikai fejlesztéseket ajánlott fel a Codecool programozóiskola az Országos Mentőszolgálatnak. A képzés szoftverfejlesztői és végzős programozó diákjai néhány nap alatt bevezethető mobil- és webes célalkalmazásokat fejlesztenek. Ingyenes programozóképzést indít a Green Fox Academy az otthon ragadtaknak - közölte lapunkkal a cég. A háromhetes képzésre azokat is várják, akik már régóta bele akarnak kóstolni a tech világába, vagy akár egy ideje karrierváltáson is gondolkodnak, de előbb kipróbálnák magukat, mennyire való nekik az úgynevezett bootcampképzés. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította az azonnali jogvédelem iránt előterjesztett kérelmeket azokban az eljárásokban, amelyeket a 2020. március 13-án az Európai Unió tagállamainak területéről kiutasított tizenhárom iráni állampolgár kezdeményezett. Az egyetemisták a Szent László Kórházban a karanténként kijelölt szobát engedély és védőruházat nélkül elhagyták, oda a többszöri felszólítás ellenére nem mentek vissza, hangosan elégedetlenkedtek, az egészségügyi személyzettel szemben agresszíven léptek fel, utasításaiknak nem tettek eleget. Egyiküket a Sorosféle Helsinki Bizottság védi. Súlyos joghátrány a bíróság megítélése szerint nem valószínűsíthető. (KD) A vírus terjedését akadályozó fertőtlenítést végeznek a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. munkatársai, akik úgynevezett széles hatásspektrumú antibakteriális és gombaölő koncentrátumot használnak Fotó: Purger Tamás Megjelent a Magyar Közlönyben, azaz életbe lépett a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény, miután az Országgyűlés hétfőn kétharmados többséggel, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom támogatásával megszavazta a kormány javaslatát. Tegnap életbe lépett a koronavírus-törvény, melynek hatályvesztéséről a veszélyhelyzet megszűnésével a parlamenti képviselők döntenek. A törvény lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozzon az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében. Ezt a jogkörét szükséges és arányos mértékben a humán járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, káros hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja. A koronavírus elleni fellépés érdekében eddig hozott rendeletek is hatályban maradnak, a jogszabály szerint a kormány a megtett intézkedésekről rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlést. A törvény börtönbüntetést helyez kilátásba a járványügyi védekezés akadályozóinak és a rémhírterjesztőknek is. Orbán Viktor hétfőn a törvényt kritizálóknak azt mondta: a veszélyhelyzetet követően a kormány minden jogkört hiánytalanul fog visszaadni. „Önök kapnak majd egy esélyt, hogy bocsánatot kérjenek tőlünk!” - üzente az ellenzéknek. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a jogszabály körüli vita kapcsán tegnap Facebook-oldalára azt írta, érthetetlen, hogy ilyen nehéz időkben miért volt fontosabb az ellenzéknek a szokásos, gyakorlatilag a baloldal által a rendszerváltoztatás óta folyamatosan hajtogatott, jobboldali diktatúrával riogató pártpolitikai logikát elővenni, mikor most a nemzeti egység ideje van itt. Merő rosszindulat és ferdítés minden megnyilatkozásuk, igyekeznek megmagyarázni a megmagyarázhatatlant - jegyezte meg. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője lapunknak elmondta, az ellenzék mellett a már jól ismert szereplők támadják ismételten Magyarországot. Újra a jogállamiság köntösébe bújtatják politikai céljaikat, miközben a rendkívüli helyzet magyar szabályozása tökéletesen beleillik az európai gyakorlatba. A szakértő szerint nincsen igaza azoknak, akik diktatúrát kiáltanak, a hétfőn elfogadott törvény kizárólag a járványügyi intézkedések terén hatalmazza fel a kormányt a gyors döntések meghozatalára, ráadásul az Országgyűlésnek és az Alkotmánybíróságnak is van korlátozó szerepe. „A Soros-hálózat és az ellenzéki pártok vélhetően azért lendültek támadásba, mert látják a magyar emberek elégedettségét a kormány által meghozott intézkedésekkel kapcsolatban, és tartanak attól, hogy egy sikeres válságkezelés hatására nőni fog a kormány támogatottsága” - magyarázta az elemző, aki szerint ez a viselkedés elfogadhatatlan egy ilyen krízishelyzetben, a politikai áskálódás helyett összefogásra lenne szükség, ahogy az a világ számos országában megvalósult a vírus elleni fellépés kapcsán. Soros egymillió eurós adománya Budapest számára csupán egy szépségtapasz, ráadásul kérdés, hogy a jövőben mit kér majd cserébe az ellenzéki szivárványkoalíciótól - jegyezte meg. A kormány tegnap elrendelte a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések meghosszabbítását, s megjelent a rendelet az egyes eljárásjogi intézkedésekről is. Deák Dániel: A koronavírus-törvény a járványügyi intézkedések terén gyors döntésekre hatalmazza fel a kabinetet, de a parlamentnek is marad korlátozó szerepe Újra rendkívüli jogrend NGKD Orbán Viktor a hétfői szavazást követően azt mondta az ellenzéknek, a járvány elmúltával kapnak majd egy esélyt, hogy bocsánatot kérjenek Fotó: MTI/Máthé Zoltán 2020. április 1., szerda Megkerülhetetlen a büntetőjogi szigor alkalmazása A törvény olyan hatósági intézkedések akadályozását rendeli szankcionálni, amelyek a kitűzött egészségvédelmi célok érdekében korlátozzák a polgárok mozgásszabadságát és a betegjogok körét is érintik, hiszen például a beteg vagy fertőzésgyanús személy elkülönítését rendelik el - derül ki a Századvég tegnapi elemzéséből, amelyet a veszélyhelyzet meghosszabbítása kapcsán adtak ki. Kitértek arra is, nem valós a kritika, hogy ezzel a kormány teljhatalmat kapna. Ugyanakkor megkerülhetetlen a büntetőjogi szigor alkalmazása. Aki a járvánnyal szembeni közös védekezésünket bármilyen formában akadályozza, az a társadalomra veszélyes cselekményt követ el, ami más magyar állampolgárok életét, egészségét, személyes biztonságát veszélyeztetheti - írták. (BR) Hazugságokkal támadja a hazai rendelkezéseket, újságírók bebörtönzésével riogat újabb kiáltványában a Liberties Soros-panaszáradat a magyar kormányra Kacsóh Dániel Magyarországon nincsenek független bíróságok, sem tiszta választások - állapítja meg a koronavírusjárvány kapcsán a szabadságjogok védelmében kiadott közleményében a Liberties. Megszólalt az Open Society Foundations is. Ismerős politikai lózungokkal és hazugságokkal ment neki ismét a magyar kormánynak a Soros-féle berlini székhelyű Liberties nevű szervezet. A koronavírus-járvány elleni védekezés kapcsán kifejezetten a szabadságjogokkal foglalkozó, korábban Brüsszeltől az NGO-k számára nagyobb uniós támogatást kilobbizó, egyelőre azonban jórészt Soros György pénzéből gazdálkodó csoport legújabb kiáltványában is diktátorozik. A honlapjukon elérhető fogalmazványban ezt írják: „Bizonyos országokban, mint például Magyarországon, ahol nincsenek független bíróságok, sem tiszta választások, és a média nagy részét magáévá tette a kormány, amely folyamatosan támadja a civileket, nehéz a jogainkra támaszkodva viszszanyerni a szabadságjogainkat.” Érdemes közbevetni: a legutóbbi, tavaly októberi önkormányzati voksoláson jelentős sikereket ért el az ellenzék, a választások tisztaságát rendszeresen ellenőrzi az EBESZ, a bíróságok függetlenségét egyetlen uniós határozat sem kérdőjelezte meg az elmúlt évtizedben, és a médiában is legfeljebb kiegyenlített viszonyokról lehet beszélni, míg a neten egyértelmű ellenzéki túlsúlyról. A kiáltványban ezt követően a hazai ellenzék által nemzetközi fórumokon is mantrázott megállapítást tesznek: a magyar kormány arra használja fel a koronavírust, hogy további lépéseket tehessen a diktatúra kiépítésének irányába. A Liberties ezen túlmenően azzal vádolja személyesen Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a koronavírus-törvénnyel a kormányt bíráló újságírókat börtönözne be. A valóság ezzel szemben az, hogy a rendkívüli jogrend meghosszabbításáról szóló jogszabályi szigorítás a járvánnyal kapcsolatos álhíreket szankcionálja. „Sajnos az Európai Unió ebből a szempontból nem tesz sokat a demokrácia védelmében, ezért is fontos, hogy megértsük a jogainkat és a szabadságjogainkat, élni tudjunk velük, és körömszakadtáig ragaszkodjunk hozzájuk” - buzdít ellenállásra a szervezet. Érdekesség, hogy az emberi jogi fundamentalizmus jegyében öszszeállított közlemény más európai országok vezetőit sem kíméli, elismerve egyúttal azt is, hogy egyes államokban a magyarnál lényegesen szigorúbb korlátozások léptek életbe. Nagy-Britanniában például két évre kapott többletfelhatalmazást a kormány. Ugyanakkor a szinte egész Európában életbe lépő kijárási korlátozások tükrében meglepő módon az NGO azt is kifogásolja, hogy a rendőrség letartóztathatja, aki nyilvánosan gyülekezik vagy feltételezhetően vírushordozó. Korábbi közleményükben arról értekeztek, nem az ő vagy a társadalom tiszte eldönteni, melyik a célravezető stratégia a vírus ellen. „Viszont, ha a politikusaink tudják, hogy a szavazók figyelik őket, akkor valószínűbb, hogy a javunkat szolgálják majd. Ezért emberi jog a véleménynyilvánítás szabadsága” - tették hozzá. Megírtuk, a veszélyhelyzet meghosszabbítása miatt a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International is tiltakozott. Tegnap az Open Society Foundations is nyilatkozatot adott ki, melyben ugyancsak a magyar ellenzék által hangoztatott, többszörösen megcáfolt érvek alapján támadták a koronavírus-törvényt. Ebben azt írták, a miniszterelnök diktátor akar lenni, megrabolva a magyar állampolgárok szabadságjogait. A szervezet a nemzetközi közösséget, illetve az Európai Uniót és a tagállami vezetőket is egyenesen arra szólítja fel, hogy tegyen komoly lépéseket a „nemzetközi jog megsértése miatt”. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója korábban az „Amnestynek és az összes többi emberi jogi fundamentalista szervezetnek” a figyelmébe ajánlotta: a különleges jogrend, a veszélyhelyzet lényege az, hogy alapjogokat a közérdek, a társadalmi érdek megvédése céljából lehet korlátozni. Veszélyhelyzet idején luxusként kell felfogni az emberi jogokat, ilyenkor az emberi jogi blabla luxus, hiszen elsődleges az élet, nem pedig elvont ideák védelme - fogalmazott.