Magyar Hírlap, 2020. április (53. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-01 / 78. szám

Koronavírus Röviden A járvány kezelését segítő informatikai fejlesztése­ket ajánlott fel a Codecool programozóiskola az Orszá­gos Mentőszolgálatnak. A képzés szoftverfejlesztői és végzős programozó diákjai néhány nap alatt bevezethető mobil- és webes célalkalmazásokat fejlesztenek. Ingyenes programozóképzést indít a Green Fox Academy az otthon ragadtaknak - közölte lapunkkal a cég. A háromhetes képzésre azokat is várják, akik már régóta bele akarnak kóstolni a tech világába, vagy akár egy ideje karrierváltáson is gondolkodnak, de előbb ki­próbálnák magukat, mennyire való nekik az úgynevezett bootcampképzés. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság el­utasította az azonnali jogvédelem iránt előterjesz­tett kérelmeket azokban az eljárásokban, amelyeket a 2020. március 13-án az Európai Unió tagállamainak területéről kiutasított tizenhárom iráni állampolgár kezdeményezett. Az egyetemisták a Szent László Kór­házban a karanténként kijelölt szobát engedély és védő­ruházat nélkül elhagyták, oda a többszöri felszólítás elle­nére nem mentek vissza, hangosan elégedetlenkedtek, az egészségügyi személyzettel szemben agresszíven léptek fel, utasításaiknak nem tettek eleget. Egyiküket a Soros­féle Helsinki Bizottság védi. Súlyos joghátrány a bíróság megítélése szerint nem valószínűsíthető. (KD) A vírus terjedé­sét akadályozó fertőtlenítést vé­geznek a Fővárosi Közterület-fenn­tartó Zrt. munka­társai, akik úgy­nevezett széles hatásspektru­mú antibakteriá­­lis és gombaölő koncentrátumot használnak Fotó: Purger Tamás ­ Megjelent a Magyar Közlönyben, azaz életbe lépett a koronavírus el­leni védekezésről szóló törvény, mi­után az Országgyűlés hétfőn két­harmados többséggel, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom támogatásával megszavazta a kor­mány javaslatát. Tegnap életbe lépett a korona­vírus-törvény, melynek hatály­vesztéséről a veszélyhelyzet meg­szűnésével a parlamenti képviselők döntenek. A törvény lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzet idején a kor­mány a jogszabályoktól eltérő rend­kívüli intézkedéseket hozzon az em­berek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében. Ezt a jogkörét szükséges és arányos mér­tékben a humán járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, káros hatá­sainak megelőzése, elhárítása cél­jából gyakorolhatja. A koronavírus elleni fellépés érdekében eddig ho­zott rendeletek is hatályban marad­nak, a jogszabály szerint a kormány a megtett intézkedésekről rendsze­resen tájékoztatja az Országgyűlést. A törvény börtönbüntetést helyez kilátásba a járványügyi védekezés akadályozóinak és a rémhírterjesz­tőknek is. Orbán Viktor hétfőn a törvényt kritizálóknak azt mondta: a veszély­­helyzetet követően a kormány min­den jogkört hiánytalanul fog vissza­adni. „Önök kapnak majd egy esélyt, hogy bocsánatot kérjenek tőlünk!” - üzente az ellenzéknek. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti ál­lamtitkára a jogszabály körüli vita kapcsán tegnap Facebook-oldalára azt írta, érthetetlen, hogy ilyen ne­héz időkben miért volt fontosabb az ellenzéknek a szokásos, gyakorla­tilag a baloldal által a rendszervál­toztatás óta folyamatosan hajtoga­tott, jobboldali diktatúrával riogató pártpolitikai logikát elővenni, mikor most a nemzeti egység ideje van itt. Merő rosszindulat és ferdítés min­den megnyilatkozásuk, igyekeznek megmagyarázni a megmagyarázha­­tatlant - jegyezte meg. Deák Dániel, a XXI. Század Inté­zet vezető elemzője lapunknak el­mondta, az ellenzék mellett a már jól ismert szereplők támadják ismé­telten Magyarországot. Újra a jogál­lamiság köntösébe bújtatják politi­kai céljaikat, miközben a rendkívüli helyzet magyar szabályozása töké­letesen beleillik az európai gyakor­latba. A szakértő szerint nincsen igaza azoknak, akik diktatúrát ki­áltanak, a hétfőn elfogadott törvény kizárólag a járványügyi intézkedé­sek terén hatalmazza fel a kormányt a gyors döntések meghozatalára, rá­adásul az Országgyűlésnek és az Al­kotmánybíróságnak is van korlá­tozó szerepe. „A Soros-hálózat és az ellenzéki pártok vélhetően azért lendültek támadásba, mert látják a magyar emberek elégedettségét a kormány által meghozott intézke­désekkel kapcsolatban, és tartanak attól, hogy egy sikeres válságkezelés hatására nőni fog a kormány támo­gatottsága” - magyarázta az elemző, aki szerint ez a viselkedés elfogad­hatatlan egy ilyen krízishelyzetben, a politikai áskálódás helyett össze­fogásra lenne szükség, ahogy az a vi­lág számos országában megvalósult a vírus elleni fellépés kapcsán. Soros egymillió eurós adománya Budapest számára csupán egy szépségtapasz, ráadásul kérdés, hogy a jövőben mit kér majd cserébe az ellenzéki szivár­ványkoalíciótól - jegyezte meg. A kormány tegnap elrendelte a március 11-én kihirdetett veszély­­helyzettel összefüggő rendkívü­­­li intézkedések meghosszabbítását, s megjelent a rendelet az egyes eljá­rásjogi intézkedésekről is. Deák Dániel: A koronavírus-törvény a járványügyi intézkedések terén gyors döntésekre hatalmazza fel a kabinetet, de a parlamentnek is marad korlátozó szerepe Újra rendkívüli jogrend NG­KD Orbán Viktor a hétfői szavazást követően azt mondta az ellenzéknek, a járvány elmúltával kapnak majd egy esélyt, hogy bocsánatot kérjenek Fotó: MTI/Máthé Zoltán 2020. április 1., szerda Megkerülhetetlen a büntetőjogi szigor alkalmazása A törvény olyan hatósági intézkedések akadályozását rendeli szankcionálni, amelyek a kitűzött egészségvédel­mi célok érdekében korlátozzák a polgárok mozgássza­badságát és a betegjogok körét is érintik, hiszen például a beteg vagy fertőzésgyanús személy elkülönítését ren­delik el - derül ki a Századvég tegnapi elemzéséből, ame­lyet a veszélyhelyzet meghosszabbítása kapcsán adtak ki. Kitértek arra is, nem valós a kritika, hogy ezzel a kormány teljhatalmat kapna. Ugyanakkor megkerülhetetlen a bün­tetőjogi szigor alkalmazása. Aki a járvánnyal szembeni kö­zös védekezésünket bármilyen formában akadályozza, az a társadalomra veszélyes cselekményt követ el, ami más magyar állampolgárok életét, egészségét, személyes biz­tonságát veszélyeztetheti - írták. (BR) Hazugságokkal támadja a hazai rendelkezéseket, újságírók bebörtönzésével riogat újabb kiáltványában a Liberties Soros-panaszáradat a magyar kormányra Kacsóh Dániel Magyarországon nincsenek füg­getlen bíróságok, sem tiszta válasz­tások - állapítja meg a koronavírus­­járvány kapcsán a szabadságjogok védelmében kiadott közlemé­nyében a Liberties. Megszólalt az Open Society Foundations is. Ismerős politikai lózungokkal és hazugságokkal ment neki ismét a magyar kormánynak a Soros-fé­le berlini székhelyű Liberties nevű szervezet. A koronavírus-járvány elleni védekezés kapcsán kifejezet­ten a szabadságjogokkal foglalko­zó, korábban Brüsszeltől az NGO-k számára nagyobb uniós támogatást kilobbizó, egyelőre azonban jórészt Soros György pénzéből gazdálko­dó csoport legújabb kiáltványában is diktátorozik. A honlapjukon el­érhető fogalmazványban ezt írják: „Bizonyos országokban, mint pél­dául Magyarországon, ahol nincse­nek független bíróságok, sem tiszta választások, és a média nagy részét magáévá tette a kormány, amely fo­lyamatosan támadja a civileket, ne­héz a jogainkra támaszkodva visz­­szanyerni a szabadságjogainkat.” Érdemes közbevetni: a legutób­bi, tavaly októberi önkormányzati voksoláson jelentős sikereket ért el az ellenzék, a választások tisztasá­gát rendszeresen ellenőrzi az EBESZ, a bíróságok függetlenségét egyet­len uniós határozat sem kérdője­lezte meg az elmúlt évtizedben, és a médiában is legfeljebb kiegyen­lített viszonyokról lehet beszélni, míg a neten egyértelmű ellenzéki túlsúlyról. A kiáltványban ezt követően a hazai ellenzék által nemzetközi fórumokon is mantrázott megálla­pítást tesznek: a magyar kormány arra használja fel a koronavírust, hogy további lépéseket tehessen a diktatúra kiépítésének irányába. A Liberties ezen túlmenően azzal vádolja személyesen Orbán Vik­tor miniszterelnököt, hogy a ko­­ronavírus-törvénnyel a kormányt bíráló újságírókat börtönözne be. A valóság ezzel szemben az, hogy a rendkívüli jogrend meghosszabbí­tásáról szóló jogszabályi szigorítás a járvánnyal kapcsolatos álhíreket szankcionálja. „Sajnos az Európai Unió ebből a szempontból nem tesz sokat a demokrácia védelmében, ezért is fontos, hogy megértsük a jogainkat és a szabadságjogainkat, élni tudjunk velük, és körömsza­kadtáig ragaszkodjunk hozzájuk” - buzdít ellenállásra a szervezet. Érdekesség, hogy az emberi jogi fundamentalizmus jegyében ösz­­szeállított közlemény más európai országok vezetőit sem kíméli, el­ismerve egyúttal azt is, hogy egyes államokban a magyarnál lényege­sen szigorúbb korlátozások léptek életbe. Nagy-Britanniában például két évre kapott többletfelhatalma­zást a kormány. Ugyanakkor a szin­te egész Európában életbe lépő kijá­rási korlátozások tükrében meglepő módon az NGO azt is kifogásolja, hogy a rendőrség letartóztathat­ja, aki nyilvánosan gyülekezik vagy feltételezhetően vírushordozó. Korábbi közleményükben ar­ról értekeztek, nem az ő vagy a tár­sadalom tiszte eldönteni, melyik a célravezető stratégia a vírus ellen. „Viszont, ha a politikusaink tudják, hogy a szavazók figyelik őket, ak­kor valószínűbb, hogy a javunkat szolgálják majd. Ezért emberi jog a véleménynyilvánítás szabadsága” - tették hozzá. Megírtuk, a veszélyhelyzet meg­hosszabbítása miatt a TASZ, a Ma­gyar Helsinki Bizottság és az Am­nesty International is tiltakozott. Tegnap az Open Society Founda­tions is nyilatkozatot adott ki, melyben ugyancsak a magyar el­lenzék által hangoztatott, többszö­rösen megcáfolt érvek alapján tá­madták a koronavírus-törvényt. Ebben azt írták, a miniszterelnök diktátor akar lenni, megrabolva a magyar állampolgárok szabad­ságjogait. A szervezet a nemzetközi közösséget, illetve az Európai Uniót és a tagállami vezetőket is egyene­sen arra szólítja fel, hogy tegyen ko­moly lépéseket a „nemzetközi jog megsértése miatt”. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója korábban az „Amnestynek és az összes többi emberi jogi fundamentalista szer­vezetnek” a figyelmébe ajánlotta: a különleges jogrend, a veszély­­helyzet lényege az, hogy alapjogo­kat a közérdek, a társadalmi érdek megvédése céljából lehet korlátozni. Veszélyhelyzet idején luxusként kell felfogni az emberi jogokat, ilyenkor az emberi jogi blabla luxus, hiszen elsődleges az élet, nem pedig elvont ideák védelme - fogalmazott.

Next