Magyar Hírlap, 2020. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
2020-07-01 / 152. szám
Belföld 2 Levél László Imréről Az európai szocialistáknak is színt kell vallaniuk a Hitler-méltatásról Az Európai Szocialisták és Demokraták európai parlamenti frakcióvezetőjének, Iratxe García Péreznek küldött levelet Novák Katalin, a Fidesz alelnöke, hogy megtudja, a pártcsaládnak elfogadható-e László Imre, a DK újbudai polgármesterének (képünkön) Hitler-méltató eszmefuttatása. László egy múlt heti önkormányzati ülésen pozitívan beszélt a tömeggyilkos náci vezérről, és szavairól itthon egyetlen baloldali párt, illetve Karácsony Gergely főpolgármester sem határolódott el. Mivel a külföldi sajtó feltűnően nem számolt be minderről, talán Pérez sem értesülhetett róla. A DK polgármestere máskor is szabadon értelmezhette a tényeket, ugyanis a parlament honlapján is elérhető életrajzában úgy tüntetett fel egy amerikai PhD-képzést, mintha ennek elvégzésével PhD-fokozattal rendelkezne, holott úgy tűnik, ez nem igaz. (SNZs) Ötmilliárdos útfelújítási program További szerencsétlenkedés a Lánchíd körül, beismerés lehet Dorosz lecserélése Sokáig már nem lehet ezt a szerencsétlenkedést folytatni, amit Karácsony Gergely és a baloldal művel, a Lánchíd állapota napról napra rosszabb - reagált a Fidesz az MSZP-s Tüttő Kata és Horváth Csaba újabb panaszkodására. Mint írták, Budapestnek bőven van forrása, sőt, a kormány is hozzájárul a felújításhoz. A kormány az elmúlt tíz évben folyamatosan felújítja a nemzet építészeti örökségeit, ideje, hogy Budapest is hozzálásson a rekonstrukcióhoz. Egyébként Budapest vezetése alighanem már azzal beismerte kudarcát, hogy Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes, Karácsony régi barátja helyett Tüttőhöz került a Lánchíd ügye. Eközben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a kormány ötmilliárd forinttal segíti jövőre a budapesti utak felújítását, miután Karácsonyék egy aggályos és diszkriminatív politikai döntéssel négy jobboldali vezetésű kerületet vontak ki a huszonötmilliárdos keretösszegű fővárosi programból. (NG) belpol@magyarhirlap.hu Össztűz a konzultációra Halász János: A baloldal már el akarja hallgattatni a magyar embereket A baloldal tart a magyar emberektől, ezért akarja elhallgattatni őket - közölte a Fidesz parlamenti frakciószóvivője debreceni tájékoztatóján. Halász János azt mondta, a baloldal az elmúlt napokban még nagyobb fokozatba kapcsolta a nemzeti konzultáció elleni támadást, bírálja, begyűjti, megsemmisíti, ellopkodja az íveket, megkérdőjelezi a konzultáció értelmét. Szerinte azért, mert a mostani konzultáción újra kiderülhet, hogy a baloldal programja szembe megy a magyar emberek akaratával. A nemzeti konzultációban ugyanis, olyan sorskérdésekről kérdezi a kormány az embereket, amelyek hosszú időre meghatározzák az életünket és Magyarország jövőjét. A baloldal szembemegy a magyar emberek akaratával, mert bevándorláspárti, Soros-párti, és újra feladná Magyarország nemzeti és gazdasági szuverenitását - mondta. (KD) Újabb ellenzéki dezinformálás Párttársa sem szavazta meg a jobbikos Brenner Koloman kinevezését Ezúttal Brenner Koloman ügyében dezinformál a baloldal - hívta fel a figyelmet Kocsis Máté fideszes frakcióvezető Facebook-bejegyzésében. Megírtuk, hétfőn, határozatképtelenség miatt - a szükséges száz helyett csak kilencvenhét szavazatot adtak le - nem tudták a képviselők megszavazni a parlament alelnökének a Jobbikból kilépett Sneider Tamás helyére Brennert. A malőr után Jakab Péter és pártja közleményükben a kormánypártokat hibáztatta. „Ha Gyurcsány Ferenc nem csak csicskának használná a Jobbikot, és ha a többi baloldali mondjuk bejönne legalább a szavazásokra, akkor nem állt volna elő a mostani helyzet” - cáfolta később Kocsis Máté a Jobbik kommünikéjét, hiszen a kormánypártok ígéretükhöz híven biztosították a megválasztáshoz szükséges 55 szavazatot, azonban a baloldal csak 42-t, pedig hatvanöten vannak. Távol maradt a voksolástól Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett, Tordai Bence vagy Brenner párttársa, Rig Lajos is. (NG) Nem tett le a magyar kormány a politizáló szervezetek átláthatóságának biztosításáról Lobbisták lehetnek az álcivilek Kacsoh Dániel A külföldről pénzelt nem kormányzati szervezeteknek, azaz NGO-knak lobbistaként kellene regisztrálniuk magukat - javasolja a Századvég. A kormány már dolgozik a Brüsszel által megtorpedózott, 2017-es civil átláthatósági törvényt felváltó jogszabályon. Az Európai Bizottság és a magyar állam közötti kommunikáció révén születik majd meg a megoldás arra vonatkozóan, milyen kötelezettségek bevezetésével lehet elérni a civil szervezetek átláthatóságát - szűrhető le az Igazságügyi Minisztérium részéről elhangzott eddigi nyilatkozatokból. Az Európai Unió Bírósága által megsemmisített 2017-es civil törvény alapvető céljait a kormány nem adja fel, erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt rádióinterjújában. Úgy fogalmazott, az nem lehet, hogy a parlamenti pártokat illetően az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségek szigorúbbak legyenek, mint a szintén politikai tevékenységet folytató, de nem parlamenti képviseletre törő szervezetek esetében. Varga Judit igazságügyi miniszter pedig korábban arról beszélt, az átláthatóság uniós alapérték, hiszen minden lobbiszervezetnek regisztrálnia kell magát az Európai Bizottság nyilvántartási rendszerébe, és nyilvánosságra kell hoznia bizonyos pénzügyi adatait. Ehhez képest a 2017-es hazai jogszabály csak bizonyos összeghatár, konkrétan évi 7,2 millió forint feletti külföldi forrásból származó bevétel esetén írt elő regisztrációs és egyéb kötelezettségeket, amit a zömmel Soros által pénzelt hazai nem kormányzati szervezetek megbélyegzésként értelmeztek, s itthon és külföldön egyaránt tiltakoztak ellene. A törvény preambuluma szerint az átláthatóság szabályozására azért van szükség, mert az érintetteknek ismeretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek „társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében, illetve ez a támogatás veszélyeztetheti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését”. A célok tehát maradnak, az eszközök azonban mindenképp változnak. A Századvég vonatkozó elemzése szerint Magyarországnak a nyugati minták alapján, azok tanulmányozásával érdemes lenne olyan szabályozási keretet kialakítani, amely „lehetővé teszi a magyar nemzetállam belpolitikájába aktívan beavatkozó nem kormányzati aktorok lobbiszervezetté, illetve lobbicéggé nyilvánítását és ilyen módon lobbistaként való nyilvántartásukat.” Az NGO-k valójában lobbistaként működnek, és külföldi érdekeket jelenítenek meg, ugyanakkor egyelőre - amiként mindmáig számos országban - a civil szervezetekre vonatkozó törvények érvényesek rájuk. A Századvég minapi közlése szerint itt lenne az ideje változtatni ezen. Mozgósító hatás. Tüntetés 2017-ben az eredeti törvény ellen Fotó: Hegedűs Róbert Fontos a digitális szabadság ügye is az igazságügyi tárcának Meg fogja találni a kormány azt az eszközt, amely a magyar társadalom és a közélet érdekeit szolgálja, mert a kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatósága iránt - mondta a parlament igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán Varga Judit a civil törvény kapcsán. Szólt arról is, a kormánynak nagyon erős, határozott eszköze volt arra, hogy az állampolgárok élete, testi épsége védelmében és a gazdasági károk enyhítéséért a leggyorsabban tudjon beavatkozni a koronavírusjárvány idején, hangsúlyozva, az erről szóló törvény megteremtette a kormány mozgásterét, miközben kiállta a szükségesség, arányosság, célhoz kötöttség alkotmányos tesztjét. Éves beszámolójában kitért arra is, a tárca célja, hogy az áldozatok és sértettek jogai a legmesszebb menőkig érvényesülhessenek, s 2020-at az áldozatsegítés évének nyilvánította. Varga Judit fontosnak tartja a digitális szabadság ügyét, ahol garantált a véleménynyilvánítás szabadsága, az állampolgárok tudatos fogyasztói döntéseket tudnak hozni az online térben, és jogsérelem esetén a valódi világban létező jogrendszer biztosította jogorvoslattal kereshetik igazukat, nem pedig a techóriások által alkotott pszeudojogrendszerben. (KD) Távozás egy hét után Tart a belháború az Indexnél, lemondott a vezérigazgató Az Indexnél júniusban kirobbant belháború legújabb fordulata, hogy a hat nappal ezelőtt kinevezett vezérigazgató, Ződi Zsolt bejelentette a lemondását. Miként az elmúlt héten már egyértelművé vált, az ádáz harc a jelenlegi és a volt indexesek között zajlik. Bodolai László, a portál tulajdonosa, a Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke eddig több kísérletet tett, hogy a honlap működését gazdaságosabbá tegye, ám elképzelései a cégen belüli ellenállások miatt rendre elbuktak. A vezérigazgató távozását kommentáló főszerkesztő, Dull Szabolcs írásából kiderül, a szerkesztőség nagyobb beleszólást szeretne az ügyekbe, amely érintheti Bodolai pozícióját. (SNZs) Hírek Újabb ügyben kerülhetett nyomozás célkeresztjébe a volt jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla. A PestiSrácok.hu szerint a Központi Nyomozó Főügyészség költségvetési csalás gyanújával indított eljárást Kovács ügyében, egy magánszemély feljelentése alapján. KGBéla jelenleg ugyancsak költségvetési csalás, illetve kémkedés miatt áll bíróság előtt. (KD) Semmisnek nyilvánította a Közbeszerzési Hatóság a Pikó András józsefvárosi polgármester egyszemélyű döntése alapján május 26-án létrejött közétkeztetési szerződését, és összesen ötvenmillió forintos bírságot szabott ki a szabálytalan eljárás miatt az önkormányzatra. A Világgazdaság szerint a nyertesként kihozott vállalkozással szemben a döntőbizottság ötmillió forintos bírságot állapított meg. (SNZs)