Magyar Hírlap, 2020. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-01 / 152. szám

Belföld 2 Levél László Imréről Az európai szocialistáknak is színt kell vallaniuk a Hitler-méltatásról Az Európai Szocialisták és Demokraták európai parlamenti frakcióvezető­jének, Iratxe García Péreznek küldött levelet Novák Katalin, a Fidesz alelnöke, hogy megtudja, a pártcsaládnak elfogadható-e László Imre, a DK újbudai pol­gármesterének (képünkön) Hitler-méltató eszmefuttatása. László egy múlt heti önkormányzati ülésen pozitívan beszélt a tömeggyilkos náci vezérről, és sza­vairól itthon egyetlen baloldali párt, illetve Karácsony Gergely főpolgármester sem határolódott el. Mivel a külföldi sajtó feltűnően nem számolt be minderről, talán Pérez sem értesülhetett róla. A DK polgármestere máskor is szabadon értelmezhette a ténye­ket, ugyanis a parlament honlapján is elérhető életrajzában úgy tüntetett fel egy amerikai PhD-kép­­zést, mintha ennek elvégzésével PhD-fokozattal rendelkezne, holott úgy tűnik, ez nem igaz. (SNZs) Ötmilliárdos útfelújítási program További szerencsétlenkedés a Lánchíd körül, beismerés lehet Dorosz lecserélése Sokáig már nem lehet ezt a szerencsétlenkedést folytatni, amit Karácsony Gergely és a bal­oldal művel, a Lánchíd állapota napról napra rosszabb - reagált a Fidesz az MSZP-s Tüttő Kata és Horváth Csaba újabb panaszkodására. Mint írták, Budapestnek bőven van forrása, sőt, a kor­mány is hozzájárul a felújításhoz. A kormány az elmúlt tíz évben folyamatosan felújítja a nemzet épí­tészeti örökségeit, ideje, hogy Budapest is hozzálásson a rekonstrukcióhoz. Egyébként Budapest vezetése alighanem már azzal beismerte kudarcát, hogy Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes, Karácsony régi barátja helyett Tüttőhöz került a Lánchíd ügye. Eközben Gulyás Gergely Miniszterel­nökséget vezető miniszter bejelentette, a kormány ötmilliárd forinttal segíti jövőre a budapesti utak felújítását, miután Karácsonyék egy aggályos és diszkriminatív politikai döntéssel négy jobboldali vezetésű kerületet vontak ki a huszonötmilliárdos keretösszegű fővárosi programból. (NG) belpol@magyarhirlap.hu Össztűz a konzultációra Halász János: A baloldal már el akarja hallgattatni a magyar embereket A baloldal tart a magyar emberektől, ezért akarja elhallgattatni őket - közölte a Fidesz parlamenti frakciószóvivője debreceni tájékoztatóján. Halász János azt mondta, a baloldal az elmúlt napokban még nagyobb fokozatba kapcsolta a nemzeti konzultáció elleni támadást, bírálja, begyűjti, megsemmisíti, ellop­kodja az íveket, megkérdőjelezi a konzultáció értelmét. Szerinte azért, mert a mostani konzultáción újra kiderülhet, hogy a baloldal programja szembe megy a magyar emberek akaratával. A nemzeti konzultációban ugyanis, olyan sors­kérdésekről kérdezi a kormány az embereket, amelyek hosszú időre meghatározzák az életünket és Magyarország jövőjét. A baloldal szembemegy a magyar emberek akaratával, mert bevándorlás­párti, Soros-párti, és újra feladná Magyarország nemzeti és gazdasági szuverenitását - mondta. (KD) Újabb ellenzéki dezinformálás Párttársa sem szavazta meg a jobbikos Brenner Koloman kinevezését Ezúttal Brenner Koloman ügyében dezinformál a baloldal - hívta fel a figyelmet Kocsis Máté fideszes frakcióvezető Facebook-bejegyzésében. Megírtuk, hétfőn, határozatképtelenség miatt - a szükséges száz helyett csak kilencvenhét szavazatot adtak le - nem tudták a képviselők megsza­vazni a parlament alelnökének a Jobbikból kilépett Sneider Tamás helyére Brennert. A malőr után Jakab Péter és pártja közleményükben a kormánypártokat hibáztatta. „Ha Gyurcsány Ferenc nem csak csicskának használná a Jobbikot, és ha a többi baloldali mondjuk bejönne legalább a szava­zásokra, akkor nem állt volna elő a mostani helyzet” - cáfolta később Kocsis Máté a Jobbik kom­münikéjét, hiszen a kormánypártok ígéretükhöz híven biztosították a megválasztáshoz szükséges 55 szavazatot, azonban a baloldal csak 42-t, pedig hatvanöten vannak. Távol maradt a voksolástól Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett, Tordai Bence vagy Brenner párttársa, Rig Lajos is. (NG) Nem tett le a magyar kormány a politizáló szervezetek átláthatóságának biztosításáról Lobbisták lehetnek az álcivilek Kacsoh Dániel A külföldről pénzelt nem kor­mányzati szervezeteknek, azaz NGO-knak lobbistaként kellene regisztrálniuk magukat - javasolja a Századvég. A kormány már dolgo­zik a Brüsszel által megtorpedózott, 2017-es civil átláthatósági törvényt felváltó jogszabályon. Az Európai Bizottság és a magyar állam közötti kommunikáció révén születik majd meg a megoldás arra vonatkozóan, milyen kötelezettsé­gek bevezetésével lehet elérni a civil szervezetek átláthatóságát - szűr­hető le az Igazságügyi Minisztérium részéről elhangzott eddigi nyilatko­zatokból. Az Európai Unió Bírósága által megsemmisített 2017-es civil törvény alapvető céljait a kormány nem adja fel, erre Orbán Viktor mi­niszterelnök is utalt rádióinterjújá­ban. Úgy fogalmazott, az nem lehet, hogy a parlamenti pártokat illetően az átláthatóságra vonatkozó köte­lezettségek szigorúbbak legyenek, mint a szintén politikai tevékenysé­get folytató, de nem parlamenti kép­viseletre törő szervezetek esetében. Varga Judit igazságügyi minisz­ter pedig korábban arról beszélt, az átláthatóság uniós alapérték, hiszen minden lobbiszervezetnek regisztrálnia kell magát az Európai Bizottság nyilvántartási rendszeré­be, és nyilvánosságra kell hoznia bi­zonyos pénzügyi adatait. Ehhez ké­pest a 2017-es hazai jogszabály csak bizonyos összeghatár, konkrétan évi 7,2 millió forint feletti külföldi forrásból származó bevétel esetén írt elő regisztrációs és egyéb köte­lezettségeket, amit a zömmel Soros által pénzelt hazai nem kormány­zati szervezetek megbélyegzésként értelmeztek, s itthon és külföldön egyaránt tiltakoztak ellene. A tör­vény preambuluma szerint az átlát­hatóság szabályozására azért van szükség, mert az érintetteknek is­meretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek „társadalmi befolyá­sán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvénye­síthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében, illetve ez a támogatás veszélyeztetheti az or­szág politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyás­­mentes működését”. A célok tehát maradnak, az eszkö­zök azonban mindenképp változnak. A Századvég vonatkozó elemzése szerint Magyarországnak a nyugati minták alapján, azok tanulmányo­zásával érdemes lenne olyan szabá­lyozási keretet kialakítani, amely „lehetővé teszi a magyar nemzet­állam belpolitikájába aktívan be­avatkozó nem kormányzati aktorok lobbiszervezetté, illetve lobbicéggé nyilvánítását és ilyen módon lobbis­taként való nyilvántartásukat.” Az NGO-k valójában lobbistaként működnek, és külföldi érdekeket jelenítenek meg, ugyanakkor egye­lőre - amiként mindmáig számos országban - a civil szervezetekre vo­natkozó törvények érvényesek rájuk. A Századvég minapi közlése szerint itt lenne az ideje változtatni ezen. Mozgósító hatás. Tüntetés 2017-ben az eredeti törvény ellen Fotó: Hegedűs Róbert Fontos a digitális szabadság ügye is az igazságügyi tárcának Meg fogja találni a kormány azt az eszközt, amely a magyar társadalom és a közélet érdekeit szolgálja, mert a kormány elkötelezett a civil szerveze­tek átláthatósága iránt - mondta a par­lament igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán Varga Judit a civil tör­vény kapcsán. Szólt arról is, a kormánynak nagyon erős, határozott eszköze volt arra, hogy az állampolgárok élete, testi épsége védelmében és a gazdasági károk enyhíté­séért a leggyorsabban tudjon beavatkozni a koronavírus­­járvány idején, hangsúlyozva, az erről szóló törvény meg­teremtette a kormány mozgásterét, miközben kiállta a szükségesség, arányosság, célhoz kötöttség alkotmá­nyos tesztjét. Éves beszámolójában kitért arra is, a tárca célja, hogy az áldozatok és sértettek jogai a legmesszebb menőkig érvényesülhessenek, s 2020-at az áldozatse­gítés évének nyilvánította. Varga Judit fontosnak tartja a digitális szabadság ügyét, ahol garantált a véleménynyil­vánítás szabadsága, az állampolgárok tudatos fogyasztói döntéseket tudnak hozni az online térben, és jogsérelem esetén a valódi világban létező jogrendszer biztosította jogorvoslattal kereshetik igazukat, nem pedig a techóriá­­sok által alkotott pszeudojogrendszerben. (KD) Távozás egy hét után Tart a belháború az Indexnél, lemondott a vezérigazgató Az Indexnél júniusban kirobbant belháború legújabb fordulata, hogy a hat nappal ezelőtt kinevezett vezérigazgató, Ződi Zsolt bejelentette a lemondá­sát. Miként az elmúlt héten már egyértelművé vált, az ádáz harc a jelenlegi és a volt indexesek között zajlik. Bodolai László, a portál tulajdonosa, a Ma­gyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke eddig több kísérletet tett, hogy a honlap működését gazdaságosabbá tegye, ám elképzelései a cégen belü­li ellenállások miatt rendre elbuktak. A vezérigazgató távozását kommentáló főszerkesztő, Dull Szabolcs írásából kiderül, a szerkesztőség nagyobb bele­szólást szeretne az ügyekbe, amely érintheti Bodolai pozícióját. (SNZs) Hírek Újabb ügyben kerülhetett nyomozás célkeresztjébe a volt jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla. A PestiSrácok.hu szerint a Központi Nyomozó Főügyészség költségvetési csalás gyanújával indított eljárást Kovács ügyében, egy magánszemély feljelentése alapján. KGBéla jelenleg ugyancsak költségve­tési csalás, illetve kémkedés miatt áll bíróság előtt. (KD) Semmisnek nyilvánította a Közbeszerzési Hatóság a Pikó András józsefvárosi polgármester egyszemélyű döntése alapján május 26-án lét­rejött közétkeztetési szerződését, és összesen ötvenmillió forintos bírsá­got szabott ki a szabálytalan eljárás miatt az önkormányzatra. A Világgaz­daság szerint a nyertesként kihozott vállalkozással szemben a döntőbizottság ötmillió forintos bírságot állapított meg. (SNZs)

Next