Magyar Hírlap, 2021. április (54. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-21 / 91. szám
Külföld A Századvég: Megbukott az uniós alapértékek melletti Merkel aggódik Navalnij kiállásból Vera Jourová és Frans Timmermans egészségi állapota miatt Értékelte az Európai Bizottság első alelnökei, Vera Jourová és Frans Timmermans munkásságát a Századvég Alapítvány 2019-ben kidolgozott demokráciaindexén. Az uniós politikusokat a transzparencia, a hatékonyság és a demokratikus alapelvekhez való viszony szempontjából értékelték. A Századvég Alapítvány azt írja elemzésében: az Európai Bizottság első alelnökei visszatérően támadják a kelet-közép-európai tagállamokat, attól sem riadnak vissza, hogy még a világjárvány közepén is politikai boszorkányüldözést folytassanak. Felelőtlen nyilatkozataik tovább mélyíthetik az integrációs közösségen belüli ellentéteket, éppen akkor, amikor szélesebb körű összefogásra lenne szükség - jegyzi meg az alapítvány. Jourová a Századvégtől az ötfokozatú skálán átlagosan kettes értékelést kapott, míg Timmermans 2,1-es átlagot produkált, de a szervezettől mindketten egyest kaptak az uniós alapértékek melletti kiállás témájában. Jourová ezen kívül a Századvég szerint az integráció mélyítésében is megbukott, míg Timmermans ennek kapcsán kettest kapott. Az értékelésben azt írják, Jourová rendszeresen indít politikai támadást egyes tagországok és politikusok ellen, Magyarországot például „beteg demokráciának” nevezte. A Századvég szerint Jourová fenyegető hangvételű nyilatkozatai sokkal inkább megosztják a közösséget, mintsem mélyítenék az integrációt. A Századvég szerint Frans Timmermans kettős mércét alkalmaz az alapjogok érvényesülésének elvárása tekintetében, és tevékenysége hozzájárult az Unió politikai megosztottságának súlyosbításához. (UT) Demokráciaindex Riasztó orosz-ukrán helyzet Magyarország szempontjából nagy eredmény az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló ET-jelentés - mondta lapunknak Németh Zsolt Újabb lépés az európai reneszánsz sikeréhez Őry Mariann A határon túli magyarság jogainak védelme, valamint a Fidesz európai szintű szövetség építése szempontjából is előrelépések történtek az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésében. Németh Zsolt fideszes képviselő lapunknak hangsúlyozta, a most elfogadott jelentés újabb erős jelzés Ukrajnának. Magyar szempontból három fontos fejleménye is van az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPKGY) ezekben a napokban zajló strasbourgi ülésének. Először is a Fidesz delegációja hétfőn csatlakozott az Európai Konzervatív Frakció és Demokratikus Szövetség (ECDA) képviselőcsoporthoz. A magyarokkal együtt a csoportnak immár 89 tagja lett, így akkora erőt képviselnek, mint a harmadik legnagyobb frakció, a liberális ALDE. A csoport sokszínű, megtalálhatóak benne olyan pártok, akik az Európai Parlamentben az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióhoz tartoznak, és olyanok is, akik az Európai Konzervatívokhoz és Reformistákhoz (ECR). Lapunk megkeresésére Németh Zsolt delegációvezető, a parlament külügyi bizottságának fdeszes elnöke kiemelte, az ECDA-ban foglal helyet a magyar kormánypárt két komoly, olasz jobboldali partnere, a Liga és az Olasz Testvérek (FdI) is, akik az EP-ben egyébként nem egyazon frakcióhoz tartoznak. Jelen van a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt is, akikkel „régi és mély együttműködést ápol” a Fidesz, valamint a brit toryk is, hiszen ők az Európa Tanácsból nem léptek ki. Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a brit konzervatívok szoros viszonyt ápolnak az amerikai Republikánusokkal is, a frakciónak így komoly és kiterjedt kapcsolatrendszere van. A fdeszes képviselő hangsúlyozta, ez a döntés hozzájárul az új európai kereszténydemokrata család felépítéséhez, az „európai reneszánszhoz”, amit Orbán Viktor kormányfő Matteo Salvini Liga-elnökkel és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel meghirdetett. Kitért arra is, hogy ugyan az ECDA tagja az Alternatíva Németországnak (AfD) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is, a Fidesz továbbra is szoros kapcsolatot ápol a német kereszténydemokratákkal (CDU/CSU), valamint az Osztrák Néppárttal (ÖVP). Megjegyezte, áthidalhatatlan ellentétet jelent a Fidesz és az AfD között, hogy utóbbi nemrég hivatalosan is felvette politikai céljai közé az Európai Unióból való kilépést. Kérdésünkre, hogy ez az ellentét összeegyeztethető-e a közös frakcióval, a képviselő azt mondta, a nemzetközi pártcsaládokban sok szempont formálja az összetételt, amikor a Fidesz még az Európai Néppárt (EPP) tagja volt, akkor is voltak olyan tagpártok, akikkel nagyon távol álltak egymástól az álláspontjaik. A második fontos eredménye az e heti ülésnek, hogy a konzervatív frakció delegáltjaként megválasztották a közgyűlés politikai bizottságának élére Németh Zsoltot. Emlékeztetett, az ET miniszteri tanácsában májustól novemberig tart a magyar soros elnökség, új pozíciójának köszönhetően pedig hatékonyan részt tudnak venni ennek a lebonyolításában a közgyűlésben is. Németh Zsolt elmondta, a napokban egyeztetéseket folytatnak az ET vezetőivel a magyar elnökség prioritásairól, amelyek a nemzeti kisebbségek ügye, a vallásközi párbeszéd, ifjúság- és családpolitika, mesterséges intelligencia és kibervédelem, valamint a környezetvédelem. A harmadik fontos ügy, hogy hétfőn este elfogadták Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség politikusának őshonos nemzeti kisebbségek védelméről szóló jelentését. Hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy az ET-tagországok végrehajtsák a jelentésben foglalt ajánlásokat, megszülessenek a mindmáig hiányzó jogszabályok. Mint mondta, a jelentés egy online platform létrehozását is előirányozza, ahol a nemzeti kisebbségeket ért sérelmeket lehet majd bejelenteni és nyomon követni. Kérdésünkre Németh Zsolt elmondta, az ilyen jelentések hatékonyak lehetnek a kárpátaljai magyarság ügyében is, hiszen az ET-ben igen aktív ukrán diplomáciát folyamatosan szembesítik azzal, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása elvárás. Elmondta, oroszországi és ukrajnai orosz ajkú képviselők is határozottan felszólaltak a témában. Hozzátette, egyértelmű, hogy Ukrajna nem teljesíti a Velencei Bizottság ajánlásait sem, amelyek fontos referenciapontot jelentenek. „A nemzetközi szervezetekben történő normaalkotás egyfajta tőkefelhalmozást jelent, amit később tudunk kamatoztatni” - fogalmazott. „ A Fidesz továbbra is szoros kapcsolatot ápol a német kereszténydemokratákkal” Fotó: Papajcsik Péter Globális közkincs Hszi Csin-ping: Peking nem törekszik hegemóniára Kína nem törekszik hegemóniára, terjeszkedésre vagy befolyási övezet kialakítására, akármilyen erőssé is válik - mondta Hszi Csin-ping kínai elnök kedden a dél-kínai Hajnan szigetén fekvő Boaoban rendezett ázsiai gazdasági konferencia (Boao Forum for Asia - BFA) nyitó ülésére videókapcsolaton keresztül bejelentkezve. A kínai elnök hangsúlyozta: az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és bizalom alapelveinek központi szerepet kell betölteniük az államközi kapcsolatokban. „Mások belügyeibe avatkozással nem lehet támogatást szerezni” -mondta. Úgy fogalmazott, az egy vagy néhány ország által szabott szabályok nem erőltethetők másokra. Hszi aláhúzta: arra kell törekedni, hogy a világon mindenki hozzáférhessen a vakcinához, és ezért Peking globális közkinccsé teszi a saját fejlesztésű oltóanyagait. (UT) Évente ezreknek vész nyomuk Olaszországban tűnik el a legtöbb kiskorú migráns Naponta átlagosan nyolc, kísérő nélküli fiatalkorú migráns tűnik el Olaszországban. Ez a legmagasabb európai aránynak számít az ANSA olasz hírügynökség által közölt adatok szerint. Az utóbbi két évben egész Európában több mint 18 ezer fiatalkorú migráns tűnt el a hatóságok vagy a velük foglalkozó szervezetek szeme elől, közülük csak Olaszországban több mint ötezer. Az ANSA a Lost in Europe (Elveszve Európában) szervezet adatait közölte. A szervezet szerint Európába évente több ezer gyermek jut el a migránscsoportokkal. Az eltűnéses esetek többségében nem derül ki, mi történt a fiatalkorúakkal. Jobb esetben a gyerekeket és fiatalokat rokonok, ismerősök viszik el magukkal, rossz esetben a bűnszervezetek karmaiba kerülnek - mondta Carla Garlatti olasz gyermekvédelmi ombudsman az ANSA-nak. (HSz) kuspol@magyarhirlap.hu Számos konfliktusunk van Oroszországgal, amelyek sajnálatos módon megterhelik kapcsolatainkat, azonban továbbra is támogatom a párbeszéd fenntartását Moszkvával - közölte Angela Merkel német kancellár az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének keddi vitanapján, amelyhez videókapcsolaton keresztül csatlakozott. Merkel aggodalmát fejezte ki a bebörtönzött Alekszej Navalnij egészségi állapota miatt, hozzátéve: a német kormány másokkal együtt azon dolgozik, hogy az orosz ellenzéki politikus megfelelő orvosi ellátásban részesüljön. Arra vonatkozóan, hogy Moszkva jelentős haderőt vont össze az ukrán határ mentén, Merkel hangsúlyozta: az orosz katonai mozgások „riasztóan feszült” helyzetet teremtenek. A moszkvai polgármesteri hivatal biztonsági és korrupcióellenes osztálya egyébként nem adott engedélyt tegnap az orosz főváros központjába szerdára, Navalnij támogatására szervezett tüntetésre. (HSz) Katolikus jelentés Európában is egyre inkább fokozódik a vallásüldözés Világszerte fokozódik a vallásszabadság korlátozása, az emberiség 67 százaléka olyan országokban él, amelyekre ez a jelenség jellemző - állította tegnap Varsóban bemutatott jelentésében a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) nemzetközi katolikus segélyszervezet. A 2019-ben készült jelentéshez képest a helyzet 22 országban romlott, és csak kilencben javult. A vallásszabadságot többek között a szélsőséges iszlamizmus korlátozza, amely a Közel-Keletről az afrikai országokra is átterjedt. Waldemar Cislo atya, a Kirche in Not lengyelországi igazgatója kitért a jelenség európai terjedésére is, rámutatva, hogy Franciaországban az utóbbi években 90 százalékkal nőtt a keresztény kultuszhelyeket érő támadások száma, Németországban pedig a zsidó közösségek tagjai ellen tavaly több mint 2300 támadást követtek el. (UT)