Magyar Hírlap, 2021. április (54. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-21 / 91. szám

Külföld A Századvég: Megbukott az uniós alapértékek melletti Merkel aggódik Navalnij kiállásból Vera Jourová és Frans Timmermans­­ egészségi állapota miatt Értékelte az Európai Bizottság első alelnökei, Vera Jourová és Frans Timmermans munkássá­gát a Századvég Alapít­vány 2019-ben kidolgo­zott demokráciaindexén. Az uniós politikusokat a transzparencia, a hatékonyság és a demokratikus alapelvekhez való viszony szempontjából értékelték. A Századvég Alapítvány azt írja elemzésében: az Európai Bizottság első alelnökei vissza­térően támadják a kelet-közép-európai tagállamokat, attól sem riadnak vissza, hogy még a világjárvány közepén is politikai bo­szorkányüldözést folytassanak. Felelőtlen nyilatkozataik tovább mélyíthetik az integrációs közösségen belüli ellentéteket, éppen akkor, amikor szélesebb körű összefogásra lenne szükség - jegyzi meg az alapítvány. Jourová a Századvégtől az ötfokozatú ská­lán átlagosan kettes értékelést kapott, míg Timmermans 2,1-es átlagot produkált, de a szervezettől mindketten egyest kaptak az uniós alapértékek melletti kiállás témájában. Jourová ezen kí­vül a Századvég szerint az integráció mélyítésében is megbukott, míg Timmermans ennek kapcsán kettest kapott. Az értékelés­ben azt írják, Jourová rendszeresen indít politikai támadást egyes tagországok és politikusok ellen, Magyarországot például „beteg demokráciának” nevezte. A Századvég szerint Jourová fenyegető hangvételű nyilatkozatai sokkal inkább megosztják a közösséget, mintsem mélyítenék az integrációt. A Századvég szerint Frans Timmermans kettős mércét alkalmaz az alapjogok érvényesü­lésének elvárása tekintetében, és tevékenysége hozzájárult az Unió politikai megosztottságának súlyosbításához. (UT) Demokráciaindex Riasztó orosz-ukrán helyzet Magyarország szempontjából nagy eredmény az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló ET-jelentés - mondta lapunknak Németh Zsolt Újabb lépés az európai reneszánsz sikeréhez Őry Mariann A határon túli magyarság jogai­nak védelme, valamint a Fidesz európai szintű szövetség építése szempontjából is előrelépések tör­téntek az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésében. Németh Zsolt fide­­szes képviselő lapunknak hangsú­lyozta, a most elfogadott jelentés újabb erős jelzés Ukrajnának. Magyar szempontból három fon­tos fejleménye is van az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPKGY) ezekben a napokban zajló strasbourgi ülésének. Először is a Fidesz delegációja hétfőn csatlakozott az Európai Kon­zervatív Frakció és Demokratikus Szövetség (EC­DA) képviselőcso­porthoz. A magyarokkal együtt a csoportnak immár 89 tagja lett, így akkora erőt képviselnek, mint a harmadik legnagyobb frakció, a libe­­­rális ALDE. A csoport sokszínű, megtalálhatóak benne olyan pár­tok, akik az Európai Parlament­ben az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióhoz tartoznak, és olyanok is, akik az Európai Konzervatívokhoz és Reformistákhoz (ECR). Lapunk megkeresésére Németh Zsolt delegációvezető, a parlament külügyi bizottságának fdeszes el­nöke kiemelte, az EC­DA-ban fog­lal helyet a magyar kormánypárt két komoly, olasz jobboldali partne­re, a Liga és az Olasz Testvérek (FdI) is, akik az EP-ben egyébként nem egyazon frakcióhoz tartoznak. Jelen van a Jog és Igazságosság (PiS) len­gyel kormánypárt is, akikkel „ré­gi és mély együttműködést ápol” a Fidesz, valamint a brit toryk is, hi­szen ők az Európa Tanácsból nem léptek ki. Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a brit konzervatí­vok szoros viszonyt ápolnak az ame­rikai Republikánusokkal is, a frak­ciónak így komoly és kiterjedt kap­csolatrendszere van. A fdeszes képviselő hangsúlyozta, ez a döntés hozzájárul az új európai kereszténydemokrata család felépí­téséhez, az „európai reneszánsz­hoz”, amit Orbán Viktor kormányfő Matteo Salvini Liga-elnökkel és Ma­­teusz Morawiecki lengyel minisz­terelnökkel meghirdetett. Kitért arra is, hogy ugyan az EC­DA tagja az Alternatíva Német­országnak (AfD) és az Osztrák Sza­badságpárt (FPÖ) is, a Fidesz to­vábbra is szoros kapcsolatot ápol a német kereszténydemokraták­kal (CDU/CSU), valamint az Osztrák Néppárttal (ÖVP). Megjegyezte, át­hidalhatatlan ellentétet jelent a Fi­desz és az AfD között, hogy utóbbi nemrég hivatalosan is felvette po­litikai céljai közé az Európai Unió­ból való kilépést. Kérdésünkre, hogy ez az ellentét összeegyeztet­­hető-e a közös frakcióval, a képvi­selő azt mondta, a nemzetközi párt­családokban sok szempont formálja az összetételt, amikor a Fidesz még az Európai Néppárt (EPP) tagja volt, akkor is voltak olyan tagpártok, akikkel nagyon távol álltak egy­mástól az álláspontjaik. A második fontos eredménye az e heti ülésnek, hogy a konzerva­tív frakció delegáltjaként megvá­lasztották a közgyűlés politikai bi­zottságának élére Németh Zsoltot. Emlékeztetett, az ET miniszteri ta­nácsában májustól novemberig tart a magyar soros elnökség, új pozíció­jának köszönhetően pedig haté­konyan részt tudnak venni ennek a lebonyolításában a közgyűlés­ben is. Németh Zsolt elmondta, a napokban egyeztetéseket foly­tatnak az ET vezetőivel a magyar elnökség prioritásairól, amelyek a nemzeti kisebbségek ügye, a vallás­­közi párbeszéd, ifjúság- és csa­ládpolitika, mesterséges intelli­gencia és kibervédelem, valamint a környezetvédelem. A harmadik fontos ügy, hogy hét­főn este elfogadták Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség po­litikusának őshonos nemzeti ki­sebbségek védelméről szóló jelen­tését. Hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy az ET-tagországok végrehajt­sák a jelentésben foglalt ajánlásokat, megszülessenek a mindmáig hiány­zó jogszabályok. Mint mondta, a je­lentés egy online platform létreho­zását is előirányozza, ahol a nemzeti kisebbségeket ért sérelmeket lehet majd bejelenteni és nyomon követni. Kérdésünkre Németh Zsolt el­mondta, az ilyen jelentések hatéko­nyak lehetnek a kárpátaljai magyar­ság ügyében is, hiszen az ET-ben igen aktív ukrán diplomáciát folya­matosan szembesítik azzal, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása elvárás. El­mondta, oroszországi és ukrajnai orosz ajkú képviselők is határozot­tan felszólaltak a témában. Hozzá­tette, egyértelmű, hogy Ukrajna nem teljesíti a Velencei Bizottság ajánlásait sem, amelyek fontos re­ferenciapontot jelentenek. „A nem­zetközi szervezetekben történő normaalkotás egyfajta tőkefelhal­mozást jelent, amit később tudunk kamatoztatni” - fogalmazott. „ A Fidesz továbbra is szoros kapcsolatot ápol a német kereszténydemokratákkal” Fotó: Papajcsik Péter Globális közkincs Hszi Csin-ping: Peking nem törekszik hegemóniára Kína nem törekszik hegemóniára, terjeszkedésre vagy befolyá­si övezet kialakítására, akármilyen erőssé is válik - mondta Hszi Csin-ping kínai elnök kedden a dél-kínai Hajnan szigetén fekvő Boaoban rendezett ázsiai gazdasági konferencia (Boao Forum for Asia - BFA) nyitó ülésére videókapcsolaton keresztül bejelent­kezve. A kínai elnök hangsúlyozta: az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és bizalom alapelveinek központi szerepet kell betöl­teniük az államközi kapcsolatokban. „Mások belügyeibe avat­kozással nem lehet támogatást szerezni” -­mondta. Úgy fogal­mazott, az egy vagy néhány ország által szabott szabályok nem erőltethetők másokra. Hszi aláhúzta: arra kell törekedni, hogy a világon mindenki hozzáférhessen a vakcinához, és ezért Peking globális közkinccsé teszi a saját fejlesztésű oltóanyagait. (UT) Évente ezreknek vész nyomuk Olaszországban tűnik el a legtöbb kiskorú migráns Naponta átlagosan nyolc, kísérő nélküli fiatalkorú migráns tű­nik el Olaszországban. Ez a legmagasabb európai aránynak szá­mít az ANSA olasz hírügynökség által közölt adatok szerint. Az utóbbi két évben egész Európában több mint 18 ezer fiatalko­rú migráns tűnt el a hatóságok vagy a velük foglalkozó szerveze­tek szeme elől, közülük csak Olaszországban több mint ötezer. Az ANSA a Lost in Europe (Elveszve Európában) szervezet ada­tait közölte. A szervezet szerint Európába évente több ezer gyer­mek jut el a migránscsoportokkal. Az eltűnéses esetek többségé­ben nem derül ki, mi történt a fiatalkorúakkal. Jobb esetben a gyerekeket és fiatalokat rokonok, ismerősök viszik el magukkal, rossz esetben a bűnszervezetek karmaiba kerülnek - mondta Carla Garlatti olasz gyermekvédelmi ombudsman az ANSA-nak. (HSz) kuspol@magyarhirlap.hu Számos konfliktusunk van Oroszországgal, amelyek sajnála­tos módon megterhelik kapcsolatainkat, azonban továbbra is tá­mogatom a párbeszéd fenntartását Moszkvával - közölte Angela Merkel német kancellár az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlé­sének keddi vitanapján, amelyhez videókapcsolaton keresztül csatlakozott. Merkel aggodalmát fejezte ki a bebörtönzött Alek­­szej Navalnij egészségi állapota miatt, hozzátéve: a német kor­mány másokkal együtt azon dolgozik, hogy az orosz ellenzéki po­litikus megfelelő orvosi ellátásban részesüljön. Arra vonatkozóan, hogy Moszkva jelentős haderőt vont össze az ukrán határ men­tén, Merkel hangsúlyozta: az orosz katonai mozgások „riasztóan feszült” helyzetet teremtenek. A moszkvai polgármesteri hivatal biztonsági és korrupcióellenes osztálya egyébként nem adott en­gedélyt tegnap az orosz főváros központjába szerdára, Navalnij támogatására szervezett tüntetésre. (HSz) Katolikus jelentés Európában is egyre inkább fokozódik a vallásüldözés Világszerte fokozódik a vallásszabadság korlátozása, az embe­riség 67 százaléka olyan országokban él, amelyekre ez a jelenség jellemző - állította tegnap Varsóban bemutatott jelentésében a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) nemzetközi katolikus segélyszervezet. A 2019-ben készült jelentéshez képest a helyzet 22 országban romlott, és csak kilencben javult. A vallásszabad­ságot többek között a szélsőséges iszlamizmus korlátozza, amely a Közel-Keletről az afrikai országokra is átterjedt. Waldemar Cis­­lo atya, a Kirche in Not lengyelországi igazgatója kitért a jelen­ség európai terjedésére is, rámutatva, hogy Franciaországban az utóbbi években 90 százalékkal nőtt a keresztény kultuszhelyeket érő támadások száma, Németországban pedig a zsidó közössé­gek tagjai ellen tavaly több mint 2300 támadást követtek el. (UT)

Next