Magyar Hírlap, 2021. június (54. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-07 / 129. szám

A Nagy magyar tájszótár izgalmas olvasmány az anyanyelv iránt érdeklődőknek Becsapós magyar szavak nyomában Péntek Orsolya Több mint ötvenezer szócikket tartalmaz a Tinta kiadónál nemrég megjelent Nagy ma­gyar tájszótár, amelynek anyagát Kiss Gábor főszerkesztő irányításával húsz regionális táj­­szótárból, két általános magyar tájszótárból, egy nyelvatlaszból, illetve két magyar értel­mező szótárból szerkesztették kötetté. A szó szerint is hatalmas - több kilós - munka a magyar szókincs olyan rétegeibe, kincseibe enged betekinteni, amelyek egy ré­sze minden bizonnyal kiveszne a folyamato­san alakuló, fejlődő nyelvből a hasonló vállal­kozások nélkül. Mint arra az előszóban felhívják a ügyei­met, a „tiszta magyar nyelv”, azaz a nép nyel­ve már a tizennyolcadik században felkeltette a kutatók ügyeimet, majd Csokonai Vitéz Mi­hály, Petőfi Sándor és Arany János is figyel­meztetett a népnyelvben fellelhető gazdag szókincsre. A magyar nyelv különös abból a szempont­ból, hogy a tájnyelvek, noha leírhatók egyes jellegzetességeik mentén, nem különböznek annyira, hogy a beszélők ne értsék egymást­­ az olasz vagy a német nyelvi változatok pél­dául sokkal eltérőbbek. Ráadásul, ahogy arra már Mátyás király egyik történetírója, Ga­leotto Marzio is felfigyelt, a magyar nyelv ese­tében nem igazán különbözött már a közép­korban sem a népi és az úri nyelvhasználat, amin az olasz szerző igencsak elcsodálkozott. Jelenleg tíz nagyobb nyelvjárás ismert: a nyugat-dunántúli, a kisalföldi, a dél-du­nántúli, a dél-alföldi, a palóc, a Duna-Ti­­sza-közi, az északkeleti, a mezőségi, a székely és a moldvai. Az első magyar tájszótár már 1838-ban el­készült - ez tízezer szó jelentését adta meg majd a tizenkilencedik század folyamán egy újabb, kétkötetes mű látott napvilágot, míg az Új magyar tájszótár munkálatai az ötvenes években kezdődtek el. Emellett készültek el a regionális szótárak, így Bálint Sándor szegedi gyűjtéseiből a szegedi, Tóth Imre munkájának köszönhetően pedig a palóc szótár. A Tinta kiadó 2014-ben jelentette meg a Kis magyar tájszótárt, ezt a munkát követte most a Nagy magyar tájszótár. A tájszavaknak három csoportja különböz­tethető meg: az első az, ami a köznyelvben is­meretlen szó, csak a tájnyelvben használják. A második az, ami mást jelent a köznyelvben, mint a tájnyelvben - akad ilyen a szótárban, nem is egy, például a „szobor” egyes vidéke­ken földbe vert cölöpöt vagy deszkakerítést jelent, s csak a nyelvújítók kezdték el a mai értelmében használni. A „bánya” pedig sok helyen „meleg fürdő” értelemben él. A har­madik, az úgynevezett alaki tájszó az ismert köznyelvi szavak tájnyelvi változata, pél­dául a ”tornác”-ot Erdélyben „tornánc”-nak mondják. Tanulságos az is, hogy egy olyan fogalomra, amit a köznyelvben egyetlen szóval tudunk megjelölni, a népnyelvben néha több mint egy tucat tájszó van, így például a „sündisznó”-t többek között a következő neveken nevezik: árics, borzdisznó, sínkutya, szőrmalac, tövi­ses disznó, szűrdisznó. A szótár persze egy próbát is megért: mivel e sorok szerzője legfeljebb a baranyai tájnyel­vet ismeri valamelyest, a szúrópróba-szerű ellenőrzés során a következő szavak kerül­tek elő: „döci” (ez mérleghintát jelent) - a szó nincs benne a szótárban. „Sandervár” - ez kutat, szökőkutat jelent, török eredetű szó. És benne van a szótárban, igaz, „vízmedence” jelentéssel. A legpécsibb szó, a „tüke” - amely született pécsit jelent - megint nem szere­pel, legalábbis ilyen értelemben: egy másik tájnyelv szavaként kapott helyet a szótárban, „együgyű ember” jelentésben. Ami azt illeti, ennek aligha örülnek Baranyában. Lenyűgöző azonban a szegedi szókincs, amit a szótár bemutat - javarészt Bálint Sán­dor gyűjtése nyomán -, megtudhatjuk pél­dául, hogy Szegeden a „szemenszedett” az válogatott gyümölcsöt jelent, a ’’szemből” pedig szemhéjat. De a hasonló jelentésű szavakkal is jó, ha vigyázunk. A „kiegyenesedik” például azt jelenti, hogy valaki meghal. A „kiegyenlít” azt, hogy összebékít. A „kiegyesül” pedig azt, hogy kiegyezik. Sajnos sok szócikknél nem lehet kitalálni, hogy mely tájegység szava az adott szó, mivel zárójelben csak a szó forrása szerepel. Amikor ez a forrás az ormánsági vagy a szegedi szótár, akkor könnyű dolgunk van, amikor azonban egyszerűen valamelyik ko­rábbi tájszótár, akkor nem tudjuk meg, hogy honnan származik a szó. Mindenesetre azoknak, akiket újra és újra elbűvöl a magyar szókincs végtelen gazdagsága, kötelező olvas­mány a kötet. Hírek Június 15-ig lehet pályázni a családokért felelős tárca nélküli minisz­ter által adományozható elismerések emlékérmeinek tervezésére. A fel­hívásra képzőművészek, éremművészek, művészeti szakokon hallgató egye­temi, vagy akár középiskolai tanulók pályamunkáit várják. Az emlékérmek a bölcsődei-, valamint az esélyteremtés területén végzett kiemelkedő szakmai munka elismerését szolgálják. A nyertes pályázó pénzjutalomban részesül. Részletek a Kormany.hu oldalon olvashatók. (OP) Ismeretlenek szombaton megrongálták Vitéz Mihály sepsiszentgyör­gyi szoborcsoportját - közölte a Covasnamedia.ro helyi portál. A talap­zat hátsó oldalára a magyar zászló színeit, alá pedig a Trianon 1920 felira­tot festették. Egy nappal korábban a szoborcsoport elé a trianoni döntést ünneplő román tüntetők csoportja érkezett a helyi magyar megemlékezést követően. A Nemzet Útja (Calea Neamului) nacionalista szervezet hívására megjelentek a szobor előtt transzparenst bontottak ki a következő felirattal: „Hagyjátok a frusztráltságot, Trianon az igazság!” (JMZs) Közönség előtt folytatódnak a Cziff­ra100 programjai. Szerdán Borisz Berezovszkij és Balázs János adnak különleges hangversenyt a MOM Kulturális Központban. Június 10-én báresten Cziffra György azon korsza­kát idézik meg, amikor bárokban játszott. Június 15-én Lajkó Félix és Balázs János koncerteznek a pécsi Kodály Központban. A Cziffra Györgyről szóló A Virtuóz című filmet június 25-én a Hegyvidéki Kulturális Szalonban vetítik, 27-én pedig Miklósa Erika és Balázs János Zongopera című koncertjére vár­ják az érdeklődőket a szentendrei MűvészetMalomban. (VK) Ki kicsoda? Gaál Tibor karikaturista lengyel-magyar arcképcsarnoka cím­mel nyitott kiállítást a budapesti Lengyel Intézet. A Magyar Arany Érdem­kereszttel kitüntetett művész válogatásban szereplő több, mint húsz neves lengyel és magyar személyiség a történelem, a művészet, a tudomány és a sport területén alkotott maradandót. A tárlat online formában, valamint a Lengyel Intézet kiállítótermének ablakain keresztül tekinthető meg június 15-éig. A kiállításhoz arcfelismerő játék is kapcsolódik, melynek részletei az Instytutpolski.pl/budapest honlapon olvashatók.(JMZs) Forrás: Lengyel Intézet honlapja Kultúra 12 kulturaiamagyarhirlap. hu Kiosztották az idei Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat Határon túl élő művészeket ismertek el Kolozsváron J M és Kolozsváron az Ünnepi Könyv­hét színpadán adta át szombat es­te Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A miniszterelnök-helyettesi po­zíciót betöltő politikus beszédé­ben méltatta a korlátozások idején a magyar kultúrába fektetett erő­feszítéseket, és „előre bejelentett kulturális gyilkossági kísérletnek” nevezte Ilie Bolojan Bihar megyei önkormányzati elnöknek azt a ter­vét, hogy összevonja a megye kul­turális intézményeit, a nagyváradi magyar és román színházat, vala­mint a filharmóniát. „Önálló és jól működő intézményekre szüksé­günk van. Azokról nem mondunk le, nem adjuk fel” - jelentette ki Kelemen Hunor. Brendus Réka, a Miniszterel­nökség nemzetpolitikai államtit­kárságának főosztályvezetője az eseményen köszönetét fejezte ki minden művésznek, aki a magyar kultúrát gyarapítja. A filmmű­vészet kategóriában díjazott Fel­méri Cecília első nagyjátékfilmje, a magyar-román koprodukcióban elkészült Spirál 2020-ban a zsűri különdíját nyerte el a Varsói Nem­zetközi Filmfesztiválon. Az iro­dalom kategóriában László Noémi József Attila-díjas költőt, műfordí­tót, a Napsugár és Szivárvány gyer­meklapok főszerkesztőjét díjazták, aki korábban a Helikon szerkesztő­je és az Erdélyi Magyar Írók Ligájá­nak elnöke is volt. A képzőművészet kategóriában elismert Zoltán Béla hiperrealiszti­­kus festményeiről híres, a Kolozs­vári Képzőművészeti és Forma­­tervezési Egyetemen diplomázott művész képeivel számos kiállítá­son vett részt. Zoltán Béla festőművésznek Kelemen Hunor RMDSZ elnök adta át a díjat Fotó: MTI/Kiss Gábor t­­­t Jamie Lee Curtis díjat is átvehetett Mátészalkán járt Tony Curtis világhírű lánya Mátészalka Város és a Magyar Hollywood Tanács (MHT) meghívására nagyapja szülővárosában járt Ja­mie Lee Curtis. A színésznő megtekintette a Tony Cur­­tis-emlékkiállítást és a városi zsinagógát is, amelyben emléktábla is található. Hanusi Péter polgármester be­szédében úgy fogalmazott: „Öröm számunkra, hogy ön édesapja lábnyomait és családi gyökereit keresi a má­tészalkai utcákon. Édesapjához hasonló művészi pályá­jának tetőfokán ön sem feledkezik meg őseiről, akiknek a létet köszönheti.” Jamie Lee Curtis elismeréssel szólt arról, hogy milyen nagy becsben tartja Mátészalka édes­apja emlékét. Bokor Balázs átadta a Magyar Hollywood Tanács Tony Curtis-díját, amelyet a színésznő megha­tódva vett át. Az elnök kiemelte, hogy a hagyományok ápolásával Jamie Lee Curtis példát mutat a fiataloknak a népek közötti hidak építésére. (JMZs)

Next