Magyar Hírlap, 2021. július (54. évfolyam, 150-176. szám)
2021-07-31 / 176. szám
Gyurcsány cigánygyűlölő, antiszemita jobbikos jelöltet Belföld támogat, Hadházyt nem érdekli Cseh Katalin botránya 202''ífc3,"hc"ege Elvtelen nász lett a cinkelt játékból Nagy Gábor Hangzatos jelszavak mellett elvtelen hatalmi politizálás a baloldalon. A bukott kormányfő tíz év alatt összekovácsolta a szélsőségeket. Szlogenek szintjén mindig is jól álltak a hazai balliberális oldal képviselői. Felzárkózás, elfogadás, sokszínűség, nyugati, demokratikus értékek képviselete - valódi européer gondolatok ezek a magukat haladóknak vallóktól. Amint az elmúlt bő harminc év is bizonyította, a szlogenek lózungokká váltak, a balliberális hatalomgyakorlás pedig sem felzárkózást, sem elfogadást, sem a sokak Magyarországát, de még demokratikus jogállamot sem jelent. Kezdődött mindez 1991- ben, a Demokratikus Charta színrelépésével, folytatódott ’94-ben az SZDSZ egykori állampárttal való szövetségkötésével, manifesztálódott a Bokros-, Gyurcsány- és Bajnai-féle megszorítócsomagokban, az őszödi beszédben és az azt követő békés demonstrációk vérbe fojtásában, és mostanra teljesedett ki a radikális jobb- és baloldal elvtelen nászával, amit Gyurcsány Ferenc celebrált. Bő harminc év kellett ahhoz, hogy a balliberális kórus szólóénekesei - Lengyel László, Tamás Gáspár Miklós - is felismerjék: az, ami most folyik előválasztás címszó alatt, nem más, mint az általuk ezidáig tűzzel-vassal védett baloldali pártelit cinkelt játéka. A DK a 106 egyéni választókerületből (evk) hatvan körzetben indít saját jelöltet, a Jobbik 34, az LMP 13, a Mindenki Magyarországa 22, a Momentum 56, az MSZP-P 49, az Új Világ 27, ezen felül tizenkilenc független induló is megméretteti magát. Csakhogy jól mutatja a Gyurcsány-show valódi lényegét, hogy a bukott kormányfő eredetileg több mint kilencven jelölttel készült, a háttéralkuk miatt viszont a DK- sok száma megcsappant. A Jobbik javára 16, az LMP és az MMM javára nyolc, a Momentum javára hat, az MSZP-P javára pedig kilenc helyen léptek vissza. A visszalépéscunami egy-két választókerületben olyan jól sikerült, hogy egyetlen jelöltre lehet majd leadni a voksot. Fortuna így kegyelmezett meg például Szabó Tímeának (P), Varjú Lászlónak (DK), Erdei Sándor Zsoltnak (MMM) vagy Csányi Tamásnak (Jobbik). Kiemelkedő mértékű tehát a DK és a Jobbik közötti jelölttámogatás, amelynek egyik eklatáns példája épp a baloldal egyik bástyájában, Szegeden látható. Gyurcsány olyan jobbikos jelöltnek kampányolt a minap az alföldi városban, akit pár évvel ezelőtt a bukott miniszterelnök párttársa, Binszki József le akart mondatni. És nem volt ok nélküli Binszki kirohanása: a hatmilliós Jakab Péter embere, Tóth Péter többször tett radikális kijelentéseket, volt alkalom, amikor világelméleti szintézise zsidózásban merült ki, de bőven akadtak cigányokat sértő kijelentései is. Furcsamód Gyurcsány és Jakab elvtelen alkujának mostanra Binszki lett a vesztese, a DK-s politikust egy olyan evk-ban indítják, ahol kihívója az elmúlt két ciklust simán behúzta. A szintén szélsőséges kijelentéseiről és korrupciógyanús ügyleteiről hírhedtté vált Bíró László viszont akár győztese is lehet a DK-Jobbik-paktumnak, Borsod- Abaúj-Zemplén megye 6-os számú körzetében ugyanis nemigen van kihívója Jakab emberének, akinek mutyizása a mostanra Momentumba ejtőernyőző Hadházy Ákos figyelmét is felkeltette. Igaz, a balliberális politikus lendülete csak addig tartott, amíg magyarázatot kellett adni Bíró 2020-as időközi választási vereségére. De úgy tűnik, Hadházyt pártszövetségesének, Cseh Katalinnak a botránya sem izgatja, mert mint közösségi oldalán írta, ugyan beszélt vele az ügy kirobbanását követően, „Cseh Katalin eddigi munkájának komoly elismerése, hogy a Fidesz propagandagépezete pont őróla beszél egy hete”. Pedig Cseh botránya legalább akkora volumenű ügy, mint zuglói előválasztási ellenfelének, az MSZP-s Tóth Csabának maffiaügyletei. A baloldali miniszterelnök-jelöltségre pályázó Karácsony Gergely mondta még XIV. kerületi polgármesterként a szocialista képviselő módszereire utalva, ha ő - Karácsony - valaha is visszatér Zuglóba, elássák. Az egykori félelmeket azonban félretette a Párbeszéd társelnöke, és most teljes mellszélességgel kiáll Tóth mellett. Ehhez meg kell támaszkodni: Gyurcsány kampányol Tóth Péter mellett Forrás: Tóth Péter Facebook-oldala Diszkriminatív döntés Karácsony bosszúhadjáratának ezúttal a belvárosi lakosok estek áldozatul Karácsony Gergely ismét politikai alapon diszkriminálja a budapestieket. Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros polgármestere novemberben kérte a baloldali főpolgármestert, vigye a Fővárosi Közgyűlés elé azon javaslatát, amely szerint az V. kerületiek számára kizárólagos várakozóhelyeket alakítanának ki. A testület azonban nem vette napirendre a fideszes kerületvezető javaslatát. Több szomszédos kerület forgalomtechnikai terveket készített, Szentgyörgyvölgyiék januárban nyújtották be sajátjukat a Budapest Közúthoz jóváhagyásra. A cég csaknem fél év után válaszolt, levelükből kiderült, hogy a Belváros számára nem, a momentumos vezetésű Terézváros számára viszont jóváhagyták a terveket. Úgy tűnik, a Karácsonyék nyomást gyakorolhattak a vállalatra, mert politikai döntés született egy szakmai kérdésben. (NG) Jogtalan kizárás Nincs béke a zsidó szervezetek között, letagadná taghitközségét a Mazsihisz Folytatódik a konfliktus a Mazsihisz világi vezetése és rabbitestületének elnöke, Róna Tamás neológ főrabbi, illetve a világi vezetés és a nagykőrösi hitközség között - írja a Neokohn.hu. A lap birtokába került Heisler András Mazsihisz-elnök és Kunos Péter, ügyvezető igazgató levele, amelyben vitatják a kecskeméti bíróság korábbi döntésének érvényességét. Eszerint Róna Tamás rendelkezik taghitközséggel kötött munkaszerződéssel, tehát a rabbitestületnek és a közgyűlésnek is tagja, így jogtalanul zárta ki őt korábban Kunos a Mazsihisz közgyűléséből. A levélírók szerint „a perben a Mazsihisz semmilyen módon nem vett részt, arról nem is értesült”, így a vitás kérdésekre a Róna Tamás főrabbi által csatolt ítélet hatálya nem terjed ki. A Neokohn értelmezése alapján a levélírók azzal érvelnek, a Mazsihisznak nincs köze nagykőrösi taghitközségéhez. (VA) Álláspont Brém-Nagy Ferenc lapszerkesztő Egyszer régen a Róka utcából a Déli pályaudvar felé lépkedve arról beszélgettünk Bereményi Gézával, milyen kevéssé jelenik meg a rendszerváltozás a kultúrában, s vajon miért van az, hogy míg a többi, szocializmust hozzánk hasonlóan elszenvedő országban csak-csak megszülettek a művek róla, nálunk csend övezi, olyan távolságtartás, mintha baljós ingovány lenne, amit jó messzire elkerülni. Művészeti vezető volt akkor Zalaegerszegen, mondta, éppen dolgozik egy musicalen a témában (a Laura című darabot nem sokkal később be is mutatták a Hevesi Sándor Színházban). Mondtam neki, én klasszikus, fekete-fehér, igazi Buster Keaton-i, zongorakísérettel vetített burleszkként tudnám elképzelni. Mosolygott, azt válaszolta, jó, aztán végül arra jutottunk, sok mit kellene, sok szempontú, sok aspektust megjelenítő feldolgozás, s ezekből összeállhatna a kép, megérthetnénk, mi, miért és hogyan történt, és ezeknek milyen hatásai vannak az életünkre. Miért került elő most ez az emlék? Nem azért, mert az elmúlt bő másfél évtized alatt özönölni kezdtek a művek a rendszerváltozásról. Hanem mert véleménycikket jelentetett meg a héten Katarina Barley és Othmar Karas, az Európai Parlament két alelnöke, amely az Európa jövőjéről elindított vitasorozathoz kapcsolódik, és fókuszában - minő meglepetés! - Magyarország miniszterelnöke áll, aki szerintük, idézem: „Az Európai Uniót és különösen az Európai Parlamentet elítélő hirdetést jelentetett meg tucatnyi európai lapban. Egy ilyen dezinformációs kampány nem maradhat válasz nélkül.” Lépjünk már túl azon a cseppet sem jelentéktelen problémán, hogy azt, ha valaki egy elméletileg nyitott vitában kifejti a véleményét az EU és intézményeinek működéséről, a működés hibáiról, és felvázolja, hogy szerinte milyen irányba kellene változnia Európának, fogalmilag hogyan lehet „dezinformációs kampányként” interpretálni, nézzük inkább az írás konklúzióját, ami nagyjából annyi, kérdőre kell vonni azokat a kormányokat, amelyek eltérnek azoktól az értékektől, amelyeket ez a két derék eurokrata és a velük egy buborékban létezők magukénak vallanak. Nos, ez az, amit önhittségnek nevezhetünk. Ha az önhittség bűne szóba kerül, szinte kötelezően emlegetjük a bibliai Bábel tornyát, de eszünkbe juthatnak más hasonló történetek is, a mambo indiánok vagy a toltékok legendás tornyainak építéséről. Ezek lényege, hogy a magát az egyedüli és teljes igazság birtokosának hívő ember el akarja érni az eget, az isteneket, a kereszténységben a Teremtőt, aki(k)nek elég megszüntetni az emberek közötti megértést ahhoz, hogy meggátolják /meggátolja az építést. Az a lehetőség, amikor az önhittség közösség- vagy rendszerszervező erővé lép elő, disztópiaként tulajdonképpen végighúzódik a kultúránkon, hogy csak kettőt említsek, más-más aspektusában ott van David Mitchell Felhőatlaszában és a belőle készült filmben (itt nagyon lényeglátóan Egy véleménynek híják a rendszert), és erről szól a Westworld című sorozat harmadik évada is, ahol a Rehoboom nevű mesterséges inteligencia intézi mindenki sorsát, nem hagyva senkinek választási lehetőséget. Gondoljon bárki bármit Orbán Viktorról, azt nehéz lenne vitatni, hogy amikre értékként hivatkozik - család, nemzet, nemzeti szuverenitás, keresztény kultúra, azok valóban azok. (Egyetlen uniós lótuszfaktusz sem állt még ki, és mondta face to face az európaiak arcába, hogy nem azok.) Lehet, sőt bizonnyal kellene is vitatkozni ezekről, ahogy sok minden másról is, de a vita helyett oly sokszor használt minősítések arról árulkodnak, hogy a nyomásgyakorlás változatos eszközkészletét használva nem is európai egyesült államok, hanem valamiféle Európai Egyvélemény formálódik éppen. Ezek közös ismérve, hogy gyorsan összedőlnek. Egy vélemény