Magyar Hírmondó 1. (1792. január-június)

1792-05-11

ÖgyTÜ-T-0 Ő?7 tetta, hogy él a’Fiók. Ekkor a’Féajít, nem szenvedhetvén már tovább az Alizon­’ bizo­nyozását, ’s mivel gondolta, hogy talán ijjedtség is bánthatja a’ Feleségét, fogja, ’s félelem orvosságul nyakon akarja azt tsapni; de szerentsétlenül, mert úgy találta ütni fül­­tövön, hogy az mindjárt le­­­dobbant, ’s szörnyű halált halt.­­ Szorongattatásai között visgálni kezdi az Atya a’ Fiát, ’s hát látja maga is, hogy bizony nem ment még ki abból a’ lélek. Haza vitte tehát, ’s az Iffjú tökélletesen fel elevenedett. Elégy­es Tudósítások. A’ Portugalliai Királyné’ gyógyítására el­­érkezvén m­­árcz. 15-dikén Lisbonába Dr Villis Úr, mindeneknek előtte a’ volt a’ gondja, hogy azon Orvosokkal beszé­lyen, a’ kik ügyeitek az ideig a’ Királyné’ nyava­lyájára. Meg­­­­jelentek tehát ezek mind a­ 24-én Dr Villisnél, ’s képekben el bes­zéltette Dr Tamagnini, miket követtek ők el a’ Király­néval. Feleltek annakutánna némelly kér­désekre , mellyeket Dr Villis tett fel nékik. E’ meg lévén, be­ mutatta említett Tamag­nini Úr, Dr Villist a’ Királynénak, kinél ott volt éppen akkor a’ Korona­­ örököse is. A’ Királyné, idegenséget mutatott eleinten Dr Villishez , ’s zúgolódni kezdett , hogy az ő szobájába idegen Embert visznek ; hanem m­inekutánna a’ Korona . Örököse eleibe ter­­jesztette volna édesdedert, hogy ez az Idegen, ama’ hites Doktor Villis ‘légyen, kit az sín­

Next