Magyar Hírmondó 1. (1792. január-június)
1792-05-11
ÖgyTÜ-T-0 Ő?7 tetta, hogy él a’Fiók. Ekkor a’Féajít, nem szenvedhetvén már tovább az Alizon’ bizonyozását, ’s mivel gondolta, hogy talán ijjedtség is bánthatja a’ Feleségét, fogja, ’s félelem orvosságul nyakon akarja azt tsapni; de szerentsétlenül, mert úgy találta ütni fültövön, hogy az mindjárt ledobbant, ’s szörnyű halált halt. Szorongattatásai között visgálni kezdi az Atya a’ Fiát, ’s hát látja maga is, hogy bizony nem ment még ki abból a’ lélek. Haza vitte tehát, ’s az Iffjú tökélletesen fel elevenedett. Elégyes Tudósítások. A’ Portugalliai Királyné’ gyógyítására elérkezvén márcz. 15-dikén Lisbonába Dr Villis Úr, mindeneknek előtte a’ volt a’ gondja, hogy azon Orvosokkal beszélyen, a’ kik ügyeitek az ideig a’ Királyné’ nyavalyájára. Megjelentek tehát ezek mind a 24-én Dr Villisnél, ’s képekben el beszéltette Dr Tamagnini, miket követtek ők el a’ Királynéval. Feleltek annakutánna némelly kérdésekre , mellyeket Dr Villis tett fel nékik. E’ meg lévén, be mutatta említett Tamagnini Úr, Dr Villist a’ Királynénak, kinél ott volt éppen akkor a’ Korona örököse is. A’ Királyné, idegenséget mutatott eleinten Dr Villishez , ’s zúgolódni kezdett , hogy az ő szobájába idegen Embert visznek ; hanem minekutánna a’ Korona . Örököse eleibe terjesztette volna édesdedert, hogy ez az Idegen, ama’ hites Doktor Villis ‘légyen, kit az sín