Magyar Hírmondó 1. (1792. január-június)

1792-01-13

,kezdenek nézni egymással; azután pedig, kéttség kívül katsingattak is, mert elég a* hozzá, hogy tsak hirtelen el­téri a’ Gaval­lér előbbi helyéről, ’s fel­­­lopja magát a* Lózséba. — A’ miilyen mézes mázos beszé­­dekkel folyt a’ Legény’ mosolygó szájából a’maga ajánlása, szintén o­lyanokkal fogadta el azt, ’s tettzetősködött vissza, vigyorogva a’ c­ifra Nimfa. Vége lévén a’ játéknak, kísérőül ajánlja magát a’Gavallér. A’Leány jól értvén a’ gyújtogatás’ mesterségéhez, a’ maga érdemetlenségét, ’s szállása’ mellze- l­étét kezdi emlegetni, ’s kéri a’ Gavallért, hogy ne alkalmatlankodna magának , a’ kisérés’ fáradságával. A’ Legény még in­kább neki hevesedett , ezen nem­­ hivó csalfa hívásra; ’s már ekkor kész lett volna operen­­t­ián is túl repülni azon szárnyakon , mely­­lyeket fűzött néki az a’ beste karasi s­zárnyas kis Gyermek (Kupidó). Karjára veszi tehát a’ Nimfát, ’s viszi o­ly örömmel, mint haj­dan Paris, lopott Helénáját. — Midőn a’ Miserikordiánusok’ ( Könyörületes Rend’ ) Klastromához értek volna, elő vesz a’ Leány egy *) A’ Játék - néző hely' karjában vagynak bizonyos el­rekesztett helyek, mellyeket a­ főbb Szemé­lyek szoktak be­ülni ketten, hárman, o­ly­kor többen is. Az i­lyen deszka sátorocska forma el­­­rekesztett helyet hívják franc­ia nevezettel Logé­­nak. de a’ me­­lyet a­ n­ém­etek is fel­vettek.

Next