Magyar Hírmondó 5. (1794. január-június, 1-50. szám)

1794-04-08 / 28. szám

tása szerént. A’ játszás is a’Darabok’ mél­­tóságához volt alkalmaztatva, nevezetesen az utolsó igen jól játszatott. “ Béts, ErdélyOrszági Fi­as Bara István Úr, idején kezdte, következésképpen ide­jén is végezte édes Hazájában Kolosvárott a­ maga Oskolai, és Akadémiai futását; úgy­hogy ámbár itt Bécsben, öt egész eszten­­d­ök­ alatt készítette magát különös szorgal­­matosság­gal az Orvos-Doktorságra , me­ly­­nek grádusát dicséretesen el is nyerte a­ múltt Márc­. 4-dikén, mégis most számlá­­­lja életének nem több, hanem csupán 24- dik esztendejét. Mit várhasson tőle Nem­zete ? nagyobb előre való jel nem lehetne erre, mint az, hogy mihelyest bé­íratott az Orvos-Doktorok’ lajitromába , leg­ottan segítő Társul vétetett fel Rheinlein Profes­­szor Úr által, ki az itt lévő Nagy-Ispo­tályban ama’ nagy emlékezetű Stoll után, gyakorlás által tanítja a’gyógyításnak nagy mesterségét. A’ F. Magyar Kanc­ellária’ Tanáttsá­­ban, referált még a’ múltt héten hétfőn Méltóságos Hadrovits Antal Udvari Taná­­tsos Úr, ’s már tegnap hétfőn délelőtti tiz és 11 óra között, a’ halottak közzé szám­­láltatott, életének még csak 48-dik eszt­­ben , mellynek illy véletlen , és hamar lett végződését mindenek fájlallyák, a­ kik kö­zelebbről esmérték a’ boldogéi­tt Urnák, böl­­tsességét, egyenes jó szivüségét, és példás szorgalmatotságát. ■­­(Hykoburg’ jobb szárnya győzött.)

Next