Magyar Hírmondó 5. (1794. január-június, 1-50. szám)
1794-05-23 / 41. szám
Azonban, minthogy én jövendőbeli Házas Társammal eggyütt, azon intézményem szerént, a’ mint ezen Oktató Oskola felállítatni, és a’ most folyó esztendőnek, Szent Mihály Havának első napján 12 vagy leg felyebb 15 Nevelendőkkel el kezdetni fog, szándékomat éppen be nem teljesíthetem, arra való nézve kinteleníttetem mind a’ két Nemből, még más ollyatén két személlyekkel kötésre lépni, a’ kik ezen nevelést czélozó törekedéseimben segítő Társaink lehess’enek. Ezeknek eggyike ollyatén egy Férfi, a’ ki Német Országnak legfőbb Oskoláiban magának nagy Tudományokat szerzett, de főképpen a’ Gyermeki oktatásnak módját helyesen érti, az Ifjuságnak pedig különös baráttya, és valamint a’ Frantzia Nyelvet , úgy a’ Hazánkban gyakorlott Nyelveket is tökélletesen tudja. A’ másik pedig egy idős, és mint egy 40 esztendős Asszonyság, a’ ki is Helvetziában egy jó karban lévő ArTzonyi - Nem nevelő szerzetben palléroztatok. Ez bír mindazokkal a’ tulajdonságokkal, a’ mellyeket egy Nevelőtől kívánni lehet , nevezetesen pedig nem csak mindenféle ArTzonyi dolgokra, hanem a’ rajzolásra, Frantia Nyelvre, tisztességes életnek módjára, és más egyébb szükséges Tudományokra is oktathat, ezen felül egy tisztességes erköltsü Asszony, a’ kit nékem ezen végre több külső hiteles jó Barátaim ajánlottak. A’ most említett személlyeken kívül még egy ötödikről is kívánok emlékezetet tenni, a’ ki magát olly réggel eggyesítette hozzánk, hogy a’ Musikában Oktató legyen, a’ ki is egy tsendes, alkalmatos, és mindenek előtt kedves ember.