Magyar Hírmondó 7. (1795. január-június, 1-52. szám)
1795-04-07 / 28. szám
469 A’ Frantia Nemzeti gyűlés, huszonkét Tagjait vette vissza, a’ közelebb múlt Mártiusnak 8 dik napjánn hozott Végzéssé által , kik kozzü a legismeretenebbek, következkezendők: Louvet —a’ki, leg elsőben bátorkodott közönséges vádat tenni fel, Robespierre ellen; de ugyan ezen merészsége által, meg is buktatta a’ maga Felekezetjét — ; Lanjuinais; Isnard; Fermond; Lareveiller; Doubet; Chassey; Rever Legan ; és Lesage. Hogy al Pánsxak mellett, más Frantzia Lakosok, éhei meg ne halljanak, el végeztetett Márcz. 15 dik napján, a’Nemzet gyűlésébenn, hogy tsak az ollyan Lakosok kaphatnak .Páráiban eggy napra, másfél font kenyeret, a’ kik, kézi munkájokkal keresik élelmeket; minden más Lakosok jellenben, elégedjenek meg napjában, eggy eggy fonttal. — Minekelőtte megállíttatott volna ez a Végzés, így szóllott a’ többek között Gaston: „Tudom én, miért nincs nékünk kenyerünk: azért, mert ötvenezer idegenek eszik a kenyerünket , kik, mind Arisztokraták, mindnyájan Koblentzboz jöttek, hogy kontrarevoluciót eszközöljenek. — Kinevették ezen szavait Gastonnak , a’ Kollégái , kiket így dorgála meg Gaston: ,, Ne nevessetek Kollégák! esmérett én a’ Ki-költöztteket, láttam én. “ •— Thionvillei Merlin neki kiáltott nevetve Gastonnak*: „Tzimborás*