Magyar Hírmondó 7. (1795. január-június, 1-52. szám)

1795-05-05 / 36. szám

ide a’ napokban. Minekutánna szép pén­­zem­ el­adogatta volna gazdag ragadosh­árt­­­yait; el­­­in­dúlt tegnap Kikötőhely linkből. Útját Nizza felé vette, de szerencsétlenűl, mert két Anglus hajókra bukkanván, pré­dájává leve azoknak. — Livornónál is meg­járta eggy Franc­ia húsz ágyús hajó, mert minekutánna darab ideig háborgatta volna a’ tájon a’ Kereskedő - hajókat. Ápr. 14-dik éjjszakájánn neki ment eggy Didó nevű Anglus Fregátnak, vélvén azt is va­­lamelly Kereskedő hajónak lenni, ’s ekkép­pen olly tőrbe ejtett magát, mellyböl ki nem szabadúlhatott. (Reá ille­thette magá­ra, ama* magyar köz­mondást : Törököt­­fogtam , de visz). Spanyol Országból — Kívánván a’ Király, mind az Igazga­tás ’ módját eggyligyübbítetni, mind a’ kö­zönséges költségekét kevesebbíteni, véget vetett némelly hivataloknak, mellyek, a’ Közjónak minden rövidsége nélkül el­ma­radhatnak. — Egyéb hadi Tudósítást nem írnak az I­jjabb­­Madridi Tudósítások, ha­nem hogy buzgóan iparkodnak az Ország­­ban mindenfelé, az el­­­végeztetett számú — nyolc­vanezer — Ujjkatonaságot ki­ál­lítani. Franc­ia­­ Országból — Párisból Ápr­­ig-dikátii . — „A* Közjóra ügyelő Deputác­ió’ nevében eggy hosszas Előadást terjesztett Tallien a* JSec­t- T­­ 2

Next