Magyar Hírmondó 7. (1795. január-június, 1-52. szám)
1795-05-05 / 36. szám
míliájával eggyütt. A’ több részébenn a’ Karnak , jobb felől ültek , az Angiiul két nemein lévő Fő - Méltóságok ; bal felöl pedig a’ külföldi Ministerek , vagy Követek. A’ Király, Wallis Ilertzeggel , ’s a Királyné, Braunsvárgi Karolina Hg aszszonnyal eggyütt, Fejedelmi Kékekben ültek. A’ Menyasszonyt, kinek fejében sok és nagy gyémántokkal megrakott Korona tündöklőit, a’ Klarentziai Hertzeg vezette az Oltár eleibe, muzsika szó alatt. Utánna ment a’ Hg-asszonynak, Wallis Hertzeg két nőtelen Királyi Hertzegek között, ’s a’ maga Udvarabéli Kamarás Uraktól kísértetve. Követtek ötet a’ Király , Királyné, és a’ Királyi Herteg- Kisasszonyok, egész pompával. — Midőn kérdette volna a’ Kántuária és Érsek, az Angliai Ekklésia’ szokása szerent: ,, Ki adja a’Meny asszonyt házasságra?“ megfogta a’Király, szembetünö szíves indulatok között, két kezeinél fogva a’ Menyasszonyt , ’s általadta azt, a’ Vőlegénynek. — Erre a’Kérdésre : „Akarod e’ Te, Férjednek ezen Férjfut ? “ nagy hathatóssággal felelt a’ Menyasszony : „Akarom. “ Hasonló elevenséggel mondotta, a’ gyűrű-váltáskor is, a’ Kántuária’. Érsek utána, IVallis Hertzegre függesztvén szimeit, ezen szókat : „Férjemnek viszlek én Tégedet, ’s annak tartalakmától fogva , szintúgy a’ jobb mint a’ rosszabb, szintúgy a’ gazdagabb mint a*