Magyar Hírmondó 9. (1796. január-június, 1-51. szám)
1796-02-05 / 10. szám
felyesítését, kívánnjra a’ Rendektől az Ő Önnön magok meg-tartása; kívánnia önnön betsületjek; a’ Haza; a* Maradék; Isten; és az emberiség.“ Magáról különösen azt mondja a* Király, említett Manifestomjában , hogy Ö9 mint tehetősebb Rendje a’ Német Birodalomnak, kötelességének tartja, segítségére lenni a’ maga Rend-társsainak, az el erőségtől való meg támadtatások és ijjesztettetések ellen. Az Össze-szövetkezésnek vagy Eggyesülésnek fundamentomáról szóltván a’ Király, leg kissebb említést se’ tett a’ Con- Xememröl; hanem így ítélt: ,, Az Eggyes«* ségnek, és a’ Népek’ egymáshoz való bizodalmának egyedül való fundamentoma , a’ Szövetségeknek híven való meg tartása. E’ nélkül, nem áll jó fundamentomon se* a’ köz-tsendesség, se’ a’ Népek’ boldogsága. “ Regensburgból Jan. Ipdikém : — ,,A* J Würtembergi Hertzeg is voksoltatott itt a’ maga követe által, a’Német Birodalom* hadi-karszájába a’ Rendek által adan 15 summára, de tsak ötven Római hónapokra ( Rörnermonátokra.), és így felénnyire, mint voksol a’ nagyobb rész, egyszersmindi ody kívánságát is jelentette, hogy méltóztatnék O Tsász. Felsége megtudatni egész bizonyossággal az Francia Direktóriumtól: Akar e’ Azy igazságos és illendő Bektir L 2