Magyar Hírmondó 9. (1796. január-június, 1-51. szám)

1796-02-05 / 10. szám

felyesítését, kívánnjra a’ Rendektől az Ő Önnön magok meg-tartása; kívánnia ön­nön betsületjek; a’ Haza; a* Maradék; Isten; és az emberiség.“ Magáról különösen azt mondja a* Ki­rály, említett Manifestomjában , hogy Ö9 mint tehetősebb Rendje a’ Német­ Biroda­lomnak, kötelességének tartja, segítségére lenni a’ maga Rend-társsainak, az el erő­ségtől való meg­ támadtatások és ijjesztet­­tetések ellen. Az Össze-szövetkezésnek vagy Eggye­­sülésnek fundamentomáról szóltván a’ Ki­rály, leg­ kissebb említést se’ tett a’ Con- X­ememröl; hanem így ítélt: ,, Az Eggyes«* ségnek, és a’ Népek’ egymáshoz való bi­zodalmának egyedül való fundamentoma , a’ Szövetségeknek híven való meg tartása. E’ nélkül, nem áll jó fundamentomon se* a’ köz-tsendesség, se’ a’ Népek’ boldog­sága. “ Regensburgból Jan. Ip­dikém­ : — ,,A* J Würtem­bergi Hertzeg is voksoltatott itt a’ maga követe által, a’Német­ Birodalom* hadi-k­arszájába a’ Rendek által adan 15 summára, de tsak ötven Római hónapok­ra ( Rörnermonátokra.), és így felén­nyire, mint voksol a’ nagyobb rész, egyszersmindi ody kívánságát is jelentette, hogy méltóz­­tatnék O Tsász. Felsége meg­tudatni egész bizonyossággal az Franc­ia Direktóriumtól: Akar e’ Azy igazságos és illendő Bekti­­r L 2

Next