Magyar Hírmondó 12. (1797. július-december, 1-51. szám)
1797-11-21 / 41. szám
Ö ki vetésére, oly formámn, a’ 'mely mind két részröl könnyíthette a’ szabad értekezést.De ,, Ezen egyenes, nemes, és példa nélkül való bánás’ módjával igen szembetűnöképpenn ellenkezik az Ő Felsége’ ellenségeinek magok viselése. Soha se’ ''lehetett meg nyerni ö tőlök, hogy vagy egy Kötés-formát közlötttek volna ők is magok részéről; vagy hogy akármi módon kinyilatkoztatták volna, micsodás feltételek alatt akarnának Békességet kötni ezen országgal. Kívánságaikat mindég csak diribben darabban, az alku fő tárgyától megkülönböztetett elöljáró, és oly nyilvánvaló hátra - tartóztatással egybe-köttetett Tikkelyekbenn adták elő, a’ melyből ki-tetttett, hogy vágynak még nékiek most előre fel nem fedezett további kívánságaik.“ ,,Ezenn felvett szokássokhoz képest, mind hijjábavaló, és megbántó tárgyak vóltak azok, a’ mellekről kezdendő különös értekezést tettek fel, az ő Felsége* Ministerével tartott első egyietülésekben. Egy is ezek közzül , valóságos hasznot nem hajthatott Fr. Országnak, hanem mind tsak arra valók voltak, hogy új akadályokat vessenek a’ Békesség’ eleibe, és ezen kívánságaikhoz nyomban táník még egy más, melynek külső formájára nints példa, a’ belső valósága zabolátlannságra ment,és nem származhatott egyébből, hanem