Magyar Hírmondó 14. (1798. július-december, 1-52. szám)

1798-10-12 / 30. szám

publikánusokat, azért, hogy az Angisok­hoz szítanak , és a’ Fr.­ák ellen fegyvert akarnak fogni, holott a’ mint tudjuk, ők, szintúgy tsendességbenn kívántak élni, mint a’szerentsétlen Helvétusok, és tsak akkor határozták magokat fegyverfogásra, midőn látták, hogy az Fr. hajók széleire rabol­ják az ő hajójaikat, és semmi elégtételt nem ad a’ Fr. Direktórium , sőt még egy­néhány milliót kívánt tőlök, adósságban ugyan , de talán soha meg nem adom Frében. — Végző szavai a’Redaktor említett T­ik­­kelyének ezek: ,,Nem igen tudom — úgy­mond — mit reményihetnének az Ameri­kai egygyesültt Státusok; ha mindjárt na­gyon kedvezne is nékiek a’ hadi szeren­­cse, de azt nem lehet tagadni, hogy ha az ő dázzasztóik, az Ánglusok, nem se­gíthetnek ő rajtok, úgy a’ Sr. Respubli­ka, meg­­­foszthatja őket azonn jusoktól, mellyeket, önnön vérével és pénzzével szer­­zett Nékiek, és a’ melyeket ők, tsupánn a’ végre fordítottak , hogy meg­ mutassák , meddig mehet a’ háládatlanság.“ Egyiptommal való bánása’ módja a’Fr. Direktóriumnak , meg nem nyerhette a’ Pá­­rizsi Publikum’ egy részének helybe-hagyá­­sát. — A’ Revelateur nevű Újság, közre botsátván­ a­ Direktóriumnak azonn írá­sát, melyben tudtára adódott a’ Törvény­hozó Iffjabbik Tanátsnak , Egyiptom’ meg szállása, fel­szedte azonn Irás’ c­ikkelyeit

Next