Magyar Hírmondó 18. (1800. július-december, 1-53. szám)

1800-11-18 / 41. szám

ellenség’ száma, mind a’ ki-mend költség kevese­­dik ; szünik a’más kárán hízó kegyetlenség; nő a’ köz-bízodalom, és bátorság. Nagy Britannia. Az Oct. 25-dikán Londonba érkezett Lis­­bonai tudósításokból a’ tetszik ki, hogy az Ang­­lus Segítő Seregek szaporodását nem oly óhajtva várják a’ Portugallusok mint eddig, minthogy a* mostani környülállások szerént, nem tartják nagyon szükségesnek , hogy az Anglus Segítő se­­regek igen megs­zaporodjanak, és továbbá félnek, hogy azoknak megérkezésével tsak az eleségdrá­­gadnék nagyon meg. Arról is írnak még Lisbo­­nából, hogy a’ Portugalliai Igazgató széket, na­gyon figyelmetessé tette a’ Spanyol Országi Pes­tisnek mind meszszibb meszszibb való terjedése , és honnan a’ határ széleken rendelést is tétetett, hogy semmi utast a’ ki Spanyol Ország’ pestises környékeiről Portugalliába által menni kívánna ; a’ hátas széleken álló vigyázok bé ne b­otsássanak, míg egy darabig Contumát­iát nem tart ott. Az Okt. 23-dikán kelt Londoni Udvari Ujj­­ság szerint, Gen. Abercrombie azt a’ tudósítást tette, hogy az ő Expedít­iója, melynek Ő volt Vezére, a’ kívánt czélt el nem érte. Ő ugyan Generál Pulteneyjal, részszerént Gibraltártól,, részszerént Tetuánból Kádix felé ment, hogy azt a’derék kikötőhelyet, és a’ Várost meg­támoe­­hassa, ’s el foglalhassa, hanem mindeniket jó vé­delem alatt találván, nem akarta Seregét a’ szá­­razra ki szállítani. Sajnálni lehet , hogy ezen idő­pontban , mikor az ellenség Portugálliát meg­tár.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék