Magyar Hírmondó 19. (1801. január-június, 1-52. szám)
1801-01-13 / 4. szám
meg rázta, hogy majd fel fordúl?; a’ minthogy az üvegei tsak ugyan székjei is törtek; a’ lovak pedig a’ kotsist 50 lépésnyire ragadták, el. Mellyet látván Bonaparte, meg rántotta ötét, hogy állapodna meg; ’s kérdezi tőle: mi dolog? Ekkor észre vévén,hogy a’ test őrzőinek egy hijja légyen, mingyárt viszsza küldött egygyet kozzülök a’ helyre, hol a’ durranás történt; és akkor tudták meg, hogy az el maradt testőrző lova sebbe esett, Vakért nem érkezik. A’ feleségéhez is szent az első Konzul, ugyan ekkor, a’ ki nem meszszire jött vala utánna , hogy térne viszsza a’ Tuilerie palotába (ez a’ rend szerint való lakó helye Bonapartnak; ennekelőtte pedig itt a’ Királyok laktak) Bonsaparténé az első férjétől Beauharnois-tól való leányával, ’s Murat Generálisáéval, ki a’ mostani Férjének húga, éppen a’ Carroussel piatzán ment akkor, mikor a’ durranás történt, ’s azt válaszoltaf férje izenetire , hogy ő nem tér viszsza mert férjévek akar, mind élni, mind halni.— Ekkor indult vólt először néma némi külső pompával Bonaparte a’ Teámaba, mutatni akarván magát a’ nép előtt, a’ hogy bé lépvén , sok ezer gyertyákkal kivilágosítva, és számtalan néppel tele találta azt- Kik mihelytetét, meg látták, azonnal az egész Teátrorp el tölt örvendező tapsolással. Sprengpörten Orosz követ ült Bonaparte mellett a’ Loséban, de semmi változást nem vett észre az ábrázatjában, a’ mell' az ő példa nélkül való gyilkos megtámadtatásából származhatott volna. A’ fellyebb említett ördögi szekeren egy hordó vetődött fel puska porral, melly az utói méné