Magyar Hírmondó 19. (1801. január-június, 1-52. szám)
1801-05-08 / 37. szám
mák udvarlására voltak Ő Felségeknek. Esve a’ két Udvari Teátromba minden fizetés nélkül béeresztődtek a’Nézők. Ö Felségek is meg jelentek, kiket igen nagy tapsolással, ’s öröm kiáltással fogadott a’ Sokaság. Következendő levelet méltóztatott Ő Felségé, az itten (Bétsben) lévői Udvari Dicastiriumnak Elölülőihez küldeni. ,,A’ külső Békességnek helyre állítása után , óhajtom azt is , hogy hív állattam vakéinak, a mennyiben tőlem kitelhetik, belső tsendességet és bátorságot szerezhessek, és hogy mindent eltávoztathassak, a’ mi erre nézve nyugtiatatlanságot szülhetne.“ „Minekutánna a tapasztalás eléggé meg bizonyította, hogy a’titkos Társaságok, és Baráttságos szövettségben való összeállások, (Verbrüderungen) a’főbb kútfejek kozzül valók voltak, a* mellyek által, a’ leg veszedelmesebb princípiumok terjesztettek el, az igaz vallás el temethetett, az erköltsiség (moralitás) ha egészszen el nem romlott is, leg alább von megváltozott, a meg hasonlás lelke , czéljaira minden feltalálható utakat módokat kikeresett, ’s következésképpen, mg a’ házi tsendesség és nyugodalom is megciáltolta ott: tehát, az én erre nézve régen kiadott parancsolatomra, mely ikerént semmi ilyen akármely névvel nevezendő és akármely szín alatt felállittatott titkos Társaságok,s baráttságos szövetségbe való Összeállások, meg,nem ízevettetnek, annyival inkább szükség vigyázni, mivel meg tájim a’jó tzélből felállíttatott Társaságuk is , sokra a