Magyar Hírmondó 19. (1801. január-június, 1-52. szám)

1801-05-05 / 36. szám

Az előadott kegyelmes levélnek velős ki­ fé­­jezései, és az a’ tapasztalás, hogy egy egész Nemzetnek, mind a’ feje a’ Király, mind a’ Közbenjárója a’ Király és a’ Nemzet között, a’ Nádorispány, az igaz Tudományú és hasz­­nos esméretek által közjóra törekedő fér­fiakat, nem tsak pártfogások alá veszik, hanem a’ va­lósággal fundamentomos Tudományt önnön ma­gok is betsülik és kedvellik ; valójában , egy rész- ről a’ Tudósokat is hathatósan buzdítják , hogy hasznos fáradozásaikkal fel ne hagyjanak , más részröl pedig tsalhatatlan tanúbizonyságúl szol­­gálhatnak arra, hogy még a’ történetnek szo­­morú tsapásai és az életnek bajai között is ta­lálhatni a’ derék Tudományokban valóságos ví° gasztalásto I I ~~ ■ , ' ~ ’ '7 (a) Ez 3L közönséges betsben lévő MunkaV hó­naponként jó ki csomókban, illyen c­ím alatt: Monathliche Korrespondenz zur Beförderung der Erd- und Himmels­kunde. (Hónaponként való Értekezések a’ Föld és Ég felől való Tudománynak gyarapí­tására.) Ennek Nagyérdemű Szerzője és Kia­dója Oberstlieutenant Báró Zách Ferentz Ha­zánkfia, a’ kit mostanában egyedül a’ tudo­­m­ányjára és szép esméreteire való tekintet­ből méltóztatott a’ Császár és Király­s­ége Nemesi rangból Bárói rangra emelni, így ju­talmaztatja meg a’ leg­ jobb Fejedelem, a’ ki maga is esméröje és előmozdítója a’ Tudomá­nyoknak, a’ magoknak haracos esméreteket szerzett Tudósokat.

Next