Magyar Hírmondó 19. (1801. január-június, 1-52. szám)

1801-05-05 / 36. szám

a* ’sóldj*, és kenyere, eloszlik. A* Tisztesének is bizonyos időre ki­ adódik mind a’ zsóldjok, mind lovaik számára a­ széna ’s abrak. Frant­ia Or­szág, Paris Apr. 16 dkán. Azt jegyzi meg a’Mer., citeur nevű Pisicsi Újság, hogy rövid nap el rá­­luk Egyiptom dolga, ha vagyon ez a’ derék Tar­tomány, mellyet a’ Frantziák fáradhatatlan tere- skedéseik után nagyon szerentséssé, és boldoggá tettek tsak eddig is, nem esik e’ vis­sza a’ mos­toha körny­űlállások miatt, régi nyomorult álla­­potjába.— Miket követtek el, a’ Tini ’s tudni kívánó Frantziák, a’Tudományoknak, a’ régi­ségek felöl való értekezéseknek, és azoknak kinyomozások által fejendő gazdagítására; leg­jobban megtetszik Caraboeus polgár leveléből, as ki ezt írja: ,,Kinyomoztuk, és esmérjük mármost tökélletesen , a’ régi Egyiptom mesterséges ma­radvány­it, míveit ’s a’ t. Leg szebbek és neveze­tesebbek a’ Felső Egyiptomiak. Le vagynak raj­­zolva a’ régi városoknak fekvései, és minden emlékeztető oszlopok, ’s több effélék, minden leg­ kissebb részeikkel együtt. Miként áldoznak az, Egyiptombeliek , hogy hadakoznak , és a’ Győ­­zedelmi pompát mitsoda czeremóniákkal tartják, ezek mind lefestettek. Az Eréthia mellett talált oszlopokon gyönyörűen le vagyon ábrázolva, hogy szántottak az Egyiptomiak, hogy hala­sztak,­ és hogy hajókáztak? Az ezeket ábrázaló képek­ domborúan kiállanak a’ mesterségesen kifaragott oszlopokon, nagyon el­találva, és a’ természeti színek, a’ mint kifestettek, még máig is megma-

Next