Magyar Hírmondó 20. (1801. július-december, 1-52. szám)
1801-10-09 / 29. szám
tökélletességre való vitelének , mert a’ lapos fenekű hajókat, nints többé minek segíteni. Ebből azért, a’ következik, hogy vagy annak a’ két hajós seregnek széllyel verésén fognak az Anglusok minden módon igyekezni, vagy hogy, mivel azok a’ két kikötöhellyek, hol ezek a’ hajós seregek vagynak,a’ czélhoz meg kívántató jó készületekkel meg vagynak erőssítve, legalább arra fognak törekedni, hogy bé kerítve tartsák őket. A’ többi Frantzia kikötőhelyeket , ha meg támadják is az Anglusok, onnan semmi különös nagy hasznot nem remélhetnek, mert a* Francziák, lapos fenekű hajóikat, mind ollyan hellyekre hordták, a’ hol azok bátorságban lehetnek , nevezetesen Boulognéba , Calaisba, Gravelinbe, Diinkirchenbe, és Ostendébe. Ezeknek a’ kikötőhellyeknek belső részeit nem lehet ostromlani, ha meg gondolja az ember az ő fekvéseket. Boulogne olyan tenger öbölbe fekszik, melly a’ kikötőhely’ sántaitól 1200 ölnyi messzeségre nyúlik bé a’ száraz földre, el rejtezhetnek tehát a’ lapos fenekű hajók ebbe a’ tenger öbölbe, és annyira bé vonhatják magokat a’ száraz föld felé , hogy a’ lövés telyességgel bé nem járja őket. A’ Boulognei kikötőhely sántzainak fekvése, és a’ tenger öblét tsináló partok formája, mellyekről bátran lehet ki felé lövöldözni, csak nem lehetetlenné teszi, a’ kikötőhely megtémadását, úgy hogy még akkor sem lehetne az Anglus hajóknak ahoz közelíteni, mikor a’ Frantziákat, ebbe a’ kikötőhelybe, és a’ tenger öbölbe bé kergetnék. Calaisról hasonlóképpen lehat gon-'