Magyar Hivatalnokok Lapja, 1872 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1872-12-08 / 6. szám

6 frt . . 3 frt ) összes érdekeit képviselő A HIVATALNOKOK ÉS SZELLEMI MUNKÁSOK I. emelet VII. szám. hová minden küldemény intézendő.j Kéziratok nem szolgáltatnak vissza és névtelen közlemények nem vétetnek tekintetbe.Kár: © Megjelenik minden vasárnap egy nagy negyedrétíven. Kiadó tulajdonosok: Vanicek Vincze és Rózsaági Antal. Felelős szerkesztő: Rózsaági Antal. Szerkesztőtárs: Balázs Sándor. I frt 50 kr. , 15 kr. 5EKtatnak petit / I. évfolyam. Pest, 1872. december 8. 6. szám. ZHETI-ICOZLOTSTY. Szerkesztőség és kiadóhivatal. PEST, Ország-Art 39. szám Bajaink, hibáink, és értékünk in. Azon kérdés áll most előttünk, hogy váljon az eddigi két czikkben kimutatott bajaink és hibáink mellett bírunk-e még értékkel , — és ha igen, — hol és miben rejlik ezen érték ? — Ezen kérdésre határozott „igen“-nel kell felelnem. Említettem ugyan, hogy a mai magyar tisztviselőség tekintélyes része a hivatásához megkívántató szellemi előkészültséget és gyakorlottságot nélkülözi, de mindamellett bátran merem állítani, hogy a tekintélyesebb része határozottan bir azon nemesebb ambitióval, mely ambitió ha más alapon, és más móddal használtatnék fel, már magában létezésében is tartalmazza az értékesség jellegét. Az anyag, melyből a mai tisztviselőség áll, szívós, kitartó, lelkes, hazafias, sőt még feláldozó is! Ha azonban szívós, h úgy itt nem azokat értem, kik minden urnák és minden ügynek egyforma alázattal meghajolnak; — ha kitartó, — nem azokat értem, kik azért tartanak ki, hogy más rovására carriert csinálhassanak; — ha lelkes, — nem azokat értem, kik színlelt lelkesülések által érdekeket hajhásznak ; — ha hazafias, — nem azokat értem, kiknek talán rang és rendjel a hazafiság; — de értem itt mindazokat, kik az e pályára szükséges előkészültséggel bírván, jövőjüket ezen térre fektették;—kik daczára bokros hivatásaiknak és jelenlegi nyomasztó helyzetüknek, a közel jövőtől javulást, — a már majdnem eltűrhetlen viszonyoknak rendezését várják ; — kik azért lelkesülnek hivatásukért, mert hasznos és üdvös munkálkodásuk által a hazai nagy közönségnek és a közérdeknek szolgálni kívánnak ; — végre , kiknek tiszta hazafiságuk azon ambitio, kitartás, és önfeláldozásban csirázik, hogy az első czikkben említett bajaink, és a mai roppant drága lakás és élelmi viszonyok ellenére is, csekély pár száz forintokért a közérdek és a haza szent ügyét szolgálni kívánják. Ha azonban daczára a most kimutatott értékünk mellett sem teljesítjük azon szolgálatokat, melyeket a nemzet tőlünk joggal várhat és követel , sőt mi magunk vagyunk azok, kik viszonyainknak sokoldalú visszásságai felett úton útfélen még panaszt is emelünk, újból azon kérdés merül fel előttünk, hogy váljon ezen természetellenes helyzetnek miben kereshető keletkezési és létezési alapja ? Azt is megmondom: Keletkezési hibája nem annyira az 1861 óta bekövetkezett politikai átalakulásban, de nevezetesen azon körülményben alapszik, hogy sem az 1861-ben, sem pedig az 1867-ben történt átalakulások idejében a magyar állam közigazgatási és törvénykezési viszonyainak mi módoni újjá szervezése és átalakulása iránt senki által sem kisérlet , sem tervezés nem történt. Átvettük 1861-ben az addig érvényben állott Bach-sistemának tekintélyes részét, adtunk reá egy kis magyar vitézkötést, s lett belőle 6 éves magyar provisorium. — 1867-ben a provisorium ujjabbi szüleményeire rásütöttük a magyar szent korona bélyegét, s lett belőle a mai magyar királyi alkotmányos állam. Nem lehet tehát csodálni, ha a magyar tisztviselőnek attilája alól német frakk, bugyogója alól pedig magyar nadrág kandikál ki. Ez volt keletkezési alapja a mai szervezetlenségnek, létezési alapja pedig magában azon tényben rejlik, hogy ezen alapnak megváltoztatása, vagy újjászervezése iránt máig mi sem történt. Tagadhatlan, hogy hazánk ma már többé nem Bécsből kormányozott provinczia, de szabad független állam, mely Buda-Pestről mint az"ország fővárosából felelős magyar királyi minisztérium, és belnemzetiségi elemek által kormányoztatik, — szükségeltetik tehát ezen átalakult test számára egy új, az állam nagyságá- s hoz és hivatásához mért biztos működésű gép, melynek alkatrészei egyöntetűek, egymásbavágók és amennyire csak lehetséges egyszerűek, de megbízhatók is legyenek. Hazánkban azon állami gép szervezet, melyet a magyar tisztviselőség működése által ma ellenőriz és kiszolgál, azonban nem egyszerű , nem olcsó , nem egyöntetű , sem nem megbízható. — 1860-ban és 1867-ben nyert politikai vívmányaink folytán megtágult az államszervezet teste, s ahelyett hogy az állami test népszerű működése új alapon szerveztetek volna, ez nem történt, de évről évre újabb és újabb közvetítő, támogató, nyomó, és egyéb gépalkatrészek állíttattak fel, s azoknak felülőrzésére számos tisztek, gépmesterek, felvigyázók, munkások és napszámosok újból és újból alkalmaztattak. És daczára az államgéptest ezen tekintélyes kinagyobbitásának, daczára az alkalmazott számtalan új eszközöknek, az államgép eddigi működése egyenetlen, habozó, bizonytalan, és amia fő, felette költséges is lett. Az államtestnek eddig leírt körülményei is tehát nem jelentéktelenül gyengítik értékünket a nemzet előtt, habár mi magunk annak okai nem vagyunk. Úgy hiszem a kelletinél is őszintébb voltam, midőn jelenczikksorozatom folyamában bajaink, hibáink és értékünkre ily leplezetlenül reá utaltam, s lehetetlen, hogy mielőtt e czikksorozatot bevégezném, a legujjabb napokban történt változásról meg ne emlékezzem, és pedig nevezetesen azért, mert a kinevezett új miniszterelnök mint avatott régi tisztviselő, s ügyünknek egyik legbuzgóbb barátja, bizonyára nem fogja elmulasztani a szükséges reformok élére a magyar állam szükséges újjászervezésének kérdését is annyival inkább állítani, amennyiben ezen kérdésnek végleges eldöntése az értelmes, kitartó, és munkát szerető magyar tisztviselőre nézve életkérdés, családjára nézve azonban az eddiginél biztosítottabb darab kenyér. Cívis.