Magyar Holnap, 1976. március-december (1. évfolyam, 1-10. szám)
1976 / 5-6. szám
12. oldal A MAGYAR NÉP VÁLASZA Hím majd a magya' xxnbarsogharc f .tünetinek ifijei es hitelei meglátó'a •ur ierill, ni eteményékéi ,,kietlenül hét •módira fogják tagolni 4x ellő '«• kii*z ukiabar 21-én heidősliszt ét győ- Z’hneu’n sámli. ír I.H.-k magyar nemi követeletei már már meg-i d'stiilinl:. vng\ legalsibbii n mrginlór.iIn*hot k'trhillek. Szabadon lélegzett . «« vnnznu. hitt. biuitl é* reménykedett. Ihtin . It nrin lehet, hány ttnur «siv hiába vnIn ifit,. kvr Hiányában, amely kinyih:tssH-tae áruig jiiuget• lenségéi it u tleg. ' ~41. Hunény kellett, hunt •akut / él •zmnierlelt nm itittínkre f.htir,..... ui igazi dimohra in, at igazi tiocinhiimut napja rí t| gyáronsáp légre a vingtur népé Hm kell hmernüink tatomit, o hirteler.úl. de exHital nem érdemtelenül elrt Utaltadtág letegejélnl. at tvlitfdm nélkülől•"■tt rzabad levegőim! veti eldf lélegzeteetelektól Hibban megránt jetitek. (J)e lehrt-m etmn rt,,dálkozni sem szédül:* meg a dohányaim«, akivek Után gyújt mét ttiija -mire ,ij-kettája fűmét ?) valtak, mik már'ál akarták tépni azokat a hutáinkat, amely sk-t tt forradalmi ifjUtát murik,l’iilu jogot halethei lobtak. I .omhum-dro elaporndtak fi politikai pártok, amelyeket .i jómnál gomlalkolo forradalmarok gyanokik» feje*. i aláírat fogadtak, mert nem ezt akarták. I szahaibághorc •alul nem látott eg \ •eghe ksa.mdta a magyar népet, megteremti tt» a• midig állandóan hu de tett, de • a tájában adta neM lesgelt nemek egy léget l eid íjt.. .■"Je.i'Jt:*. mm^t. ,\mt t.dl •«•!•«!»« »t Mimi ize nlligr hercegpri mát hóra! ‚ fs.kfj, a nyugati tájin által) tért lahA itenzá■ .h.ijhá».m» leni különösen mán t»!t *:• /»•»i» !ss» ae a nyilatkozat, smely az ejshm T’-gt jogaiba é• leírt kodat t"b~ asszahilyettSiél köt s teli- IIi. magyar for-atbilmtiak nem akartuk Két'i'utehn, Itis^y us st,yliar km rit testi .ián .s lenikeitek ttdna .i 'itigy.l iitssl.. -ok . « tőkétek követelései it. 0" az l~ (•‡)«• gt.l,-n. hagy elekre O hsa I ts tés,-kre- a fslt-KJ- l ellett magyar mieiA 'ss.szta/s a parasztsáp. az fg. ‘Z fariad thai majs '.t .»• /» mrgashtl itna a méi Itt s olaszt magit is, ha rábízzák. .. u» azért tárták «!«;í a rákostiiii-p. rvi.sta /álmai. Imgy t-irtn a flstihy-restánrorió. a tőkések és midéi: arak járo.at yc .yak a nyakunkba. I m-tusát szál itis.urs bősei isiin stob.sk ' . Ina eisk'e o ■ lens. nekis. Ita rájuk hittak n tatait megadaast. De nem bilink rs.,ak h ezzel kizdott a ssahad.inghnts as.is...!.k szuktán,am. I ess. tasárossi- hajnuíts.in. t hit. a bizakodni és a r-noasseg ,/1|«. -i nsdl rizsírni elfogni i Isi,Utak a írni magsas rör-s'ikre. Holt okán is-nsl ti fiit ag-.k tukndtm,. i. • folyt amikor iái mát azt 'intik, hogy tsz.. az ahiotitnak. Döbbenet nzsotban ■ fik ótál.ig tarlóit íjra figsert markoltok, ujm időibe eeoru'.ink as .i/ió's cv kisimult kezek. Mi történt ' lég,' dintos é t. áru-lái, amit labiha ' inogsur nép .Hen fik,'nettek. Ettb hogy az ámlsist magyar ssk k.nett.-kel s maroknyi csoport nefs nélkül, hatalom nélkül. *kormanM“ silakitn'i • s idegen fegyverek rédslni* alatt •nagaho,okaita -kaparintani a hatalmat. Idegenegyezrekkel elűzte a magyar nép törvényes kormányát. Ha nem lenne ilyen eulyoux ország hely tele, talán lázadóiról levizelnénk, így aannhar, több annál. Aul-t történt! Kádárék elárulták a fahadrágért elfolyt vért. Kádárék fatizátokról, nyugatról uittzanni árgott reakciótokról bemélnek, nemmár ezek ellen kellett a szovjet fegyverei be.ti atkttzái, tishei, hogy voltak ilyenek. De kérdeztük: érhetség-e lenni-e at, hogy csak ezek a reakciós erők immáron tizedik napja harcoljanak 15 -20 "kídontálynyi, korszerűen felteerelt hadsereg ellen." Valóban ezek ezek akadályozzák ez onmag rendjének nslyreállt tását? Fallixták harcoltak Csepelen, Győrött, Dunapentelén és Komlón, ipari munkáságunk fellegváraiban ? Mi úgy hittzük át úgy tudjuk, hogy nem. Hudepesten, tárolóinkban, az ország számai helyén a népheg hű honvédság, munkáság, fiatalok állanak ellen és harcolnak. Szovjet csapatokkal lemben harcolnak, de Kádárék ellen. Ugyanúgy, mint ahogy ne oruág mimóa még a Kádárék ellen csatlakozott isi rojkjóról a jogos követelre inkért hazailokhoz. Ezeket a sztrájkokat —térténa országban — mintén denderük, nyugatot /minták v ezetni teljét egy térben ? ,Mi»' A munka osztály igy adja tudtukra Kád,íróknak, hogy hazaárulókkal termiben könönáget nem tállal. Ósd. Diósgyár, Kazincbarcika, Boncul,ládául, Salgótarján■ bunkástágn. a tt'retdi és ihdi SxéabánsáiZeti Tröszt az ormáé mtmkősségnnak arceonulábszn Kadar,- kát szemben. Midenült a mankómig lazulását ,élvezd és demokratiku sím megiál.ssstott Minkástriulisok állanak a sztrink elén. koztük igen tok a rég.. 1o-lk esztendős munkáimul*olmi malira • inxomkintd ember. Igen s ok hozz.ika kommunista, sok niedt Korradntch Munkástanács tagjai között kell szétnézni, ezek vagyunk mi! britek meg Káddrék , tettük dugóba drill. Mitulerrhol a legesélyesebb ellen állóstul találkoznak, hst a népet már soh-i többé be is lehet akarata ellenérvkormányozni. I szabadságharc eseményei e~p). nek tudatára ébresztettk a szobozok millióit I dolgozók millun jogot követeléseik teljesítését látják. V. « fs-U'ink di •■lolittas.ru fi lujion'gont o nagy ..forradalmi vívmány “ b* telemét*,, . ótos helyeit Ilim HM egyes less,, legjobb ősit ily SUI -i magyariskolákban I ag\ ii kom--napok Inon*iá humor,,! „kort., Kidá, ezzel O bejelentéssel /.,ítolni ' \rw tr..í juk. í/i mindenesetre rí. cetnmk ru/tu /*» nem less/alindult. j--kedvű neveléssel, hmn m kese, ár*, értetlenül,his ne lenek ti mai os-bsz i-fttkben ennél komolyabb kérdések, amelyek egyaránt értikelnék a népi ’, et ast n csoportot, e-nek a n. /• kormányának vallja magát .V* a gye,köknek tartson meseddleliftlot Kádár a binkwesti rádióban (melynek hazugságaihol m. sségyéliuk Kotta h isisét himnlnij, hanem álljon ki nyíltan, össints *z,a ni az oszág n--pe elé. es próbáljon ,elfogadható ’nor.y-írásától adni lehet,, l. f,i„bfi,a meg n,--n 'uns. hagy mit tu d és mit nem tud unni. I sok egyet ne próbáljon meg, mert o lehetett, ist k,.r megpróbálni: s itatásié ,,-xar n maga és isofmrlja eljétttntt besületet azaitág népe előtt. S/4K 11S Al.HI HT MAGYAR HOLNAP 1976 Július — Augusztus hó. AZ 1956-OS OKTÓBERI MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC EMLÉKEIBŐL SZABAD ÓZD Az ózdi Forradalmi Munkástanács lapja I. évfolyam. 2. sz.Ara 30 FILLÉR 1956. november II. EGY ARA Az elmúlt hetek eseményei megmutatták, hogy mire képes; a mat v.ir rí^p azért, h* py s^badsáp a kivívja. Az égési ország megmozdult hogy segít ott g\szeretne vinni szabadságinfc szent ügyét. Segít minden magyar ember úgy ahogy tud. A varácsi tanbánya és MTH. intézet oktatói és mesterei elhatározták, hogy lemennek a bányába, termelnek. Az elhatáHATTAL...rozást tett követte és a nehéz napokban is termeltek sőt ma is termelnek, hogy az általuk felszínre küpött szénmennyiséggel is segítsek győzelmes harcunkat. Nem kellett felhívás, felsőbb utasítás, egy akarattal munkához lógtak, mert ők is magukénak érezték - és érzik — a magyar nép legszentebb kívánságait, hogy végre szabad legyen az ország B. D. Tamási Áron: MAGYAR FOHÁSZ Az idők gyógyító lázában él a magyar. Történelmünk ezer évén át lobog az emberi Géniusz üzenete, mely nemzeti hőseink példáit emeli elénk és költőink fénylő szavait idézi. Nincs módunk kitérni a hűség elől. Tizenegy éve élünk őrhelyünkön, ezen a földön, szomjazva az emberi és a nemzeti lét igaz voltára. Éltünk vágyakozásban az enyhület után, de szomjúságunkban itthon a hazugság italát nyújtották nekünk, a világ pedig vegyes főzetekkel kábított minket. Ebben a zavaros veszélyben, a hosszú sóvárgás után, emberi és nemzeti létünkben tehettünk-e mást, mint amit tettünk? Magunk főztünk enyhítő és éltető italt magunknak. A kor, amelyben élünk s amelynek ablakán a jövőbe nézünk vért csordított ebbe az italba. Örök intelem ez, mely egyformán szól nekünk magunknak és a világnak. Minket arra int, hogy a kor forradalmát magunknak kellett volna végbe vinnünk. Mivel nem ezt tettük, hanem ajándékba fogadtuk el, olyan esztendők rakódtak történelmünkre, amelyek hagyományainkat elferdíteni törekedtek, természetünket gúzsba kötötték és jövendőnk felől kétségekkel kínoztak. Ebben a hamis és igaztalan állapotban a nép nem találhatta meg nyugodalmát és alkotó erejét bénaság fenyegette. Ezért kellett megtörténnie annak, ami történik. A kehely, amelyben magyarok vércseppjei szentelik meg az éltető italt, a világot, arra inti, hogy nagyobb gonddal és tisztább lélekkel őrködjék az emberi lét méltósága fölött. A hatalmak, melyek a maguk rendszerében élni jónak és helyesnek látják, adják meg nekünk a lehetőséget, hogy mi is a magunk emberi és nemzeti formánkban élhessünk. Ez a forma nem más és nem is lesz más mint a társadalmi demokrácia és a nemzeti függetlenség formája. Ezt a formát, kormányzás dolgában, egy nemzeti kormány tudná a nép akaratával megtölteni, a művelődés szellemével pedig a magyar léleknek azok a mesterei, akik az elmúlt évtized alatt is a nép hűségében éltek. Szenvedő lélekkel áhítjuk, hogy a rontó harcok megszűnjenek, s kérjük az emberi bölcsesség szellemét, hogy e harcok küzdőit igazságtalan ítélet ne érje. Méltó életünkért szóban és cselekedetekben a történelemhez fohászkodunk. Fohászkodunk mindnyájan, munkások parasztok és ifjúság, nemkülönben jövőt álmodó költők akik mind és mindig rendületlenül hívei vagyunk hazánknak. Budapest, 1956 október 26. Ózd és környéke munkásainak követelései" Az Ózdi Kohászati Üzemek, az ózdi Szénbányászati Tröszt és a Borsodi Ádij Ósdi Lemezgyár munkásainak demokratikusan megválasztott és a dolgozókrunt virgániát élvező forradalmi munkástanácsai szükségesnek tartják ózd és környékanak követeléseit az alábbi frontokban rögzíteni: * *?***?? 1. Felelőségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy Ósd és környéke nem tktti kapic, talinfo, sem rákosista restaurációt és ha kell életünk árán is inrpkfidilynegtik ,lé ilyen ,f próbálkozást vagy kísérletet. ^ 1 /^V'vJ 2. Annyi véráldozat után a jelenlegi Kádár kormány programmját és személyi Hétté* tételét nem tartjuk megfelelőnek. A forradalom eredményeit nem lehet ilyen Kaudi4c mondó intézkedésekkel elintézni. Ózd és környékének dolgozói biztosítékot szövetelnek arra vonatkozóan, hogy a mult diktatúrára felépített politikája noha ng fluhmenín ^ vigasz. / v '*■ 3. A biztosítékokat a következőkben látjuk teljesítettnek: •a.*;• a'-C a) Nagy Imre álljon a kormány élére, olyan f semélvekkel, kik semmilyen ^ b-n nem kompromitálták magukat a Horthy-, Rákosi- és Gerő-es aletieatlean e lyükben jelentenek biztosítékot az ország jogos követeléseinek maradéktalan és gyom is teljesítésére. ^51 b) A szovjet katonai alakulatok azonnal szüntessék meg a tüzet, tárgyalások alapján. kezdjék meg kivonulásukat hazánk területéről, a tárgyalások menetéről, a kivonulás ménekéről, a közvéleményt állandóan és a valóságnak megfelelően tájékozassák. A rerthe fenntartását nyomukban nem a régi ÁVH átöltöztetett alakulatai, hanem a fegyve résmunkás karhatalom vegye át .c) Utriftásokat, rendeleteket csak a dolgozó nép által demokratikusan választott antrasttl adjanak le, megyei és országos szinten is. d) A meghirdetett és az egész nép körében régen óhajtón és lelkesedéssel fogadott sensülegesség követelményeinek megfelelően a felelős (későbbiekben titkosan és valóban demokratikusan választott) Nemzeti Egységkormány kezdjen azonnal tárgyalásokat eddigi gazdasági, katonai és politikai szerződéseink felülvizsgálásáról, majd széleskörű intézkedésekkel biztosítsa, hogy hazánk munkásságának fáradozása, hazánk terme_____szed Kincsei és sff^^gv^nye kizárólagsa sokat szenvedett e) észés környékének munkástanácsai a rend további biztosítása érdekében kérik,hogy megyénk területére ne irányítsanak szovjet katonai alakulatokat. Követeléseink teljesítéséig Ózd és környékének munkássága a fenyegető éhínséggel is szembevézve, igazságának biztos tudatában továbbra is megtagadja a munka elvételét (habár a munka felvételéhez szükséges műszaki feltételeket biztosítottuk és a bánya dolgosói a világításhoz, a polgári lakosság ellátáséhoz és a munka beindításához lesszük- iségesebb szenet biztosítják) bízva abban, hogy országunk sorsáért igazán aggódó felelős , vehatők megértik: a magyar nép jogos követeléseit előbb vagy utóbb teljesíteni kell, és megértik: Ózd és környéke igaz ügy mellé állt. Ósd, 1956 november 13. * Ózdi Kohászán Unnék, Ózdi SzéBbinvtuat! Triszt BwudattnSI UMmir, ' firritilMl Hiikiiliikiil _ AfJajelyxei az országban Az utóbbi napokban igen sok rémhír terjeng országszerte, melynek célja, hogy megbontsa a forradalmi egységet, e térítse a szabadságharcosokat eredeti céljuktól. Ügyesek szép színben akarják feltűntetni a budapesti állapotokat, mások a riadalom előidézése érdekében eltúloznak egyes eseményeket, sőt gyakran kitalált rémhírekkel akarók a közvélemény nyugalmát háborítani. Egyes urarészek, mint a Rákóczi a utón, Baross utcában és a Körút egyes részei romhalmazokban hevernek A fővárosban több helyen még fellángolnak az utcai harcok, különösen Kőbánya környékén és itt-ott a belvárosban is. Ugyanígy Dunapentelén, Pécs környékén és még más vidéki városokban. A budapesti üzemekben sehol nem folyik renden termelő munka, csupán karbantartások, az energiatermelő üzemeken pedig oly mértékű munka, amivel a legminimálisabban biztosítani tudják Budapest iram és i ellátását A kenyér és élelmiszer vállalatoknál ahol a berendezések épsége megengedi, teljes energiával dolgoznak. Egyébként az üzemekben ülősztrájkkal fejezik ki a dolgozók együvérzésüket a szabad ágharcosokkal. Egy budapestről hazaérkezett farkaslyuki szabadságharcos bányász szerint friss erőt ad a budapesti lakosságnak a szabadságharcosok hősies, rendíthetetlen helytállása. Herceg Ferenc a Kohó és Gépipari Minisztérium Ózdon járt megbízottja szerint a Kádár kormány jelenleg Budapesten, a parlamentben tartózkodik. Nagy Imre hollétéről elfogatása óta semmit sem tudtunk A hétfői tájékoztatás szerint a budapesti jugoszláv követségen van, ahol tárgyalásokat folytat Kádárékkal. Nem pontos hírforrás szerint Maléter is szabadon van. Diósgyőr, Kazincbarcika, Borsodnádasdi Lemezgyár és Salgótarján hiddal együtt továbbra az ülósztrájk mellett döntött s mindaddig nem veszik fel a teljes munkát, míg követeléseinket nem teljesítik. Ezeket a követeléseket lapunk más helyén közöljük. Ss. F. 4i isál rmfehri trifcáslNics kalmi pamcnabsAya Mkhjc M üiemi k kraety fftaSelknám. kUen • Misién. £•*? byiSM mentei Ari szstgitarira islslksxxsssk a káitanác* hitssM rsmrsnfcsSfSi dsanszt vzá. Hírek szerint a bukás szélén álló Kádár-féle kormány tárgyalásokat kezdett a nemzeti kormány két tagjával Nagy Imrével és Losoncai Gézával arról, hogy a nép megnyugtatása végett bevonják őket is az u. n. forradalmi munkás-paraszt kormányba. Nyilvánvaló a szándékuk. Nagy Imrét bábnak akarják felhasználni. Tudják, hogy Nagy Imrét szereti a nép és most valószínűleg őt akarják felhasználni bűnös politikájuk népszerűsítésére. Az ósdi dolgozók véleménye az, hogy mi nem csupán személyi változásokat akarunk a kormányban, hanem gyökeres változásokat a gazdasági és politikai életben. Nagy Imrének sem fogunk dolgozni, ha báb lesz és nem teljesíti népünk jogos követeléseit. GLÓRIA VICTIS Kari Krolow: AZ ERŐSZAK Előrebujt rejtekéből a halott fémet életre bűvölte. Az utolsó közvetítők fölhúzták kesztyűjüket és távoztak. Mosolyukért egy krajcárt sem adnak többé. Előbujt rejtekéből A földsáv melyre pillantása hull, elveszett. Fölpattantak az ajtók. Szemébe hamut és vakolatot hintenek. Ökölcsapások alatt, vonaglanak a szájak. Csapdáit és fekete perceit készen tartja az és-egy éjszaka. Nemsokára koromfüggöny mögött megszűnnek dobogni a szívek. Előbújt rejtekéből, hogy ránk tegye kezét. Még elhagyhatjuk házainkat, bámulhatunk a villanykörte-égbe, de a külvárosokban feliratos vásznak feszülnek. Hamarosan hozzánk is elérnek az utcai harcok. Egyedid maradunk a fegyverek torkolatával. Vájjon ki lesz közülünk az első, aki asztalánál előrebukik? Németből ford.: Vitéz György Herbert Zbigniew: A M A G Y A R O K N A K Kezünket kinyújtva állunk a határon , a levegőből roppant zsinórt jonunk nektek testvérek az elfúló kiáltás s a görcsberándult öklök haranggá fájdulnak s a szív nem verhet riadót esd a véres kövek kérnek haldokló vizek kérnek s mi állunk a határon csak állunk a határon állunk a józan ész n jálfontolt határán innen nézzük a tűzvészt halálba bámulunk 1956 Lengyelből ford.: Gömöri György 1956-1976