Magyar Holnap, 1985 (39. évfolyam, 9-10. szám)

1985-10-01 / 9-10. szám

nTHQYHR 1956-1985 HUNGARIAN TOMORROW A MAGYAR EMIGRÁCIÓ KÖZPONTI LAPJa a MA6UE ceysce szclgáiatAean XXXIX. ÉVFOLYAM 9-10 SZÁM (NO 9-10 VOL. XXXIX.) 1985 Október-November hó. ÁRA:(P RICE)írj A RABNEMZETEK ÉVE! A KÍSÉRTŐ évfordulók... JALTA, A II. VILÁGHÁBORÚ VÉGE, HELSINKI... 40 ÉVE ALAPÍTOTTÁK AZ ENSZ-ET... MAGYAR EMIGRÁNS POLITIKA A MEGVÁLTOZOTT VILÁGKÉPBEN... A TRIANONI REVÍZIÓÉRT! Soha még annyi szó nem esett a rab nemzetekről, mint az idén. Igaz ez évben van a Második Világháború befejezésének, az ENSZ megalapí­tásának, de a legmeghatározóbb eseménynek, a Jaltai Szerződés megkötésének 40. évfordulója is. Volt ennél kerekebb évforduló is, mondhatná bárki, (pl. a 10. és a 25.) és akkor alig esett szó a rab népekről. A válasz erre a kérdésre abban van elrejtve, hogy most a 40. évfordulón az Egyesült Államoknak olyan elnöke van, aki tökéletesen tisztában van azzal, hogy a rabnépeket Jaltában kiszolgáltatták a Szov­jetuniónak, és ezt a tényt az elnök úton, útfélen ki is mondja. Már elnökjelölt korában látni lehetett, hogy megválaszása esetén Ronald Reagan szívügyének tekinti majd a rabnépek ügyét. És valóban annak is tekinti. Sajnos ez egymagában nem elegendő a prob­léma megoldására, mert negyven év bűnhalmozást nem lehet egyik napról a másikra jóvá tenni. És az sem elhanyagolható tény, hogy jelen pillanatban még az Egyesült Államok sem rendelkezik olyan hatalom­mal, hogy ezt a kérdést háború nélkül, csupán ereje megmutatásával megoldhassa, még az esetben sem, hogyha az Egyesült Államok minden polgára az elnök mögött állna is, eme igyekezetében. De erről szó sincs egyenlőre. Mert hiába választotta vissza Amerika népe Ronald Reagant olyan imponáló fölénnyel, mint előtte senki mást, az elnök keze meg van kötve és szinte alig tudja keresztül­­vinni akaratát, különösen a törvényhozás alsóházában, ahol is demokrata fölény áll szemben az elnök célratörő akaratával. Sajnos néha még a republikánus szenátus is akadályokat gördít az elnök elé. Szerencsénk vis­zont, hogy Ronald Reagan nemcsak karizmatikus államférfi, de félelmetes taktikus is, aki harmadik menetben, ha nem is teljes mértékben de mégis keresztül viszi terveit. Minket itt most elsősorban a kül- és katonapolitikai kérdések érdekelnek, amelyek befolyásolják, vagy befolyásolhatják a rabnépek jövőjét. Ezek közül a kérdések közül elsősorban azt tartjuk fontosnak, hogy a korábbi lehangoló és csak a védekezést szolgáló amerikai külpolitikai irányvonal Reagan hatalomra kerülésével céltudatos támadó, vagy legalábbis kezdeményező tendenciát vett. Meg kell itt említenünk a B1-es repülőgépek, a cirkáló rakéták, az MX-ek és mint legfontosabbat az un. csillagháború ügyét. A hatalmi egyensúly a Szovjetunióval ezzel, ha nem is állt még helyre, de máris olyan helyzetet teremtett, hogy a Szovjetunió kezdeményező és cselekvőképessége egycsapásra megbénult. Hosszú távon, amennyiben ez a céltudatos kül és katonapolitika folytatódik Reagan után is, a 90-es évek közepére a Szov- ■ jetuniónak nem maradna más választása, mint a kapituláció ezzel a félelmetes amerikai erőfölénnyel szemben. Tehát kizárólag Amerika népén áll vagy bukik ez a kérdés, amely már régen a lét vagy nemlét kérdése. Álljunk tehát mindannyian mi a rabnépek itt élő (amerikai állampolgár) fia az elnök mögé, hogy még nagyobb súllyal vihesse keresztül akaratát min­den fórumon és hivatali idejének lejártakor olyan személyt segítsünk hatalomra, aki képes és hajlandó lesz befejezni Ronald Reagan óriási munkáját. Éppen ezért mi magyar szabadságharcosok, akik vezető szerepet viszünk etnek republikánus körökben az 1985-ös évet a RABNEMZETEK ÉVÉVÉ deklaráljuk, és ezt minden évben meghosszabbítjuk egészen addig, amíg a rabnépek vissza nem nyerik szabadságukat és függetlenségüet. Arra kérünk tehát minden Magyar Testvérünket, hogy álljanak közénk és támogassanak bennünket ebben az óriási munkában, hogy teljesen szervezetté, egységessé válva elérhessük szent célunk valóra válását, Magyarország felszabadulását. Mert, amint mind­annyian tudjuk a magyar népet a 40 éves szovjet megszállás és terror következtében a teljes megsem­misülés veszélye fenyegeti. Soha még ilyen zilált nem volt a magyar nép állaga. Nemcsak mennyiségében fogytkozik, hanem belső tartalma, minősége is rohamosan romlik. S a leejtőn nem lehet megállni, idegen, szovjet cseléd urai a halál torz vigyorával kárörvendezve nézik, hogy hogyan rostad össze egy évezredekig vitális, tetterőtől duzzadó nép, amely már túljutott azon a fokon, hogy önmagán képes legyen segíteni, még az esetben is, ha rossz urai ezt meg is engednék. Rajtunk tehát a sor azokon, akik életük egyetlen céljává a magyar nép szolgálatát tették, és azokon akik mellénk állnak ebben az óriási küzdelemben. SEGÍTSETEK! Hóka Ernő ARA: fi.­­ KÜLDETÉS... ELHIVATOTTSÁG? Korunk embere túl sokat látott ahhoz, hogy ilyen kategóriákban higgyen, mint VÉLETLEN, vagy LEHETETLEN. A dolgoknak a világ összefüggé­seiben, vagy egy rendező szellem — Isten — logiká­jában megvan a maga megfelelő helye és rendeltetése, még akkor is, ha az a mi véges emberi logikánk ellenében van is úgy. Ezek a kategóriák tehát kiszorulnak gondolkozási rendszerünkből, mert például ami még néhány évtizede is lehetetlennek tűnt, az ma már vígan lehetséges, vagyis valóság. És a jövőben számíthatunk arra, hogy felgyorsul a lehetetlenek lehetségessé válása. Ezért nem hihetünk többé a véletlen meghatározó szerepében sem, még akkor sem ha esetleg nem is hiszünk az eleve elren­­deltség, — a predesztináció — valóságában. Az isteni gondviselés talán találóbb kifejezés az eleve elrendeltségnél, amelynek kell lennie valahol, mert enélkül nem állhat fenn a világ. Ezért is kerülhettek sokkal inkább megfogható közelségbe az olyan kategóriák, mint: KÜLDETÉS, vagy ELHIVA­TOTTSÁG. Mert mi másnak foghatnánk fel korunk óriásainak Ronald Reagannak és II. János Pál pápának feltűnését egy olyan korban, amikor már nem igen lehetett számítani arra, hogy ilyen emberek bárhol is előtérbe kerülhessenek. Pedig ez a két ember isteni küldetést tölt be elhivatottsággal. Az egyik szellemi, a másik politikai vonatkozásban. Ők ketten tökéletesen kiegészítik egymást a jézusi SZERE­TET, de az igazság megalkuvás nélküli szolgálatá­ban. Jézus maga mondotta, hogy a pokol kapui nem vesznek erőt­­követőin. Ezért sorsforduló az emberiség számára ennek a két embernek harcos hite, hogy megvalósulhasson már itt a Földön is Isten országa. Isten tartsa meg őket! 0 00000000000000800008080600! MELLÉKLET: ETHNIC REVIEW LAPUNK TARTALMÁBÓL! Rabnemzetek éve Arcod verejtékével ! Világpolitikai összefoglaló 4-5 Negyedik próbálkozás? Magyar Emigráció Az Október 23 Mozgalom A haza mindenek előtt Gloria Victis 1956-1985 Emlékezzünk Kortársunk a vörös cár A Szabad Magyar Parlament hírei Emlékbeszéd Hírek-Események Hírek sorokban Magyar Sport hírek és­ ­old. 3.old. 13.old. 5.old. 6.old. 1­7.old.1­8.old. 9.old. 10.old. 1­­.old. 12.old. 13.old. 14.old. 15 .old. 1­6.old.

Next