Magyar Honvéd, 1991. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-22 / 12. szám
Megkérdeztük A ZMKA Szociológiai Tanszéke, a Magyar Honvédség jelenleg egyetlen - megfelelő szakmai és technikai feltételekkel rendelkező - szociológiai intézménye, amely a hadsereg hivatásos és sorállománya körében végez rendszeres közvéleménykutatást a vezetés által megrendelt témákban. Ez a feladat a kutatók munkájának egyre növekvő hányadát, jelenleg mintegy kétharmadát teszi ki. - Mióta foglalkozik a tanszék hadseregszintű közvéleménykutatással, s az eddigi felméréseiknek mi lett a sorsuk? - A tanszék fennállása óta folytat hadseregszintű szociológiai vizsgálatokat. Az elmúlt tíz évben folyamatosan teremtődtek meg azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy 1991. februárjától rendszeressé válhattak közvéleménykutatási feladataink. Az elmúlt évben három alkalommal vizsgáltuk, hogy a társadalmi és a hadseregi változások milyen hatással vannak a hivatásos katonák közérzetére, életmódjára, anyagi és egzisztenciális helyzetére. Megpróbáltuk összegezni a hivatásos állomány véleményét a haderőreformmal összefüggésben a tisztképzésről, a biztonságpolitikáról, a hadsereg nemzeti jellegéről. Továbbá elemzést készítettünk a hivatásos katonák lakáshelyzetéről, az üdültetés rendszeréről, és számos más aktuális eseményről. Valamennyi kutatásunkat megbízás alapján végezzük. A megbízások meghatározott témavizsgálatokra szólnak, melyek a vezetés információ igényét hivatottak kielégíteni. Tudomásunk szerint eddigi jelentéseinket a hadsereg vezetői megkapták és ismerik. Az elmúlt év számos fontos döntésének előkészítése során is figyelembe vették az általunk leírtakat és nem egy esetben olvashattunk hivatkozást ezekre a közvéleménykutatásokra. - Egy-egy vizsgálat elvégzésére milyen eszközök állnak a tanszék rendelkezésére? Egyáltalán, milyen a kapcsolatuk a polgári intézetekkel? - A tanszék ma már viszonylag optimális feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy rendszeresen végezzen közvéleménykutatásokat. Optimális azért, mert az akadémiára, mint bázisra támaszkodva, a jogász, történész, filozófus, pszichológus, közgazdász és hadtudományi szakemberekkel együttműködve, tudományos igénnyel végezheti munkáját. Viszonylagos azért, mert más közvéleménykutató intézményektől eltérően, a tanszék nem rendelkezik kisegítő adminisztratív háttérrel, így a kutatás kisegítő, biztosító szervezési és adminisztratív fázisait is maguk a kutatók végzik. Ugyanakkor rendelkezésünkre állnak mindazon eszközök, amelyek a gyors és szakszerű számítógépes adatfeldolgozást biztosítják. Ez a feltételrendszer - bátran állíthatjuk - egyenértékű a hazai szakműhelyek színvonalával. Ugyanakkor széleskörű kapcsolataink útján folyamatosan megismerjük a közvéleménykutatással foglalkozó intézmények legújabb eredményeit, módszereit és terveit, és ha szükséges, tanácsot és segítséget kérünk és kapunk. A Magyar Közvéleménykutató Intézet, a KSH, az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet, a Társadalomtudományi Kutatások Intézete legfrissebb eredményeit folyamatosan hasznosítjuk, együttműködésünket a partneri viszony jellemzi. - Vannak a közvéleménykutatásoknak speciális hadseregi sajátosságai? - Azonosságok és eltérések egyaránt jelen vannak a polgári közvélemény kutatásokhoz viszonyítva, mind a témákban, mind a módszerekben. Az egybeesés elsősorban abból adódik, hogy a hivatásos katonát, mint egyenruhás állampolgárt ugyanúgy érintik és érdeklik a társadalomban zajló események, történések, döntések, mint bármely más magyar állampolgárt, és ezekről hasonlóképpen van véleménye. A különbözőségek pedig döntően a hadsereg sajátos társadalmi szerepéből, a katonák eltérő feladataiból eredőek. Ebből következik, hogy a kutatóknak jól kell ismerniük a hadsereg szervezeti és szociológiai jellemzőit, az ott lejátszódó folyamatokat, a hivatásos és sorkatonákat foglalkoztató kérdéseket. Említette, hogy a megkérdezettek körében még mindig nagy a fenntartás a nyílt véleménynyilvánítással szemben. Sokan attól tartanak, hogy személyük ellen fogják felhasználni válaszaikat. A rendszerváltás időszakában még nehezen oldódnak a régi beidegződések. Ebből következően sokan még ma is félve nyilatkoznak, mondják el véleményüket. Ez mindinkább igaz a hivatásos katonákra, akiket még több korlátozás vesz körül, e tárgyban többnyire több negatív tapasztalatuk van. Mindezt érzékeltük az elmúlt évben lefolytatott vizsgálataink során is. Szeretném biztosítani mindazokat, akik megtiszteltek eddig véleményükkel és akiket ezután keresünk meg kérdéseinkkel, hogy a Btk. vonatkozó paragrafusai a kutatói etikánk egyaránt kötelez, a személyiségi jogok védelmére. A kérdőívekbe csak a kutatók tekinthetnek be, és ez így kell, hogy legyen a jövőben is. A múlt év decemberében kapta a tanszék a politikai államtitkártól a megbízást a vallásszociológiai vizsgálat elvégzésére. Hol tart most a kutatás? Milyenek az eddigi tapasztalatok ? A megbízásban az államtitkár úr arra kért bennnünket, hogy a vallás hadseregen belüli gyakorlásának végleges szabályozásához, a szükséges vezetői döntések megalapozásához végezzünk empirikus vizsgálatot a jelen helyzetet tükröző, a meglévőnél differenciáltabb ismeretek megszerzése érdekében. A feladat ismeretében egy vallásszociológiai kutatás mellett döntöttünk, amely alaposabb eredményeket ad a közvéleménykutatásnál. A vizsgálat során 4 000 sor- és 1 000 hivatásos katonát magába foglaló reprezentatív mintán vizsgáljuk a vallásosságot, a szervezeten belüli vallásgyakorlás igényét és javaslatokat arra, ha van igény, akkor az milyen formában, és módon elégíthető ki. A négyhónapos kutatási ciklus adatgyűjtési fázisában tartunk, a kutatással március 31-ig kell elkészülnünk. Az adatgyűjtés alkalmával több mint harminc alakulatot kerestünk fel. A tapasztalatok vegyesek. Az a feltételezésünk, hogy ma nem a legnagyobb érdeklődést kiváltó téma a vallás, igazolódni látszik. Ugyanakkor érezhető igényt tapasztaltunk a sorkatonák lelki gondozását illetően, s erre vonatkozóan egyaránt számításba jöhet az egyházak képviselői vagy pszichológusok, pedagógusok által végezhető lelki gondozás a laktanyán belül. Hajós Dezső százados A szerző felvétele a szociológust Ki kíváncsi a véleményünkre? A közelmúltban a Pesti Hírlap adta tudtul: a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia szociológiai tanszéke átfogó vallásszociológiai vizsgálatot végez a sor- és hivatásos állomány körében. „Fehér holló” ez a vizsgálat a hadseregben, avagy rendszeresek a különböző témájú felmérések? Szabó Kálmán őrnagyot, a tanszék helyettes vezetőjét kérdeztük.