Magyar Honvéd, 1991. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-03-22 / 12. szám

­ Megkérdeztük­ ­ A ZMKA Szociológiai Tan­széke, a Magyar Honvédség je­lenleg egyetlen - megfelelő szak­mai és technikai feltételekkel rendelkező - szociológiai intéz­ménye, amely a hadsereg hiva­tásos és sorállománya körében végez rendszeres közvélemény­kutatást a vezetés által megren­delt témákban. Ez a feladat a kutatók munkájának egyre nö­vekvő hányadát, jelenleg mint­egy kétharmadát teszi ki. - Mióta foglalkozik a tanszék hadseregszintű közvéleményku­tatással, s az eddigi felméréseik­nek mi lett a sorsuk? - A tanszék fennállása óta folytat hadseregszintű szocioló­giai vizsgálatokat. Az elmúlt tíz évben folyamatosan teremtődtek meg azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy 1991. feb­ruárjától rendszeressé válhattak közvéleménykutatási feladataink. Az elmúlt évben három alkalom­mal vizsgáltuk, hogy a társadalmi és a hadseregi változások milyen hatással vannak a hivatásos kato­nák közérzetére, életmódjára, anyagi­ és egzisztenciális hely­zetére. Megpróbáltuk összegezni a hivatásos állomány véleményét a haderőreformmal összefüg­gésben a tisztképzésről, a bizton­ságpolitikáról, a hadsereg nem­zeti jellegéről. Továbbá elemzést készítettünk a hivatásos katonák lakáshelyzetéről, az üdültetés rendszeréről, és számos más ak­tuális eseményről. Valamennyi kutatásunkat megbízás alapján végezzük. A megbízások meghatározott téma­­vizsgálatokra szólnak, melyek a vezetés információ igényét hiva­tottak kielégíteni. Tudomásunk szerint eddigi jelentéseinket a hadsereg vezetői megkapták és ismerik. Az elmúlt év számos fontos döntésének előkészítése során is figyelembe vették az ál­talunk leírtakat és nem egy eset­ben olvashattunk hivatkozást ezekre a közvéleménykutatá­sokra. - Egy-egy vizsgálat elvégzé­sére milyen eszközök állnak a tanszék rendelkezésére? Egyál­talán, milyen a kapcsolatuk a polgári intézetekkel? - A tanszék ma már viszony­lag optimális feltételekkel rendel­kezik ahhoz, hogy rendszeresen végezzen közvéleménykutatá­sokat. Optimális azért, mert az akadémiára, mint bázisra támasz­kodva, a jogász, történész, filo­zófus, pszichológus, közgazdász és hadtudományi szakemberek­kel együttműködve, tudományos igénnyel végezheti munkáját. Viszonylagos azért, mert más közvéleménykutató intézmé­nyektől eltérően, a tanszék nem rendelkezik kisegítő adminiszt­ratív háttérrel, így a kutatás ki­segítő, biztosító szervezési és adminisztratív fázisait is maguk a kutatók végzik. Ugyanakkor ren­delkezésünkre állnak mindazon eszközök, amelyek a gyors és szakszerű számítógépes adat­­feldolgozást biztosítják. Ez a fel­tételrendszer - bátran állíthatjuk - egyenértékű a hazai szakműhe­lyek színvonalával. Ugyanakkor széleskörű kap­csolataink útján folyamatosan megismerjük a közvélemény­kutatással foglalkozó intézmé­nyek legújabb eredményeit, módszereit és terveit, és ha szük­séges, tanácsot és segítséget ké­rünk és kapunk. A Magyar Köz­véleménykutató Intézet, a KSH, az ELTE Szociológiai és Szo­ciálpolitikai Intézet, a Társa­dalomtudományi Kutatások In­tézete legfrissebb eredményeit folyamatosan hasznosítjuk, együttműködésünket a partneri viszony jellemzi. - Vannak a közvéleményku­tatásoknak speciális hadseregi sajátosságai? - Azonosságok és eltérések egyaránt jelen vannak a polgári közvélemény kutatásokhoz viszo­nyítva, mind a témákban, mind a módszerekben. Az egybeesés­­ elsősorban abból adódik, hogy a hivatásos katonát, mint egyen­ruhás állampolgárt ugyanúgy érintik és érdeklik a társadalom­ban zajló események, történések, döntések, mint bármely más magyar állampolgárt, és ezekről hasonlóképpen van véleménye. A különbözőségek pedig döntően a hadsereg sajátos társadalmi szerepéből, a katonák eltérő fel­adataiból eredőek. Ebből követ­kezik, hogy a kutatóknak jól kell ismerniük a hadsereg szervezeti és szociológiai jellemzőit, az ott lejátszódó folyamatokat, a hiva­tásos és sorkatonákat foglalkoz­tató kérdéseket.­­ Említette, hogy a megkér­dezettek körében még mindig nagy a fenntartás a nyílt véle­­mény­nyilvánítással szemben. Sokan attól tartanak, hogy sze­mélyük ellen fogják felhasználni válaszaikat.­­ A rendszerváltás időszaká­ban még nehezen oldódnak a régi beidegződések. Ebből követke­zően sokan még ma is félve nyi­latkoznak, mondják el véle­ményüket. Ez mindinkább igaz a hivatásos katonákra, akiket még több korlátozás vesz körül, e tárgyban többnyire több negatív tapasztalatuk van. Mindezt érzé­keltük az elmúlt évben lefolyta­tott vizsgálataink során is. Sze­retném biztosítani mindazokat, akik megtiszteltek eddig véle­ményükkel és akiket ezután ke­resünk meg kérdéseinkkel, hogy a Btk. vonatkozó paragrafusai a kutatói etikánk egyaránt kötelez, a személyiségi jogok védelmére. A kérdőívekbe csak a kutatók tekinthetnek be, és ez így kell, hogy legyen a jövőben is.­­ A múlt év decemberében kapta a tanszék a politikai állam­titkártól a megbízást a vallás­szociológiai vizsgálat elvég­zésére. Hol tart most a kutatás? Milyenek az eddigi tapasztalatok ?­­ A megbízásban az államtitkár úr arra kért bennnünket, hogy a vallás hadseregen belüli gya­korlásának végleges szabályo­zásához, a szükséges vezetői döntések megalapozásához vé­gezzünk empirikus vizsgálatot a jelen helyzetet tükröző, a meg­lévőnél differenciáltabb ismere­tek megszerzése érdekében. A feladat ismeretében egy val­lásszociológiai kutatás mellett döntöttünk, amely alaposabb eredményeket ad a közvéle­­mé­nykutatásnál. A vizsgálat során 4 000 sor- és 1 000 hiva­tásos katonát magába foglaló reprezentatív mintán vizsgáljuk a vallásosságot, a szervezeten be­lüli vallásgyakorlás igényét és javaslatokat arra, ha van igény, akkor az milyen formában, és módon elégíthető ki. A négyhó­napos kutatási ciklus adatgyűj­tési fázisában tartunk, a kutatás­sal március 31-ig kell elkészül­nünk. Az adatgyűjtés alkalmával több mint harminc alakulatot kerestünk fel. A tapasztalatok vegyesek. Az a feltételezésünk, hogy ma nem a legnagyobb ér­deklődést kiváltó téma a vallás, igazolódni látszik. Ugyanakkor érezhető igényt tapasztaltunk a sorkatonák lelki gondozását il­letően, s erre vonatkozóan egya­ránt számításba jöhet az egyhá­zak képviselői vagy pszicholó­gusok, pedagógusok által végez­hető lelki gondozás a laktanyán belül. Hajós Dezső százados A szerző felvétele a szociológust Ki kíváncsi a véleményünkre? A közelmúltban a Pesti Hírlap adta tudtul: a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia szociológiai tanszéke átfogó vallásszociológiai vizsgálatot végez a sor- és hivatásos állomány körében. „Fehér holló” ez a vizsgálat a hadseregben, avagy rendszeresek a különböző témájú felmérések? Szabó Kálmán őrnagyot, a tanszék helyettes vezetőjét kérdeztük.

Next