Magyar Idők, 2015. október (1. évfolyam, 27-52. szám)
2015-10-01 / 27. szám
2 BELFÖLD Rövid távon nem enyhül a migrációs nyomás A migrációs nyomás rövid távon nem enyhül, a migránstömegek pedig egyre komolyabb nemzetbiztonsági kockázatot hordoznak - derült ki tegnap a nemzetbiztonsági bizottság ülésén. A honvédelmi és rendészeti bizottságot tájékoztató Pintér Sándor belügyminiszter megerősítette: a határzár beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és lefékezte a Szerbiából érkező bevándorlóhullámot. Ereméry Máté-Losonczi Kata Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt megerősítette: Magyarországnak nemzetközi kötelezettsége volt megvédeni az Európai Unió külső határait. Ha az unió külső határa nem megfelelően biztonságos, nem lehetséges schengeni belső térről beszélni, ahol a polgárok a közös határokat ellenőrzés nélkül szabadon átléphetik - indokolta Pintér Sándor a részleges határzár elrendelését. A belügyminiszter hozzátette: Magyarországra idén több mint 287 ezer illegális határátlépő érkezett. A Szerbia felől érkező migránsokat a magyar állam 97 százalékban regisztrálta, ám a Horvátország felől jövőket nem, mert a magyar hatóságok azt feltételezik, hogy a horvát társszervek már regisztrálták a területükre lépő migránsokat. 83 ezer olyan ember kelhetett át Magyarországon, akit nem itt, hanem - a belügyminiszter reményei szerint - másik EU-tagállamban regisztráltak. Kósa Lajos bizottsági elnök felvetésére Pintér Sándor közölte: a szerb határszakasz kapcsán nem lehet teljes határzárról beszélni, hiszen nem az összes átkelőhelyet zárták le, hanem csak hármat, részben azért, mert a szerb rendőrök nem tudták biztosítani a kulturált határátkelést. A szocialista Harangozó Tamás kérdésére - amely szerint a törvényben meghatározott nemzetbiztonsági vagy járványügyi veszély fennállt-e a határ lezárásakor - Pintér Sándor megerősítette, nemzetbiztonsági veszélynek gondolja azt a helyzetet, amikor migránsok egy csoportja egy másik ország területéről megtámadja a magyar rendőröket. A belügyminiszter hozzáfűzte, a bevándorlók 101 különböző országból érkeztek, amelyek közül jelenleg csak egy államban, Szíriában van háború. Az ülésen a bizottság elfogadta a belügyminiszter beszámolóját a részleges határzár elrendelésének okairól. Kósa Lajos a tárcavezető beszámolóját követően újságíróknak elmondta: a magyar-szerb határon a műszaki határzár beváltotta a hozzá fűzött reményeket, egészen minimális azoknak a száma, akik ma az itteni zöldhatáron kísérlik meg az illegális határátlépést. Ennek megfelelően a horvát zöldhatáron is szükséges lehet a műszaki határzár kiépítése. A Magyarországra nehezedő illegális migrációs nyomás rövid távon bizonyosan nem fog enyhülni - hangzott el tegnap az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke azt mondta: nem várható, hogy a közelgő tél miatt csökkenne a migránsok száma. Beszámolt arról is, a terrorgyanúval hírbe hozott Ahmed H. ellen zajlik a büntetőeljárás, és anynyit tudni lehet, hogy nem nevezhető menekültnek, de egyelőre arra sincsen bizonyíték, hogy terrorcselekmény elkövetésére készült volna. Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja a többórás ülés után úgy nyilatkozott: nyomasztó információkkal terhelt ülésen vannak túl. Az elhangzottak alapján az ellenzéki politikus azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon megnőtt a terrorfenyegetettség. Közben tegnap a honvédelmi miniszter Gyékényesnél megtekintette a határzár építését. Simicskó István szerint emberfeletti tempóban halad a kerítésépítés a horvát határszakaszon, a katonák és a rendőrök gőzerővel dolgoznak. A szaktárca erről kiadott közleményéből az is kiderült, hogy a kerítésépítés szempontjából nehéz szakaszon dolgozik az állomány, de munkagépek segítségével igyekeznek a lehető leggyorsabban elkészülni a határzárral. Simicskó István Benkő Tibor vezérkari főnökkel tájékozódott a katonák elhelyezési és ellátási körülményeiről is. A tárcavezető szerint minden magyar ember büszke lehtet a katonáira, akik azért dolgoznak, hogy az emberek biztonságban élhessék hétköznapjaikat. A kormány döntött arról, hogy a kísérő nélküli kiskorúak ellátására a nemzetgazdasági miniszter biztosítson 368,8 millió forint összegű forrást az idei költségvetésben az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Kedden 6644 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök - közölte az ORFK. A migránsok közül 6496-an a magyar-horvát határon, 145- en pedig a magyar-szerb határon keresztül érkeztek az országba. Ezzel az év eleje óta Magyarországra illegálisan belépők száma meghaladta a 287 ezret. A határzárral kapcsolatos büntetőeljárások száma szeptember 15-től kedd éjfélig 345-re nőtt. A szegedi tapasztalatok alapján a Zalaegerszegi Törvényszék felkészült arra, hogy a migrációs ügyeket itt is tudják tárgyalni - jelentette be Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A határsértéssel kapcsolatos bűncselekmények szigorítása szeptember 15-én lépett hatályba, s azóta a Szegedi Törvényszék illetékességi körébe került ezeknek az ügyeknek a tárgyalása. Határzár tiltott átlépése miatt húsz újabb migráns, köztük 11 iraki, öt szír és négy afgán állampolgár bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség. A vádirat szerint a migránsok többsége Ásotthalom térségében érkezett Magyarország területére. Öten a már mások által megrongált határzáron keresztül, a többiek a kerítés alatt vagy azok átmászva lépték át illegálisan a határt. Főként magyarországi befogadóállomásokról utaztatott Nyugat-Európába illegális bevándorlókat az az embercsempész-bűnszervezet, amelynek 13 tagját egy hete fogták el Budapesten és Mohácson - közölte az ORFK. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda összehangolt akcióban szeptember 23-án Budapesten és Mohácson tíz helyszínen tartott házkutatást, és 13 embert hallgatta föld gyanúsítottként. Két nigériai, két szír, egy szudáni és egy szenegáli állampolgár előzetes letartóztatásba került. A magyar hatóságok azt feltételezik, hogy a horvát társszervek regisztrálják a bevándorlókat Fotó MTI Átveszi az állam a Dagály fürdőt Baranyai Gábor A fővárosi képviselők döntöttek a Dagály fürdő és más budapesti ingatlanok állami átvételének módjáról is. Az ingatlanok átadásával összefüggő költségeket a kormánnyal kötendő külön megállapodás tartalmazza majd. Az előterjesztés tárgyalása közben hosszas vita alakult ki a tömegközlekedésről és a dugódíj bevezetéséről. Kocsis Máté, a főváros önkormányzati és rendészeti tanácsnoka, VIII. kerületi fideszes polgármester a jelenleginél több mint háromszor nagyobb anyagi szerepvállalásra kötelezné az agglomerációs településeket a BKV finanszírozásában. Az MSZP-s Horváth Csaba a dugódíjat Tarlós-adónak nevezte. Kocsis Máté úgy fogalmazott, az uniónál vállalt dugódíj-kötelezettség a Demszky-korszak öröksége. Tarlós István főpolgármester a vitában leszögezte: jelenleg törvény tiltja a dugódíj bevezetését, arról csak a jogszabály megszűnése után tárgyalhat a közgyűlés.A képviselők megszavazták, hogy a jövőben a BKK Közút Zrt. látja el az operatív közútkezelői feladatokat a BKK helyett. A BKK jelenlegi ellenőrzési feladatainak egy része pedig a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósághoz kerül át. A közgyűlés döntése szerint barátsági és együttműködési megállapodás született a vietnami Ho Si Minh-várossal. A képviselők jóváhagyták a mongol főváros, Ulánbátor és Budapest közötti együttműködési szándéknyilatkozatot is. Döntöttek arról is, hogy mellszobrot állítanak Konrad Adenauer, az NSZK első kancellárja tiszteletére a Városligetben. Szerződést bont a 761 budapesti hirdetőoszlopot üzemeltető, Simicska Lajos nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-vel az önkormányzat - döntött tegnapi ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A 2006-ban, 25 évre kötött szerződést október 31-ével mondja fel a főváros, és felszólítja a céget, hogy 60 napon belül bontsa el oszlopait. A helyszíni ellenőrzések megállapították, hogy a hirdetőoszlopok nem felelnek meg a pályázatban vállalt feltételeknek, ráadásul a hatályos díjak alapján a főváros jóval nagyobb bevételre tehetne szert. A Mahir Cityposter Kft. a döntés után közölte: a szerződés felmondása „nyilvánvalóan jogszabályba ütközik, egyben bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját is felveti”, a cég azonnal megteszi a szükséges jogi lépéseket. KITÜNTETÉSEK ÉS ZÁSZLÓ A Fővárosi Közgyűlés zárt ajtók mögött döntött több elismerés kitüntetettjeiről. A Pro Urbe Budapest díjat hatan vehetik át: Keserű Ilona Kossuth-díjas festőművész, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Derce Tamás, Újpest korábbi polgármestere, Jónyer István asztaliteniszező, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Süllei László általános érseki helynök, a Mátyástemplom plébánosa. A fővárosi képviselők emellett huszonkét Budapestért díj odaítéléséről is döntöttek. A Fővárosért Emlékzászló díjat a Készenléti Rendőrség veheti át. 2015. október 1., csütörtök VARGA MIHÁLY: ELSŐSORBAN A SZOCIÁLIS KIADÁSOKAT NÖVELIK A BEVÁNDORLÓK A magyar kormány szerint nem lehet az európai munkaerőpiaci problémákat a gazdasági bevándorlók befogadásával kezelni rövid távon - jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter a német újraegyesítéssel kapcsolatos konferencián. Varga Mihály kiemelte: tíz százalék körül van a munkanélküliség az unióban, először ezeknek az embereknek kell munkalehetőséget biztosítani. A tárcavezető úgy véli, a most ideérkező migránstömeg nem feltétlen a német vagy magyar szakemberhiányt tölti be, hanem rövid távon elsősorban a szociális kiadásokat növeli. Egészségügy: nem lesz felmondási hullám H.É. Nem tart újabb demonstrációt, és felmondó kampányt sem indít az ápolók köztestülete. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) július elsejére, a Semmelweis-napra szervezett megmozdulásán még szándéknyilatkozat-gyűjtésbe kezdett, amely arról szólt, hogy ha szeptember 30-ig nem történik számottevő elmozdulás a bértárgyalásokon, akkor október 1-jén letétbe helyezik felmondásukat. A MESZK elnöke, Balogh Zoltán tegnap viszont sajtóközleményben jelezte: július 14. óta zajlanak az ágazati egyeztetések, a kamara pedig úgy döntött, hogy az érdekérvényesítésnek továbbra is tárgyalásos módját választja. Mint emlékezetes, a Magyar Rezidens Szövetség 2012-ben ugyancsak felmondólevelek letétbe helyezésével gyakorolt nyomást a kormányra, jelentős béremelést harcolva ki az egészségügyieknek.