Magyar Idők, 2015. október (1. évfolyam, 27-52. szám)

2015-10-01 / 27. szám

2 BELFÖLD Rövid távon nem enyhül a migrációs nyomás A migrációs nyomás rövid távon nem enyhül, a migránstömegek pedig egyre komolyabb nemzet­­biztonsági kockázatot hordoznak - derült ki tegnap a nemzetbizton­sági bizottság ülésén. A honvé­delmi és rendészeti bizottságot tájékoztató Pintér Sándor belügy­miniszter megerősítette: a határ­zár beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket, és lefékezte a Szerbiá­ból érkező bevándorlóhullámot. Ereméry Máté-Losonczi Kata Pintér Sándor belügyminiszter az Or­szággyűlés honvédelmi és rendészeti bi­zottsága előtt megerősítette: Magyar­­országnak nemzetközi kötelezettsége volt megvédeni az Európai Unió külső határait. Ha az unió külső határa nem megfelelően biztonságos, nem lehetsé­ges schengeni belső térről beszélni, ahol a polgárok a közös határokat ellenőrzés nélkül szabadon átléphetik - indokolta Pintér Sándor a részleges határzár el­rendelését. A belügyminiszter hozzá­tette: Magyarországra idén több mint 287 ezer illegális határátlépő érkezett. A Szerbia felől érkező migránsokat a ma­gyar állam 97 százalékban regisztrálta, ám a Horvátország felől jövőket nem, mert a magyar hatóságok azt feltétele­zik, hogy a horvát társszervek már re­gisztrálták a területükre lépő migrán­sokat. 83 ezer olyan ember kelhetett át­­ Magyarországon, akit nem itt, hanem - a belügyminiszter reményei szerint - másik EU-tagállamban regisztráltak. Kósa Lajos bizottsági elnök felveté­sére Pintér Sándor közölte: a szerb ha­társzakasz kapcsán nem lehet teljes ha­tárzárról beszélni, hiszen nem az összes átkelőhelyet zárták le, hanem csak hár­mat, részben azért, mert a szerb rend­őrök nem tudták biztosítani a kulturált határátkelést. A szocialista Harango­zó Tamás kérdésére - amely szerint a törvényben meghatározott nemzetbiz­tonsági vagy járványügyi veszély fenn­állt-e a határ lezárásakor - Pintér Sán­dor megerősítette, nemzetbiztonsági ve­szélynek gondolja azt a helyzetet, ami­kor migránsok egy csoportja egy másik ország területéről megtámadja a ma­gyar rendőröket. A belügyminiszter hozzáfűzte, a bevándorlók 101 külön­böző országból érkeztek, amelyek kö­zül jelenleg csak egy államban, Szíriá­ban van háború. Az ülésen a bizottság elfogadta a belügyminiszter beszámo­lóját a részleges határzár elrendelésé­nek okairól. Kósa Lajos a tárcavezető beszámolóját követően újságíróknak elmondta: a magyar-szerb határon a műszaki határzár beváltotta a hozzá fűzött reményeket, egészen minimá­lis azoknak a száma, akik ma az itte­ni zöldhatáron kísérlik meg az illegá­lis határátlépést. Ennek megfelelően a horvát zöldhatáron is szükséges lehet a műszaki határzár kiépítése. A Magyarországra nehezedő illegá­lis migrációs nyomás rövid távon bi­zonyosan nem fog enyhülni - hang­zott el tegnap az Országgyűlés nem­zetbiztonsági bizottságának zárt ülé­sén. Molnár Zsolt, a bizottság szocia­lista elnöke azt mondta: nem várható, hogy a közelgő tél miatt csökkenne a migránsok száma. Beszámolt arról is, a terrorgyanúval hírbe hozott Ahmed H. ellen zajlik a büntetőeljárás, és any­­nyit tudni lehet, hogy nem nevezhető menekültnek, de egyelőre arra sincsen bizonyíték, hogy terrorcselekmény el­követésére készült volna. Szél Berna­dett, a testület LMP-s tagja a többórás ülés után úgy nyilatkozott: nyomasztó információkkal terhelt ülésen vannak túl. Az elhangzottak alapján az ellen­zéki politikus azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon megnőtt a terrorfe­nyegetettség. Közben tegnap a honvédelmi minisz­ter Gyékényesnél megtekintette a ha­tárzár építését. Simicskó István szerint emberfeletti tempóban halad a kerítés­­építés a horvát határszakaszon, a kato­nák és a rendőrök gőzerővel dolgoznak. A szaktárca erről kiadott közleményé­ből az is kiderült, hogy a kerítésépítés szempontjából nehéz szakaszon dolgo­zik az állomány, de munkagépek segít­ségével igyekeznek a lehető leggyorsab­ban elkészülni a határzárral. Simicskó István Benkő Tibor vezérkari főnökkel tájékozódott a katonák elhelyezési és el­látási körülményeiről is. A tárcavezető szerint minden magyar ember büszke lehtet a katonáira, akik azért dolgoznak, hogy az emberek biztonságban élhes­sék hétköznapjaikat. A kormány döntött arról, hogy a kí­sérő nélküli kiskorúak ellátására a nem­zetgazdasági miniszter biztosítson 368,8 millió forint összegű forrást az idei költ­ségvetésben az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának. Kedden 6644 illegális bevándorló­val szemben intézkedtek a rendőrök - közölte az ORFK. A migránsok közül 6496-an a magyar-horvát határon, 145- en pedig a magyar-szerb határon ke­resztül érkeztek az országba. Ezzel az év eleje óta Magyarországra illegálisan belépők száma meghaladta a 287 ezret. A határzárral kapcsolatos büntetőeljá­rások száma szeptember 15-től kedd éj­félig 345-re nőtt. A szegedi tapasztalatok alapján a Za­laegerszegi Törvényszék felkészült arra, hogy a migrációs ügyeket itt is tudják tárgyalni - jelentette be Handó Tün­de, az Országos Bírósági Hivatal elnö­ke. A határsértéssel kapcsolatos bűn­­cselekmények szigorítása szeptember 15-én lépett hatályba, s azóta a Szege­di Törvényszék illetékességi körébe ke­rült ezeknek az ügyeknek a tárgyalá­sa. Határzár tiltott átlépése miatt húsz újabb migráns, köztük 11 iraki, öt szír és négy afgán állampolgár bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járá­si Ügyészség. A vádirat szerint a mig­ránsok többsége Ásotthalom térségé­ben érkezett Magyarország területére. Öten a már mások által megrongált ha­tárzáron keresztül, a többiek a kerítés alatt vagy azok átmászva lépték át il­legálisan a határt. Főként magyaror­szági befogadóállomásokról utaztatott Nyugat-Európába illegális bevándorló­kat az az embercsempész-bűnszerve­zet, amelynek 13 tagját egy hete fog­ták el Budapesten és Mohácson - kö­zölte az ORFK. A Készenléti Rendőr­ség Nemzeti Nyomozó Iroda összehan­golt akcióban szeptember 23-án Buda­pesten és Mohácson tíz helyszínen tar­tott házkutatást, és 13 embert hallgat­­ta föld gyanúsítottként. Két nigériai, két szír, egy szudáni és egy szenegáli állam­polgár előzetes letartóztatásba került. A magyar hatóságok azt feltételezik, hogy a horvát társszervek regisztrálják a bevándorlókat Fotó MTI Átveszi az állam a Dagály fürdőt Baranyai Gábor A fővárosi képviselők döntöttek a Da­gály fürdő és más budapesti ingatla­nok állami átvételének módjáról is. Az ingatlanok átadásával összefüg­gő költségeket a kormánnyal köten­dő külön megállapodás tartalmazza majd. Az előterjesztés tárgyalása köz­ben hosszas vita alakult ki a tömeg­­közlekedésről és a dugódíj bevezeté­séről. Kocsis Máté, a főváros önkor­mányzati és rendészeti tanácsnoka, VIII. kerületi fideszes polgármester a jelenleginél több mint háromszor nagyobb anyagi szerepvállalásra köte­lezné az agglomerációs településeket a BKV finanszírozásában. Az MSZP-s Horváth Csaba a dugódíjat Tarlós-adó­nak nevezte. Kocsis Máté úgy fogalma­zott, az uniónál vállalt dugódíj-köte­lezettség a Demszky-korszak öröksé­ge. Tarlós István főpolgármester a vi­tában leszögezte: jelenleg törvény tilt­ja a dugódíj bevezetését, arról csak a jogszabály megszűnése után tárgyal­hat a közgyűlés.A képviselők megsza­vazták, hogy a jövőben a BKK Közút Zrt. látja el az operatív közútkezelői­ feladatokat a BKK helyett. A BKK je­lenlegi ellenőrzési feladatainak egy ré­sze pedig a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósághoz kerül át. A közgyűlés döntése szerint barátsági és együttműködési megállapodás szüle­tett a vietnami Ho Si Minh-várossal. A képviselők jóváhagyták a mongol fő­város, Ulánbátor és Budapest közötti együttműködési szándéknyilatkoza­tot is. Döntöttek arról is, hogy mell­szobrot állítanak Konrad Adenauer, az NSZK első kancellárja tiszteleté­re a Városligetben. Szerződést bont a 761 budapesti hir­detőoszlopot üzemeltető, Simicska La­jos nagyvállalkozó érdekeltségébe tar­tozó Mahir Cityposter Kft.-vel az ön­­kormányzat - döntött tegnapi ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A 2006-ban, 25 évre kötött szerződést október 31-ével mondja fel a főváros, és felszólítja a cé­get, hogy 60 napon belül bontsa el osz­lopait. A helyszíni ellenőrzések meg­állapították, hogy a hirdetőoszlopok nem felelnek meg a pályázatban vál­lalt feltételeknek, ráadásul a hatályos díjak alapján a főváros jóval nagyobb bevételre tehetne szert. A Mahir City­poster Kft. a döntés után közölte: a szerződés felmondása „nyilvánvalóan jogszabályba ütközik, egyben bűncse­lekmény elkövetésének alapos gyanú­ját is felveti”, a cég azonnal megteszi a szükséges jogi lépéseket. KITÜNTETÉSEK ÉS ZÁSZLÓ A Fővárosi Közgyűlés zárt ajtók mögött döntött több elismerés kitüntetettjeiről. A Pro Urbe Budapest díjat hatan vehetik át: Keserű Ilona Kossuth-díjas festőművész, Schmidt Mária, a Ter­ror Háza Múzeum főigazgatója, Derce Tamás, Újpest korábbi polgármes­tere, Jónyer István asztaliteniszező, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Süllei László általános érseki helynök, a Mátyás­templom plébánosa. A fővárosi képviselők emellett huszonkét Budapes­tért díj odaítéléséről is döntöttek. A Fővárosért Emlékzászló díjat a Ké­szenléti Rendőrség veheti át. 2015. október 1., csütörtök VARGA MIHÁLY: ELSŐSORBAN A SZOCIÁLIS KIADÁSOKAT NÖVE­LIK A BEVÁNDORLÓK A magyar kormány szerint nem lehet az európai munkaerőpiaci problémákat a gazdasági bevándorlók befogadásával ke­zelni rövid távon - jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter a német újra­egyesítéssel kapcsolatos konferencián. Varga Mihály kiemelte: tíz száza­lék körül van a munkanélküliség az unióban, először ezeknek az emberek­nek kell munkalehetőséget biztosítani. A tárcavezető úgy véli, a most ide­érkező migránstömeg nem feltétlen a német vagy magyar szakemberhi­ányt tölti be, hanem rövid távon elsősorban a szociális kiadásokat növeli. Egészségügy: nem lesz felmondási hullám H.É. Nem tart újabb demonstrációt, és fel­mondó kampányt sem indít az ápolók köztestülete. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) júli­us elsejére, a Semmelweis-napra szer­vezett megmozdulásán még szándék­nyilatkozat-gyűjtésbe kezdett, amely arról szólt, hogy ha szeptember 30-ig nem történik számottevő elmozdu­lás a bértárgyalásokon, akkor októ­ber 1-jén letétbe helyezik felmondá­sukat. A MESZK elnöke, Balogh Zol­tán tegnap viszont sajtóközlemény­ben jelezte: július 14. óta zajlanak az ágazati egyeztetések, a kamara pedig úgy döntött, hogy az érdekérvényesí­tésnek továbbra is tárgyalásos módját választja. Mint emlékezetes, a Magyar Rezidens Szövetség 2012-ben ugyan­csak felmondólevelek letétbe helyezé­sével gyakorolt nyomást a kormány­ra, jelentős béremelést harcolva ki az egészségügyieknek.

Next