Magyar Idők, 2015. november (1. évfolyam, 53-77. szám)

2015-11-02 / 53. szám

2 BELFÖLD Napirenden lesz a Századvég-ügy A polgári és katonai titkos­­szolgálati vezetők beszámolóit is meghallgatja következő ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága - tájékoztatta lapunkat Molnár Zsolt. A testület szocia­lista elnöke megerősítette - mint azt az MTI közölte - hogy a Szá­zadvég ügye is napirenden szere­pel majd. Sajtóhírek szerint a tár­saság munkatársainak 2013-ig egyáltalán nem volt az állam tit­kainak kezeléséhez szükséges biz­tonsági tanúsítványa. (MI) A délvidéki mészárlásra emlékeztek A délvidéki mészárlásra emlé­keztek Újvidéken és Temerin­­ben, a megemlékezésen beszédet mondott Latorcai Csaba, a Mi­niszterelnökség kiemelt társadal­mi ügyekért felelős helyettes ál­lamtitkára. Az 1944-1945-ben, a Délvidéken meggyilkolt mintegy 20-40 ezer magyar áldozatra em­lékezve Latorcai Csaba hangsú­lyozta: tartoznak annyival a már­tíroknak, hogy megújult erővel építik a jövőt. - Formáljuk egy­mással összefogva békés és biz­tonságos hellyé Közép- és Dél- Európát, a világnak ezen, ránk bí­zott szegletét - mondta. Kiemel­te: az elmúlt években végzett kö­zös munka bizonyosan nagy sze­repet játszott abban, hogy most, a migrációs válság sújtotta vidéken szerbek és magyarok „ismét közö­sen védik Európa határait”. (MTI) Emelik a rendkívüli tartalékot Ötnapos üléssel folytatja mun­káját az Országgyűlés a követke­zői két hétben. A képviselők rész­ben a migrációs válsággal össze­függésben módosíthatják az idei költségvetést. Ma és holnap önt­hetik végleges formába azt a mó­dosítást, amely 60 milliárd forint­tal megemelné a 100 milliárdos rendkívüli kormányzati intézke­dések keretét a migránsválság ke­zelésére fordított 30 milliárd fo­rint, s az MTVA 47,2 milliárd fo­rint hitelének átvállalása miatt. Emellett a költségvetési bizottság módosító javaslatának elfogadá­sa esetén a Modern városok prog­ram 25 milliárd forint többlettá­mogatást kaphat. (MTI) 2015. november 2., hétfő Cseh rendőrök Magyarországon, a hazaiak Szlovéniába készülnek Alakuló visegrádi összefogás a térség határszakaszain Losonczi Kata Megkezdték a közös szolgálatot ma­gyar és szlovákiai kollégáikkal a szerb határszakaszon azok a cseh rendőrök, akik csütörtökön érkeztek Magyaror­szágra. A cseh egyenruhások magyar és szlovákiai kollégáikkal, valamint ma­gyar katonákkal látnak el közös járőr­­szolgálatot. Az uniós tagállamból ér­kező rendőrök saját egyenruhájukat, fegyverüket viselik, saját szolgálati gép­kocsijukat használják, és a Szlovákiá­ból érkezettekhez hasonlóan V4 fel­iratú karszalag van rajtuk. Közben öt­ven magyar rendőr indul hamarosan Szlovéniába azért, hogy bekapcsolód­janak a szlovén-horvát határ védelmé­be - jelentette be Bakondi György az M1 hírfolyamában. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmond­ta: ezen a héten írják alá a két állam országos rendőrfőkapitányai az erről szóló megállapodást. Az ORFK legfrissebb adatai szerint idén január 1. és október 31. között Ma­gyarország schengeni külső határain 390 891 fő illegális bevándorló ellen in­tézkedtek. Szombaton Magyarország területén 10 fő ellen indult eljárás, a kerítéssel védett magyar-szerb határ­nál egy főt fogtak el, a magyar-hor­­vát határszakasznál pedig egyet sem. Az új Btk. alapján szeptember 15-étől szombat éjfélig a magyar-szerb, illet­ve a magyar-horvát határzakaszon 865 fővel szemben indítottak bünte­tőeljárást­. Akár százezrek is érkezhetnének Magyarországra, ha bevezetnék a fo­lyamatosan érkező migránsok EU-or­szágok közötti szétosztásának állan­dósuló befogadási kvótáját - mond­ta az M1 aktuális csatornán Tuzson Bence. A Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációért felelős államtitká­ra hozzátette: ezt Magyarország nem akarja, hiába vannak, akik szeretnék felgyorsítani ezt a­ folyamatot, éppen ezért minden nemzetközi, uniós fó­­­rumon tiltakoznak ez ellen, akár bíró­sági úton is. A politikus hangsúlyoz­ta: amikor Magyarország csatlakozott az unióhoz, nem tett olyan vállalást, amellyel hozzájárulna ahhoz, hogy be­fogadjon nagy számban embereket, és Magyarország esetleg emiatt megvál­tozzon. Ahogy fogalmazott, Magyar­­ország nem szól bele más államok dön­tésébe, és ugyanezt várja el. A szír migránsok többsége hazatér­ne, ha véget érne a háború hazájában - erről már Gyarmati István bizton­ságpolitikai szakértő beszélt szintén az M1-en. Ugyanakkor kiemelte: ez nem jelenti azt, hogy mindenki vissza fog menni, vagy hogy megszűnne a me­nekültáradat, éppen ezért továbbra is szükség lenne arra, hogy a török-gö­rög határon megállítsák a menekülte­ket - tette hozzá. Földi László szerint a migrációs hely­zetben Magyarország szimbolikus ra­dikalizmusa megóvta Európát a való­di radikalizmustól. A biztonságpoliti­kai szakértő az M1 tegnapi műsorában azt mondta: ami Európában zajlik, az az Iszlám Állam által generált invázió, és a kontinens szerencséje, hogy Ma­gyarország radikálisan kezeli a kérdést. A kerítéssel védett magyar-szerb határnál egy embert fogtak el, a magyar-horvát szakasznál pedig egyet sem Fotó MTI SZÁLLÍTÁS MEGÁLLAPODÁS NÉLKÜL Szerződés nélkül szállította a BKV a migránsokat - ezt közölte Tokody Marcell az MTI-vel. A Jobbik fővá­rosi képviselője emlékeztetett: még szeptember 24-én azt kérdezte Tarlós István főpolgármestertől, hogy a migránsok szállításához használt buszo­kat milyen szerződés alapján adta át a BKV. A fővárosi képviselő pénteken kapott választ, amelyből állítása szerint az derül ki, hogy mind a mai napig nincs szerződés a felek között és az érintett dolgozókkal sincs megállapo­dás. A politikus hozzátette: nem lenne elegáns, ha a BKV fizetné meg a migránsok szállításával járó költségeket. Tokody kijelentette: pártja elfo­gadhatatlannak tartja az ilyen jelenségeket. KÖZÖS HADGYAKORLAT Szlovák katonai kontingens érkezett a Balaton 2015 közös kiképzésre, amelynek célja a tömeges bevándorlás okozta vál­sághelyzet kezelésére való felkészülés. A huszonegy fős egységet tegnap fogadták a hódmezővásárhelyi Zrínyi Miklós laktanyában. Drót László lak­tanyaparancsnok elmondta: A Balaton 2015 hadgyakorlatra vezényelt szlo­vák egységet katonai felderítők, logisztikai specialisták és híradástechnikai személyzet alkotja, továbbá olyan katonák is, akik lélektani ismereteket is igénylő műveletekre szakosodtak. A V4-ek megállapodása alapján Szlová­kia, Csehország és Lengyelország összesen 170 rendőrt és katonát küldött vagy k­üld Magyarország déli határai védelmének megerősítésére. Új tanintézményt avatott a miniszterelnök a reformáció emléknapján Kunszentmiklóson Egyre több diák választja az egyházi iskolákat Losonczi Több évtizedes kényszerszünet után mára újraéledt az egyházi iskolarend­szer - mondta Orbán Viktor minisz­terelnök szombaton a kunszentmiklósi református templomban, ahol a Bak­­say Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola felújítása és új épü­letszárnyának átadása alkalmából tar­tottak avatóünnepséget. A kormányfő hangsúlyozta: míg 2010-ben Magyar­­országon az óvodától a középiskoláig 119 ezer fiatal tanult egyházi iskolában, ez a szám 2014-re már 195 ezerre nőtt. Emlékeztetett: az egyházi iskolarend­szer - az első bencés iskolától kezdve a protestáns kollégiumokon át a mai ok­tatási intézményekig - annyi jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelki­­pásztort, katonát, édesanyát és édes­apát adott a nemzetnek. A miniszter­­elnök hozzátette: nem véletlenül ne­vezik a református hagyományban az iskolákat az anyaszentegyház virágos­kertjének. Orbán Viktor szerint amit az egyház tenni tud a szegények, az el­esettek, a betegek gondozásában, az if­júság nevelésében, a magyar kultúra, s azon belül a magyar nyelv őrzésé­ben és ápolásában, arra a XXI. szá­zadi magyarságnak legalább annyira szüksége van, mint elődeinknek volt. " A mai zilált Európáról nem is beszél­ve - tette hozzá. A kormányfő hangsúlyozta: nem le­hetne beszédesebb képet találni a re­formáció 498. évfordulójának illuszt­rálására, mint a kunszentmiklósi is­kola megújítását. Az iskola régi épüle­tét - ahogy fogalmazott: a hagyomá­nyost, az örökséget, azt, ami bevált - nem lerombolni kell, hanem megújí­tani. A miniszterelnök szerint a XXI. század elején a magyaroknak az a lec­ke van feladva, hogy képesek vagyunk­­, mindazt, amit ezer év magyar törté­nelme, kultúrája, tudása és bölcsessége ránk hagyott, úgy megőrizni, hogy ab­ból jövőt lehessen építeni. Orbán Vik­tor emlékeztetett a magyar történe­lemre, amelynek során sokszor kellett mások helyett, meg nem értve, egye­düliként helytállni. - Olyanokért is ki kellett állnunk, akik talán nem is tud­ták, nem is hitték, hogy erre a helytál­lásra szükség van - fűzte hozzá. Úgy fogalmazott: az egyházi iskola őriz és újít, XXI. századi tudást és készséget ad, amelyek az évszázadok alatt felhal­mozott értékekre építenek. Orbán Vik­tor beszédét latinul, a Soli Deo gloria - Egyedül Istené a dicsőség - mon­dattal fejezte be. AZ ÖKUMENÉ JEGYÉBEN Öku­menikus ünnepségen emlékez­tek meg a reformáció 1517-es kez­detéről Budapesten, a Reformá­ció emlékparkban. A Magyaror­szági Egyházak Ökumenikus Ta­nácsa rendezvényén Fischl Vil­mos főtitkár hangsúlyozta: a re­formátorok olyan ügyért küzdöt­tek, amelynek középpontjában Krisztus, a Szentírás, a kegyelem és a hit állt. Ezek a régi reformátori tanok ma sem veszítették el érté­küket. A reformáció hónapja októ­ber, amelynek utolsó napján, 31-én arról emlékezünk meg, hogy Lu­ther Márton Ágoston-rendi szerze­tes, a reformáció megindítója 1517- ben kitűzte ki 95 tételét a witten­bergi vártemplom kapujára. Az ál­tala vezetett új irányzat lett az evangélikus, a Kálvin János vezet­te a református egyház alapja. Orbán Viktor: Régen is sokszor kellett mások helyett helytállnunk Fotó: MTI

Next